A szakemberek pánikolnak az úgynevezett Kessler-szindróma miatt, ami végzetes lehet a műholdakra, és így kommunikációnkra is.
A NASA tudósai, Donald Kessler és Burton Cour-Palais még 1978-ban dolgozták ki elméletüket, amely egyre inkább reális forgatókönyvnek látszik, írja a LADbible.
A két szakértő gondolatmenetének lényege, hogy ha az emberiség folyamatosan újabb és újabb műholdakat lő ki az űrbe, akkor komoly bajba kerülhetünk, ugyanis a túlzsúfoltságban egyre nő az ütközés esélye.
A NASA szerint is beindulhatnak az ütközések
“Az elhasznált rakéták, műholdak és egyéb űrszemét felhalmozódott, ez pedig növeli a más törmelékkel való ütközés valószínűségét” – fejtette ki a probléma lényegét a NASA.
Hozzátették: “Sajnos az ütközések még több törmeléket hoznának létre, ami az ütközések elszabadult láncreakcióját okozza. Ezt Kessler-szindrómának nevezzük Donald Kessler után, aki először felvetette a problémát.”
Számos szakértő meg van győződve róla, hogy csak idő kérdése, amíg bebizonyosodik, hogy a Kessler-szindróma valós. John L Crassidis, a New York-i Buffalo Egyetem tudósa például elmondta: “A Kessler-szindróma valóra válik. Ha az ütközés valószínűsége olyan nagy, hogy nem tudunk már műholdat felküldeni az űrbe, akkor bajban vagyunk.”
Közeledik a kritikus tömeg
Jelenleg több mint 10.000 műhold kering a Föld körül. Emellett ráadásul sok százmillió apró törmelék is az űrben marad elhasznált műholdakból, amelyek időnként a Föld légkörébe zuhannak, és kiégnek.
Kessler bebizonyította, hogy amint a törmelék mennyisége egy adott pályán eléri az úgynevezett „kritikus tömeget”, akkor mindenképp elkezdődnek az ütközések, még akkor is, ha több tárgy már nem jelenik ott meg.
A szakember úgy kalkulált, hogy 30-40 évbe telne eljutni idáig. Napjainkban pedig egyes szakértők szerint már a kritikus tömegnél vagyunk a Föld körüli pálya alsóbb rétegeiben.
Mit okoz pontosan a Kessler-szindróma?
Ha a láncreakció beindul, az az általunk ismert élet végét jelenti. A műholdak kiesése megszünteti az internetes kommunikációt, nem működnének többé a telefonok, sem a televíziók. Az pedig szinte magától értetődő, hogy a GPS-navigáció is azonnal kikapcsolna.
És természetesen nem csak a kommunikáció terén lennének problémáink. Megszűnnének a modern időjárás-előrejelzések is, ami különösen az elmúlt időszak ijesztő időjárási viszontagságainak fényében fenyegetne komoly veszélyekkel.
Hogyan lehet megelőzni a láncreakciót?
A legfontosabb egyértelműen az űrszemét újrahasznosítása lenne, amely és hosszú távú, fenntartható megoldást jelenthetne az űrszemét mérséklésére.
Rövidebb távon segíthetne a probléma átmeneti kezelésében az, ha a hulladékot letérítenék a pályájáról, és hagynák, hogy a Föld légkörében elégjen. Bár az azonnali fenyegetéseket ez is képes lenne megszüntetni, de közben újabb környezeti problémákat okozhatna, például az ózonréteg további vékonyodását.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk
Rendkívüli: Több tízezer utas járatát törölték, budapesti járatokat is érint a francia sztrájk
