A természet elképesztő módon talál megoldásokat arra, hogy az állatok túléljék a zord téli körülményeket. Sok állat képes biológiai folyamatait lelassítani, hogy átvészelje a hideg hónapokat, amikor kevés az élelem és nehéz túlélni. De ha a medvék és más állatok képesek hibernálni, miért nem tudnak az emberek? És ha hibernálhatnánk, milyen előnyei lennének? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a hibernáció folyamatát, és azt, hogy miért nem része ez a képesség az emberi evolúciónak, valamint azt is, hogyan hozhatná el a jövőt az űrutazásban.
A hibernáció nem egyszerűen mély alvás. Amikor egy állat hibernál, lelassítja az anyagcseréjét, csökkenti a testhőmérsékletét, valamint a légzési és szívritmusát is. Ez lehetővé teszi, hogy az állat kevesebb energiát használjon fel, miközben hosszú időn át táplálék nélkül is életben marad — számolt be róla a Be Smart.
A legtöbb állat, amely hibernál, a testhőmérsékletet saját maga szabályozza (melegvérűek), mint például a medvék. A hibernáció több hónapig is eltarthat, ezalatt az állatok nem esznek, és alig mozognak. Például a medvék hibernáció közben teljesen leállítják a székletürítést és a vizeletkiválasztást, a szervezetük pedig újrahasznosítja a létfontosságú tápanyagokat, hogy fenntartsa az izomtömegüket.
Miért nem hibernálnak az emberek?
Az emberi evolúció során a hibernáció nem vált szükségessé. Őseink Afrikában fejlődtek ki, ahol nem voltak zord telek, és az élelmiszerellátás viszonylag állandó volt. Ráadásul az emberi agy fejlődése inkább a problémamegoldó képességek és a túlélési stratégiák kidolgozására összpontosított. Ahelyett, hogy téli álmot aludtunk volna, megtanultuk, hogyan készítsünk ruhákat, építsünk menedékeket, tartsunk tüzet, és tároljunk élelmet a nehéz időkben. Ezek a képességek szükségtelenné tették a hibernációs képesség kifejlődését.
Egy másik fontos tényező az emberi agy. Az agyunk működéséhez állandó energiabevitel szükséges, és a hibernáció során az agyi kapcsolatok sérülhetnek. Például a medvék, amikor felébrednek a hibernációból, újra kell tanulniuk bizonyos dolgokat, például az illatokat. Az emberek számára ez komoly hátrány lenne, hiszen a kognitív funkcióink létfontosságúak a túléléshez.
Ősi hibernálás?
Bár ma az emberek nem hibernálnak, vannak olyan bizonyítékok, amelyek szerint ősi elődeink talán képesek voltak valamiféle hibernációra. Körülbelül félmillió évvel ezelőtt néhány emberi ős talán hibernációs állapotba került, hogy túlélje a hideg időszakokat, amikor kevés volt az élelem. Ha ez igaz, akkor a hibernáció genetikai alapjai még mindig ott rejtőzhetnek az emberi DNS-ben.
A hibernáció lehetséges jövője
A tudomány ma már komolyan foglalkozik azzal, hogy miként lehetne az embereket hibernálásra késztetni, és ennek milyen előnyei lennének. Az egyik lehetséges alkalmazás a súlyos sérülések és betegségek kezelése lenne. Ha sikerülne lelassítani a test működését, akkor több időt nyerhetnénk a gyógyulásra és a kezelésekre.
A hibernáció segíthetne az öregedési folyamat lassításában is, mivel néhány hibernáló állatnál megfigyelték, hogy hosszabb életet élnek, mint nem hibernáló társaik. Ezért a hibernáció talán egy új út lehet az emberi élettartam meghosszabbítására.
Az egyik legizgalmasabb felhasználási lehetőség pedig az űrutazás. Ha az emberek képesek lennének hibernálni, könnyebben túlélhetnének hosszú űrutazásokat. Például a legközelebbi lakható bolygó a Proxima Centauri körül kering, és a jelenlegi technológiával több mint 6000 évig tartana eljutni oda. Ha hibernációra képesek lennénk, ezt az időt átaludhatnánk, így lehetővé téve az emberiség számára az interplanetáris utazásokat.
A hibernáció tudományos kutatása
A NASA már 2014-ben elkezdte vizsgálni az emberi hibernáció lehetőségeit. A kutatások abból indultak ki, amit már tudunk: a hideg hőmérséklet lelassíthatja az emberi anyagcsere-folyamatokat, hasonlóan a többi emlőshöz. Az orvostudományban már most is használjuk a terápiás hipotermiát bizonyos vészhelyzetekben, például szívroham esetén, hogy időt nyerjünk a kezelésekre.
Azonban az emberek hibernálása sokkal bonyolultabb feladat. A legnagyobb kihívások közé tartozik a tápanyaghiány kezelése, a fertőzésekkel szembeni védekezés gyengülése, valamint az anyagcsere és az immunrendszer lelassulása. És persze a hibernáció közben felgyülemlett hulladékanyagok, például a vizelet és a széklet kezelése is komoly problémát jelentene.
A jövő lehetőségei
Miközben a tudomány még nem áll készen arra, hogy embereket hibernáltasson, a kutatások azt mutatják, hogy nincs biológiai akadálya annak, hogy egyszer képesek legyünk erre. Amikor a technológia elég fejlett lesz, talán elérkezünk egy olyan korszakba, amikor az emberek is téli álmot aludhatnak, akár csak a medvék. És ki tudja, talán egy nap hibernálva repülhetünk a csillagok közé.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Tényleg minden 200. ember Dzsingisz kán leszármazottja?
A Nagy Banyanfa Története: A világ legnagyobb banyanfája
itt tudod támogatni az oldalunkat
