Apollo-program: Íme a 12 űrhajós, aki már megjárta a Holdat
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Neil Armstrong legendás szavait az első holdraszálláskor valószínűleg a mai napig az egész világon felismernék. Az “elsőt” hajlamosak vagyunk sokkal jobban megjegyezni a többihez képest, és nincs ez máshogy az asztronautáknál sem.
Bár viszonylag kevesen tudják, de az Apollo-program keretei közt már tizenkét űrhajós is megfordult a Holdon – derül ki az IFLScience írásából. Mi több, az első két holdraszállás között csupán négy hónap telt el.
A kezdetek
Annak ellenére, hogy sokan már fejből fújják, a történetet érdemes az elején kezdeni. Az Apollo 11 1969. július 20-án ért “földet”, két űrhajóssal: Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal. Ők voltak tehát az elsők, akik a Holdra léphettek. Armstrongot egyébként Aldrin csak 19 perc után követte.
A “második körre” nem kellett sokat várni. Az Apollo 12 asztronautái, Charles „Pete” Conrad és Alan Bean 1969. november 19-én érkeztek meg a Hold felszínére. Conrad és Bean valójában a Surveyor 3 űrszonda egyes részeit hozta vissza a Földre, ami még 1967-ben került oda.
Holdraszállás a hetvenes évek elején
A kezdeti sikerek öröme azonban nem tartott sokáig. A harmadik kísérlet 1970-ben a tragikus sorsú Apollo 13 volt, ami szintén mély nyomot hagyott a közös történelmi tudatunkban. Az ezt követő próbálkozás az Apollo 14 volt, 1971. február 5-én. A fedélzetén tartózkodott az az Alan Shepard, aki egyben az első amerikai volt, aki repült az űrben, és ezzel ő lett az ötödik ember a Holdon. Társa, Edgar Mitchell a pedig értelemszerűen a hatodik volt.
Annak ellenére, hogy az Apollo 14-et még beárnyékolta az előző kudarc, valamint az, hogy ebben az esetben is adódtak technikai komplikációk, bőven történt említésre méltó dolog. Alan Shepard újabb rekordot állított fel azzal, hogy 47 évesen ő lett a legidősebb ember, aki járt a Holdon, sőt ő volt a híres űrhajós a felvételen, akik a Holdon golfozott.
Őket követte aztán David Scott és James Irwin, 1971. július 30-án, az Apollo 15 keretei közt, majd John Young és Charles Duke, alig egy évvel később, 1972. április 21-én. Ugyanezen év decemberében aztán sorra került az utolsó nagy vállalkozásra: az Apollo 17-re. Így lett tehát Eugene Cernan és Harrison Schmitt az utolsó két űrhajós, aki megjárta a Holdat.
Mit hoz a jövő?
1969 után eléggé felgyorsultak az események, és hihetetlen belegondolni, hogy minden olyan alkalom, amikor űrhajos a Holdon járt gyakorlatilag kevesebb, mint négy év leforgása alatt történt. A végére már olyan megszokottá vált a dolog, hogy az Apollo 17-tel kapcsolatos híreket alig közvetítették. Pedig ez volt az a projekt, ahol az űrhajósok a legtávolabbra jutottak űrhajójuktól, a leghosszabb időt töltötték a Holdon, űrhajón kívül és belül egyaránt, és a legnagyobb mennyiségű kőzetet hoztak a Holdról.
A legfőbb ok, amiért a programot beszűntették, az anyagi terhek súlyossága volt. Nem véletlen, hogy a mai napig is ez az egyik leggyakoribb kifogás az űrkutatás különböző vívmányaival szemben. Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, újra van mire várnunk, a NASA ugyanis már gőzerővel dolgozik az Artemis-projekten, aminek keretei közt várhatóan 2026-ra újra ember léphet a Holdra. A terv különösen ambíciózus, ugyanis amellett, hogy több, mint 50 év után először vállalkoznak ilyesmire, ez lesz az első alkalom, hogy női, színesbőrű és nem amerikai állampolgárságú űrhajósok utazhatnak a Holdra.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Hol járnak most a Voyager űrszondák, és merre tartanak?
Bemutatta a NASA az új műholdakat, amelyekkel a gravitációs hullámok nyomába ered
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében