Háborús fáradtság Európában, Oroszország valóban előnyről várhatja a telet?

A mintegy 10 ezer észak-koreai katona besorozása azt jelenti, hogy Putyinra kisebb nyomás nehezedik annak a mintegy ezer katona pótlására, akiket Oroszország naponta elveszít a harctéren.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi becslései szerint Oroszország csak májusban és júniusban 70 ezer katonát veszített. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által alkalmazott húsdaráló taktika, amelynek lényege, hogy több ezer katonát tolnak előre az ukrán védelmi vonalakhoz, hogy a túlerővel őröljék fel az ukrán erőket és erőforrásaikat, kolosszális veszteségeket jelentett az orosz haderőben, számolt be róla az Euronews.

Háborús fáradtság Európában?

Mindezek ellenére Putyinnak mégis sikerült elérnie, hogy a legfontosabb városokat, Szentpétervárt és Moszkvát ne érintse a sorozás. Virginijus Sinkevičius volt európai biztos a Europe Conversationnek kifejtette, hogy „foglyokat dobtak a harcmezőkre a börtönökből, sorkatonákat küldtek a frontra, de csak a távoli régiókból, így a nagyobb városokban, mint Moszkva és Szentpétervár, nem történtek sorozások. Aztán amikor látták, hogy tényleg hatalmas hiánnyal küzdenek, elmentek, és Észak-Koreától kértek katonákat.”

A litván európai parlamenti képviselő szerint azonban a Nyugat nincs abban a helyzetben, hogy kimerültnek érezze magát, még úgy sem, hogy az orosz-ukrán háború hamarosan a harmadik évébe lép. „Nem hibáztathatom az ukránokat, annyi szerettüket és közeli hozzátartozójukat, családtagjukat vesztették el, mégis nagyon hevesen védekeznek. De mi, Európában nem értem, miért van háborús fáradtság. Mi nem vagyunk háborúban. Nem teszünk eleget. Ráadásul egyre több embert, vezetőt hallok a háborús fáradtságról beszélni.”

Oroszország jelenleg tényleg jobb helyzetben van?

Sinkevičius hozzátette, hogy komoly aggodalomra ad okot a jelenlegi európai közhangulat, valamint az, hogy nem érkezett egyértelmű válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervére. Ehhez jönnek még az Oroszország javára újonnan bevetett hadoszlopok, amihez hozzáadódnak a növekvő képességek. Eközben Ukrajna komoly toborzási problémákkal és a Nyugat által Kijevnek adott fegyverek használatának korlátozásával küzd.

„Nem tudjuk, hol áll meg Oroszország. Putyin azt mondta, hogy soha nem támadja meg Ukrajnát, így már korábban is sok szabályt megszegtek. És nem tudni, hol ér véget az epizód most, hogy ilyen katonai képességeket építettek ki.”

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat