Eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel Kínában
Kutatók egy csoportja új emberi fajt azonosított, amely körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt tűnt el Kínában. A Homo juluensis névre keresztelt faj egy újabb fontos lépést jelent az emberi evolúció megértésében. A szakértők a Xujiayao nevű lelőhelyen találtak rá 16 egyed megkövesedett maradványaira. A faj különösen nagy és széles koponyával, illetve túlméretezett fogakkal rendelkezett, amelyek megkülönböztetik őket a neandervölgyiektől és a modern emberektől.
A Greek Reporter beszámolója szerint a Homo juluensis koponyájának térfogata 1688 és 1786 köbcenti között mozgott, ami lényegesen nagyobb, mint a neandervölgyiek 1442 köbcentije és a modern emberek 1344 köbcentije.
A Homo juluensis ügyes vadász volt
A maradványok mellett kőeszközöket, tárgyakat és állatcsontokat találtak, amelyek egy rendkívül alkalmazkodó életmódra utalnak. A szakértők úgy vélik, hogy a Homo juluensis ügyes vadász volt, és vadlovat fogyasztott táplálékként. Az állat minden részét felhasználták, beleértve a húst, a csontvelőt és a porcokat, bőréből pedig ruhákat készítettek, amely segítségével át tudták vészelni a kemény teleket.
Christopher Bae, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy “[A] legújabb kutatások Kínában és Kelet-Ázsiában világosan mutatják, hogy több hominin vonal is jelen volt a késői negyedidőszakban” – írta a tanulmányban. Ez az időszak, amely körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt kezdődött, drámai éghajlati változásokkal járt, beleértve a jégkorszakokat, amelyek számos ősi faj kihalását eredményezték.
Kis csoportok, nagyobb kihívások
Szakértők szerint a Homo juluensis kicsi, elszigetelt csoportokban élt, ami miatt rendkívül sebezhető volt. Amikor a modern emberek körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt elkezdtek kivándorolni Afrikából, valószínű, hogy keveredtek egymással, és legyőzték az őslakos populációkat, például a neandervölgyieket és a Homo juluensist is.
Érdekesség, hogy a Homo juluensis fogazata hasonló volt a gyeniszovaiak fogazatához. A gyeniszovai emberek egy ősi emberi populáció volt, amelyre Szibéria területén találtak rá. A Homo juluensis és a gyeniszovai emberek molárisai rendkívül nagyok voltak, és szinte azonos harapási felületekkel rendelkeztek. A kutatók szerint a gyeniszovai emberek nem egy külön faj, hanem a Homo juluensis vonalának egy populációja lehettek.
A Homo juluensis kihalása
A Nature folyóiratban közzétett tanulmányban az áll, hogy a Homo juluensis valószínűleg a korai emberekkel való genetikai keveredésnek köszönhetően alakult ki és alkalmazkodott a késői negyedidőszaki környezeti változásokhoz. A faj kihalása a környezeti kihívások és a modern emberekkel való versengés kombinációjának tulajdonítható.
A felfedezések megkérdőjelezik az emberi evolúcióval kapcsolatos régi modelleket, és szélesebb diverzitást mutatnak a kelet-ázsiai ősi populációk között, mint azt korábban gondolták. A tanulmány szerzői elmondták, hogy ezen a területen a fosszíliák változatossága meghaladja az előzetes várakozásokat, és tovább mélyíti az emberi evolúció bonyolultságának megértését.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Savoyai Teraszon nyílik jégpálya december 6-án
A hidegháborúból egyetlen egy ‘nem’ miatt nem lett nukleáris világégés
A sötét anyag lehet, hogy már az ősrobbanás előtt is létezett?
Az első, szervezett társadalom nyomaira bukkanhattak 5 ezer éves leletek alapján
Az ókorban a legtöbb kábítószert a háborúban álló hadseregek fogyasztották
Putyin egyik oligarchája szerint a nukleáris sugárzás vethet véget az ukrajnai háborúnak
