Tele van ezekkel az emlékművekkel Magyarország, mégis alig veszik észre őket
Hazánkban számos titokzatos emlékmű áll a 18. század óta, amelyeket a legtöbben figyelmen kívül hagynak, még a legforgalmasabb tereken is, pedig a történetük annál sokkal érdekesebb.
Az emberiség újra átélt egy pusztító járványt a közelmúltban. A koronavírus-járvány okozta kihívásokat sikerült legyőzni, de a mai generációk emlékezete valószínűleg soha sem fogja tudni elfelejteni ezt az időszakot. Ehhez hasonlóan az egykor tomboló pestisjárványok is mély nyomot hagytak.
Lenyűgöző történet áll a több figyelmet érdemlő emlékművek mögött
1679-ben Bécs városát sújtotta a pestis, amely a Habsburg Birodalom részeként Magyarországot is érintette, csak a császári városban mintegy 76 ezer ember vesztette életét. I. Lipót császár fogadalmat tett, hogy ha a járvány véget ér, egy emlékművet emeltet a Szentháromság tiszteletére. Így készült el az első ilyen alkotás 1688-ban a mai osztrák fővárosban, amely aztán inspirációul szolgált a birodalom számos települése számára, a 18. századra pedig már szinte minden jelentősebb magyar városban állítottak hasonló emlékműveket, írja a Maxinewz.
Ezekben a Szentháromság-oszlopokban sok közös jellemzőt találunk. Általában háromszögletű talapzaton álló, felhőkbe burkolt obeliszkekről vagy csavart oszlopokról van szó, tetejükön a Szentháromság ábrázolásával. Szűz Mária szobra és különböző szentek, köztük a pestis ellen védelmezők, mint Szent Sebestyén és Szent Rókus is gyakran megjelennek rajtuk. Emellett Flórián, a tűzoltók védőszentje, valamint helyi patrónusok is láthatók az egyes városok sajátos hagyományaihoz igazodva. Valaha az emlékművek körül tartották a hálaadó miséket, napjainkban azonban sokan csak érdektelenül haladnak el mellettük, mert kevesen ismerik a jelentőségüket.
Az egyik legismertebb Szentháromság-emlékmű Sopronban található, amelyet 1701-ben állítottak fel. Nemcsak a vallási alakok, hanem két meghatározó helyi személyiség, Löwenburg Jakab gróf, aki egykor Békés vármegye főispánja volt, és késmárki Thököly Katalin, Thököly Imre kuruc hadvezér nővére is megjelennek rajta. Ez az emlékmű különleges abból a szempontból, hogy itt alkalmaztak először csavart oszlopot a barokk szobrászatban szabadtéri alkotásként.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tanulmány szerint az olyan exobolygók is lakhatók lehetnek, amelyeken nincs lemeztektonika
Nem sokon múlott, hogy nem Washington lett az Egyesült Államok fővárosa
A finnek szerint Ukrajna egyetlen biztonsági garanciája a NATO-tagság
Akár szabad szemmel is láthatjuk a Marsot, ráadásul egész januárban
15 éve átalakulásban van a Föld magja, mi lesz ennek a következménye?
4 ezer évvel ezelőtt élt, fáraókat gyógyító orvos sírjára bukkantak régészek