2025. január 9-én Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az idei költségvetésben nem szerepel forrás az Új Nemzeti Galéria megépítésére. Ezért továbbra is nyitott kérdés, hogy a múzeum megvalósítása a Városligetben vagy egy másik helyszínen történhet meg.
Az Új Nemzeti Galéria építését a Liget Budapest Projekt keretében tervezték, amely a főváros egyik legnagyobb szabású kulturális és turisztikai beruházása. A projekt „záróköveként” emlegetett múzeum építése eredetileg 2025-ben indult volna, a tervek szerint a Petőfi Csarnok helyén, a SANAA japán építésziroda koncepciója alapján — írja az Építészfórum.
A Városliget Zrt. által 2014-ben kiírt nemzetközi tervpályázatot a Pritzker-díjas SANAA nyerte el. A kiviteli tervek elkészítésére 2016-ban a magyar Bánáti + Hartvig Kft.-vel közösen 2,65 milliárd forintért szerződtek, amely később 2,83 milliárdra emelkedett. Az épület 50 ezer négyzetméteres alapterületével és hét szintjével (két pinceszint, földszint és négy emelet) a kortárs építészet ikonikus darabja lehetett volna.
A finanszírozási problémák és a költségek emelkedése
A projekt költségvetése az évek során jelentősen megemelkedett. A Városliget Zrt. 2017-ben még 26 milliárd forinttal számolt, amely a tervezés során először 48 milliárdra, majd egy 2020-as szerződésmódosítással 73 milliárdra nőtt. A sajtótájékoztatón azonban Lázár János már 200 milliárd forintos bekerülési költségről beszélt, hozzátéve, hogy a tényleges végösszeg a beérkező ajánlatoktól függően akár még ennél is magasabb lehet.
„Ahhoz, hogy ebből legyen valami, a költségvetésben 200 milliárd forintra vagy még többre van szükség. Ez a fedezet jelenleg nem áll rendelkezésre” – fogalmazott Lázár János, bár azt is hozzátette, hogy a beruházás nem került le teljesen a napirendről.
Ellentétek a fővárossal
A fővárosi önkormányzat korábban többször kifejezte ellenérzését a Városliget területén zajló fejlesztésekkel kapcsolatban. Egy 2020-ban elfogadott rendelettel törölték az Új Nemzeti Galéria építési helyét a Városligetből, arra hivatkozva, hogy a zöldterületek védelme és a park közhasználatának megőrzése kiemelt fontosságú.
A kormány azonban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, ami lehetővé tette, hogy a fejlesztések eltérjenek a fővárosi építési szabályoktól. Ez komoly alkotmányossági aggályokat vetett fel a fővárosi vezetés részéről, amely szerint a döntés sérti az önkormányzati törvényt, amely kimondja, hogy a települések saját területükön szabadon szabályozhatják az építési terveket.
Mi lesz a projekt sorsa?
Az Új Nemzeti Galéria építésének elhalasztása nem csak pénzügyi, hanem politikai és társadalmi vitákat is gerjesztett. Míg a támogatók szerint a projekt hozzájárulna Budapest kulturális fejlődéséhez és a turizmus fellendítéséhez, addig az ellenzők a Városliget túlzott beépítésére és a költségek drasztikus növekedésére hívják fel a figyelmet.
Egyelőre nem világos, hogy a beruházás megvalósul-e, és ha igen, hol találhat új otthonra az Új Nemzeti Galéria. Az azonban biztos, hogy a projekt jövője továbbra is bizonytalan, és még számos akadályt kell leküzdeni, mielőtt végleges döntés születik.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Tudósok azonosítottak egy új vércsoportot – A tiéd is ez lehet?
A Római Birodalom növekedése egy pusztító vulkánkitörés után
