Hallottad már a hátborzongató legendákat Magyarország legrejtélyesebb várairól?

Magyarország számos lenyűgöző várral és erődítménnyel büszkélkedhet, amelyek az évszázadok viszontagságai és a véres csaták ellenére is jó állapotban maradtak fenn. Bár legtöbbjük ma elhagyatottnak tűnhet, a legendék szerint akadnak olyan alakok, akik még mindig otthonaiknak tekintik ezeket az építményeket.

A siroki vár – a vörös démon kísértete

Forrás: Siroki vár/Facebook

Az Mátra egyik, 296 méter magas vulkáni csúcsának tetején áll a siroki vár, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környékre. Ennek a titokzatos erődnek a története már az Árpád-ház előtti időkre nyúlik vissza, hiszen az Avarok – a Kr. u. 6. századi, gyakran a hunokkal társított nomád nép – idején is fontos erődítményként szolgált. A török hódoltság viszont jelentősen megtépázta az egykor hatalmas építményt, amelynek mára csak harci sebekkel teli romjai tanúskodnak egykori dicsőségéről.

Számos kísértettörténet fűződik az építményhez, ezek közül a legismertebb Kompolti Gizella, más néven a vörös hajú démon legendája. A történet szerint egykor különc bárónő irányította a várat, miután apja halála után megörökölte azt. Gizella lángvörös haja és páratlan szépsége minden férfit megbabonázott. Sokáig nem mutatott érdeklődést a házasság iránt, ritkán mosolygott, és a romantikus ábrándok helyett inkább fegyverekkel játszott. Ám a sors közbeszólt, és végül tragikus szerelembe esett.

Egy éjszaka hét bátor katona keresett menedéket – egyikük azonnal elrabolta Gizella szívét, ám a többiek sem tudtak ellenállni a vörös démonnak. A hat katona párviadalra kelt egymással Gizella kezéért. A szerelmes azonban korán elesett a harcban, amit Gizella véres bosszúval torolt meg: kardját a többiekbe döfte, majd a legmagasabb toronyból vetette magát a mélybe. Lelke azóta is bejárja az épület sötét folyosóit, a hajnali órákban gyakran lehet hallani panaszát és fájdalmas sóhajait. A helyiek szerint a hét harcos szelleme is feltűnik Gizellával az éjszakai sétáin.

Hollókő vára, amelyet állítólag az ördög fiai építették

A hollókői vár, Fotó: Mayer Jácint

Történelem és legenda kéz a kézben jár a Hollókői Várnál, amely az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik. A Cserhát hegység mögött megbúvó, 13. századi erődítmény már évszázadok óta őrzi a falu feletti nyugalmat. Ám ez az idill egyik egykori lakóját láthatóan nem hagyta nyugodni. A népmonda szerint egy közeli település, Pusztahegy ura, Kacsics András szemet vetett egy szépséges fiatal lányra, akinek híre messze földre eljutott.

Volt azonban egy bökkenő: a lány már férjnél volt. Kacsics András ezért elrabolta, és bezárta egy akkoriban még épülő vár sötét börtönébe. A lány szerencséjére őt egy ravasz boszorka nevelte fel, aki sietett megmenteni „fogadott lányát”. A boszorka alkut kötött az ördöggel, aki fiait holló képében küldte a várhoz, hogy éjszakánként ellopják az építőköveket. A köveket egy közeli dombhoz vitték, ahol új várat emeltek belőlük – ez lett a mai Hollókő vára, nevében is őrizve az „holló” és „kő” szó emlékét.

A lány végül kiszabadult, és ő lett a hollókői vár úrnője, holló kísérői pedig örökre hűségesen őrködtek mellette. A hagyomány szerint a falu asszonyai e titokzatos nő leszármazottai, és némelyikük még ma is birtokolja a boszorka varázserejét – ezt állítják legalábbis, ha egy mit sem sejtő férfi bolyongásba kezd a faluban.

A történet egyetlen peches alakja Kacsics András, akinek lelke azóta is bolyong az épület falai között, reménytelenül kutatva elveszett szerelme után. Több falubeli is hallotta már éjfél körül a csontig hatoló jajgatást, míg mások egy különös, régimódi ruhát viselő alakot láttak a toronyból kitekinteni a messzeségbe.

Boldogkő vára, a 7 tündér otthona

Forrás: FS PHOTO-VIDEO-DRONE/YouTube

Két félelmetes történet után itt az ideje egy vidámabb mesének, amely kivételesen boldog véget ér. A Zempléni-hegység a magyar várépítészet kincsesbányája, és közülük is kiemelkedik a mesés Boldogkő vára. Bár évszázadok során többször cserélt gazdát, egy különleges legenda is fűződik hozzá: eszerint valaha tündérek lakták a vidéket. A történet a tatárjárás idejéből ered, ugyanis az első írásos emlékek szerint 1282 körül már létezett itt egy jelentős erődítmény.

A legenda szerint IV. Béla magyar király épp menekült az országot rettegésben tartó tatárok elől, amikor egy idős aszaltgyümölcs-készítő, Bodó, elrejtette őt a pincéjébe. Mikor a tatárok az ajtónál kopogtattak, az öreg süketnek tettette magát és összefüggéstelenül válaszolt, így azok végül csalódottan továbbálltak.

Amikor a tatárjárás véget ért és IV. Béla újból trónra került, Bodó egy szekérnyi aszalvánnyal és hét szépséges leányával lepte meg a királyt. A meghatott uralkodó földet ajándékozott neki, azzal a feltétellel, hogy hét éven belül erődítményt épít ott. Az öreg kétségek közt törte a fejét, hogyan is valósítsa meg e lehetetlennek tűnő tervet, ám legkisebb lánya, Mári gyorsan megoldást javasolt: a lányok előkelő férjeket választottak, akik vállalták, hogy az építés költségeit egy-egy évig fedezik. Így hét esztendő alatt felépült Boldogkő vára, amely azóta is ellenáll az időnek és az elemeknek.

A hét tündér menyegzőjén IV. Béla ezt mondta: „Neveztessék el e vár Boldogkőnek, mert héttündér arája itt találja meg boldogságát!”.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Megtalálták Mátyás király földi maradványait?
• Budapest “legütősebb”, legrégebbi szakrális hagyatékai. Mennyit ismersz közülük?
• A magyar orvos, aki embereket mentett a Titanicon