Több mint 50 év után újra jelet adott egy halottnak hitt műhold

Meglepő rádióimpulzust észleltek a Föld körül keringő, 1967 óta néma Relay 2 műholdtól. A kutatók szerint a jel fontos tanulságokat hordoz az űrbeli veszélyekkel kapcsolatban.

A tudomány néha váratlan fordulatokat produkál: egy 1967 óta működésképtelennek hitt amerikai műhold, a Relay 2 újra életjelet adott magáról, számolt be az IFLScience. 2024. június 13-án ausztrál kutatók a világ egyik legfejlettebb rádióteleszkópjával, az ASKAP-pal (Australian Square Kilometre Array Pathfinder) egy alig 30 nanoszekundumos, de rendkívül erős rádióimpulzust észleltek, amely a Föld körüli pályáról érkezett, nem pedig az univerzum mélyéből, ahogyan az ilyenkor megszokott lenne.

A Relay műhold egy művészi ábrázolása. Fotó: user:NH2501/Wikimedia

Egy űrkorszak hírnöke

A Relay 2 a NASA kísérleti kommunikációs programjának részeként indult 1964-ben. Elődje, a Relay 1 történelmet írt azzal, hogy elsőként közvetített televíziós adást az Egyesült Államokból Japánba és Európába: a Kennedy-gyilkosság híreit. A Relay 2 hivatalosan 1965 szeptemberéig működött, majd 1967-ig még néha adott jelet, de utána teljesen elnémult. Több mint ötven évig inaktív maradt, és a tudomány halottnak nyilvánította, most azonban jelet adott magáról.

Nem csoda, hanem fizika

A kutatók nem tartják valószínűnek, hogy a Relay 2 ténylegesen „feltámadt” volna. Clancy James, az ausztrál Curtin Egyetem kutatója szerint sokkal inkább természetes jelenségek állhatnak a háttérben. Az egyik elmélet szerint a műhold az elmúlt évtizedek alatt elektrosztatikus töltést halmozott fel, ami végül kisült. Az ilyen úgynevezett ESD-k (electrostatic discharges, elektrosztatikus kisülések) korábban is előfordultak már, például az Arecibo rádióteleszkóp megfigyelései során.

Egy másik lehetséges magyarázat szerint egy mikrometeoroid csapódott a műholdba, amely plazmafelhőt hozott létre, és ez okozhatta a rövid, de intenzív rádiójelet. Hasonló esemény korábban is történt: egy becsapódás miatt egy alkalommal evakuálni kellett az űrhajósokat egy megrongálódott Szojuz űrhajóból.

Mit tanulhatunk belőle?

Az eset azért is jelentős, mert segíthet az ilyen kisülések és becsapódások pontosabb megértésében, ezáltal pedig a jövő űreszközei jobban védhetők lehetnek az efféle váratlan eseményekkel szemben. Emellett lehetővé válik, hogy a rádiócsillagászati mérések során jobban kiszűrhetők legyenek a zavaró jelek, amelyek nem asztrofizikai forrásból származnak.

A „zombiműholdak” nem ritkák

A Relay 2 esete nem teljesen egyedi, hiszen a történelem során már több „zombiműhold” is újra életre kelt. A Galaxy 15 például 2005-ben indult, majd 2010-ben elvesztette a kapcsolatot a Földdel, de hónapokkal később magától újraindult, írja az Index. Az eddigi rekorder azonban az AMSAT–OSCAR 7 volt, egy rádióamatőr műhold, amely 1981-ben hallgatott el, de 2002-ben, 21 év után ismét működésbe lépett.

Hogy a Relay 2 esetében valóban újraindulásról van-e szó, vagy csak egy utolsó „sóhajt” hallottunk a világűrből, egyelőre kérdéses. Az viszont bizonyos, hogy a világegyetem továbbra is képes meglepni minket: még akkor is, ha már rég leírtuk egykori üzenetközvetítőit.

Az új felfedezést ismertető cikk elfogadásra került az The Astrophysical Journal folyóiratban, és az ArXiv oldalon olvasható.

Érdemes elolvasni:

• Felcserélődtek a Nap pólusai, a tudósok most közelről fogják figyelni, mi történik ezután
• Magyar nevek a világűr térképén: így lett Magor egy bolygó neve