Nemrég még arról írt a magyar sajtó, hogy aki szeretne nyarlót vásárolni elfogadható ár-érték arányon, annak érdemes a méltán népszerű Balaton és a Velencei-tó mellett inkább a Tisza-tónál nézelődni. Csakhogy az elképesztő aszály, a megfelelő vízutánpótlás hiánya és a mezőgazdaság vízigényének hármas szorításában hamarosan jelentősen megváltozhat a ma ismert Tisza-tó, sőt akár el is tűnhet. És a Balatonnál is nagyok a bajok.

Leereszthetik az egyik legnépszerűbb magyar tavat

Nagy a baj a magyar mezőgazdasági termelés szempontjából kulcsfontosságú Alföldön: a június szinte teljesen csapadékmentes volt, aminek köszönhetően elképesztően sok víz hiányzik a talajból, ez pedig már a termelést veszélyezteti. Mindez párosulva a magyarországi folyókon tapasztalható jelentős vízhozam-csökkenéssel, illetve az elmúlt időszak hőségei miatt kiugróan magas párolgással, jelentősen megnövelte a mezőgazdasági termeléshez szükséges öntözővíz-igényt a Tisza-tó környékén is és szinte mindenhol az országban. Nem mellesleg Szolnok vízigényének egy részét is innen elégítik ki.

• Felejtsd el Velencét és a Balatont: Itt érdemes nyaralni és ingatlant is venni

A ma már Tisza-tóként ismert terület eredetileg egy szántóföldekkel, legelőkkel, és Tisza-holtágakkal tűzdelt terület volt, amelyet a Tiszát Kiskörénél visszaduzzasztva árasztottak el, így az 1970-es évekre alakult ki a ma ismert táj. A területen több turisztikai célú fejlesztés zajlott, így az elmúlt évekre rendkívül népszerű kiránduló- és fürdőhellyé vált, ám alapvető funkciója továbbra is az, hogy a mezőgazdasági termelést öntözővízzel segítse. Az aszályos évek így könnyedén zárójelbe tehetik a helyi turizmust.

• Egyedülálló úszófalu épült Magyarországon – képek

Nem csoda, hogy Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője, nemrég arról tájékoztatott, hogy amennyiben nincs javulás a közeljövőben a hidrometeorológiai helyzetben, akkor a vízigények kielégítése érdekében a Tisza-tóból használnak majd fel többletvízkészletet. „Ebben az esetben a Tisza-tó vízszintjének fokozatos csökkenésére kell felkészülni”, tette hozzá.

A tisza-tó. Fotó: Tambo/Wikimedia

Nagy szerencse, hogy még az aszályos időszak előtt többletvizet raktároztak a tóban, így most van mihez nyúlni az ökoszisztéma megbolygatása nélkül is. Extrém esetben azonban látványos következményekkel járhat a vízszint-csökkenés. Jó hír, hogy a mai nappal megérkezett egy hidegfront az országba, ami az előrjelzések szerint újra látványos mennyiségű csapadékot hoz majd a szomjazó alföldi tájakra.

• Jégeső, szélvihar és szokatlan hideg: érkezik a várva-várt hidegfront, erre számíts a héten

A Balaton is súlyos problémákkal küzd

Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa nemrég a Hellovidéknek adott interjújában kongatta meg ismét és erőteljesen a vészharangokat a Balaton jelene (és jövője) kapcsán. A “magyar tenger” hőmérséklete az elmúlt nagyjából 150 év során ugyanis mintegy 2,2 Celsius-fokkal emelkedett, ráadásul ennek nagy része az elmúlt 30 évben következett be. A kutatós szerint ezt többek között azzal érdemes összevetni, hogy mennyire rosszul vagyunk mi magunk is, ha a testhőmérsékletünk 38,6 fokra nő.

• Szomorú nap Fonyódon: eltűnik a Balaton egyik legszebb kilátója

Azt is hozzátette, hogy a tó algásodása összefügghet a nádas területének csökkenésével, de az emberi beavatkozással is, például a vízszint-szabályozással. E folyamatos egymásra hatásának tanulmányozásához azonban több anyagi forrásra volna szükség, ám ez nem áll rendelkezésre, hiába lesz életünk meghatározó problémája az elkövetkező 20 évben a klímaváltozás. Pedig a kutatói gárda jelentős növelésével és megfelelő szubvenciójával akár cselekvési terveket is lehetne készíteni nagy vízfelületeink és folyóink védelmére, amelyek a helyi viszonyokhoz alkalmazkodnak, nem pedig csupán integrálják a külföldi párhuzamokat.

Fotó: Facebook/Balatonmáriafürdő Központi strand

Mediterrán jellegű tóvá válhat a Balaton és ez új kihívásokat jelent

A kutató szerint rövidesen mediterrán jellegű tóvá válhat a Balaton, így például az algásodás a jövőben jelentős probléma lesz. “A kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség”, tette fel a sokmilliárd forintos kérdést a turizmus szempontjából. Ám az algásodás nemcsak az ide érkező vagy innen elmaradó turisták miatt fontos, hanem a tó ökoszisztémája miatt is. Ha egyetlen faj uralkodik ugyanis, az nagyon sérülékennyé teszi a Balatont.

Szerinte az ökoszisztémák kaotikus rendszerek és jelenleg azon a ponton vagyunk, amikor akár kiszámíthatatlanul is elkezdhetnek változni. Akár egyszerre is bekövetkezhetnek katasztrófák, mint a tömeges hal- és madárpusztulás.

Olvass többet a Balatonról ITT.

Nyitókép: a Tisza-tó madártávlatból.