A nyaralás tényleg pihenés?

Hamarosan itt a nyár. Véget ér az iskola, sok helyen kezdődnek a szabadságolások. Mindannyian abban a reményben kerekedünk fel utazni, üdülni, hogy az egész év fáradalmai után végre jut nekünk egy kis lazítás. A nyaralás azonban önmagában még nem feltétlenül pihentető. Mit tehetünk azért, hogy a munkaszünet valóban töltekezést is jelentsen?

Elég idő jusson a kikapcsolódásra

Egy hosszabb szünet alkalmas lehet a kiégés, a stressz tüneteinek időszakos enyhítésére, de csak akkor, ha ez valódi kikapcsolódást jelent. Mindennapjaink malomkerei a produktivitás jegyében őrölnek. Ennek ma már nagyon sok munkahelyen nélkülözhetetlen eszköze az internet: e-mailezünk, dokumentumokat szerkesztünk, alkalmazások sorát használjuk, online találkozókon veszünk részt. Teendőinken sokat faraghatunk, ha megtanulunk nemet mondani, hatékonyabban szervezzük időnket vagy felszámoljuk a halogást.

Ugyanakkor, ahhoz, hogy ki tudjunk szakadni és valóban töltekezni tudjunk, nem árt, ha ezeket félre tudjuk tenni. Ha nem is tartunk teljes digitális detoxot, hasznos, ha az e-mailnézést, okostelefonozást korlátozzuk.

Amikor szünetet tartunk, időt adunk magunknak a gondolkodásra, és teret, hogy lélegzethez jussunk, önmagunkra figyeljünk és önmagunkkal foglalkozzunk.

Alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, hogy merre tartunk. Az eltávolodás segít egy kicsit tisztábban látni az elvárások tengerében.

Keretezd át!

Kikapcsolni azért is nehéz, mert sokszor bűntudat övezi a nyaralást, amely sokak gondolkodásában összekapcsolódik a „semmit tevéssel”, a haszontalan időtöltéssel. Gyakran tapadnak olyan fogalmak a nyaraláshoz, mint tétlenség, passzivitás, elpazarolt idő, a teljesítmény hiánya. Ezek helyett inkább a rekreációra, a feltöltődésre a pihenésre, élmény- és inspirációgyűjtésre érdemes fókuszálni.

Sokan ezt a bűntudatot pótcselekvésekkel próbálják enyhíteni. Például a szabadság alatt igyekeznek utolérni magukat a felújításban, a kertrendezésben vagy bepótolni az elmulasztott találkozókat. Ha ez nem jelent számunkra valódi kikapcsolódást, töltekezést, akkor az értékes szabadidő is ugyanúgy az elvárásoknak való megfelelésről fog szólni, mint a hétköznapokon.

Ez pedig nem csak kellemetlen érzés, de tulajdonképpen pazarlás is. A kikapcsolódás ugyanis egyben befektetés is. Sokszor pont akkor válunk eredményesebbé, ha megfelelően tudunk töltekezni, és van lehetőségünk kikapcsolni egy kicsit. Ehhez a kulcs önmagunk előtérbe helyezése. Ez nem önzés, hanem szükséglet.

A fő kérdés tehát nem az, hogy megengedheted-e magadnak, hogy néhány napra kikapcsolj, hanem sokkal inkább az, hogy megengedheted-e, hogy ne?

Válaszd a megfelelő nyaralást!

Mindig vannak trendi úticélok és programok, és nagy lehet a nyomás az ismerősök részéről, hogy egy társadalmilag is elismert nyaralást mutassunk fel. A megfelelő pihenés megtalálásához azonban nem árt egy kis önismeret. Vajon, ha lehunyod a szemed, és bármit választhatnál, mire vágysz igazán? Hogyan tudnál a leginkább kikapcsolni, mi töltene fel energiával a leginkább? Ha nem egyedül vágunk útnak, akkor pedig érdemes a programelemeket a család tagjainak igényei, szükségletei alapján összehangolni.

Ahhoz, hogy töltekezzünk, nem feltétlenül kell elutazni, főleg nem feltétlenül egzotikus, drága helyekre.

Pihenésünk értékét elsősorban nem a helye, hanem a minősége határozza meg. A szabadság után ránk váró feladatokhoz nem biztos, hogy a szállásunk prémium szolgáltatásai adnak leginkább energiát, sokkal inkább az átélt élmények, az énidő, a tartalmas beszélgetések, vagy akár a csendes relaxáció.

Tervezd meg, de ne tervezd túl!

Ahhoz, hogy a szervezetünk ki tudjon kapcsolni, időt kell hagynunk neki.

A jó nyaralásnak van eleje, közepe, vége. Hangolódni kell rá. Nem vezet jóra, ha egyik pillanatról a másikba esünk. Kezdjünk időben készülődni, álmodozni, tervezgetni! Hangoljuk össze az együtt nyaralók igényeit: gondoljuk végig, hogyan fog indulni a reggel, vagy hogyan zárunk egy-egy napot.

Fontos az is, hogy lehetőleg ne centizzük üdülésünk idejét. Ne egyből a munkából induljunk, és a nyaralást követően az utazásból ne egyből a munkahelyre zuhanjunk be. Hazatérés után szintén szánjunk időt az átzsilipelésre, élményeink átgondolására, és az átállásra a dolgos hétköznapokra.

Sokan beleesnek a túltervezés csapdájába, feszes menetrendet készítenek a nyaralásra, amely így egy ütemtervvé, látnivalók és teljesítendő programpontok listájává silányul.

Ha pihenni megyünk, ne legyenek teljesítménycéljaink: ne „sikeres” nyaralást, inkább valódi kikapcsolódást tervezzünk.

Éld meg!

A jó nyaralás nem csak megtörténik velünk, hanem számos emlékezetes momentummal is szolgál.

A vakáció pillanatai azonban akkor töltenek fel igazán minket, ha nem csak átéljük, de megélni is képesek vagyunk őket.

Biztosan jól mutat a sokadik fénykép az albumban vagy a közösségi médián, és néhány elismerő, vagy épp irigykedő lájkot is bezsebelhetünk vele, ám a kutatók szerint a fotók készítése, a sokadszori beállítások elvégzése kiszakít bennünket a pillanatból, és nem hagyja, hogy igazán megéljük azt. Ennek hiányában pedig nem fog élményteli, jó szívvel felidézhető emlékké formálódni bennünk, hanem csak egy lesz a sok történés közül.

Segít enyhíteni a stresszt, csökkentheti a szorongást, fokozhatja a boldogságérzetet és a pozitív hangulatot, ha figyelmünket minél inkább a jelenidőre fókuszáljuk, ha az „itt és most” állapotában veszünk részt a programokon. Ha hagyunk időt magunknak megfigyelni a környezetet, gyönyörködni a tájban, lecsendesíteni a cikázó gondolatokat. Nyújtózni egy jót, mélyeket lélegezni. Figyelni az ételek ízét, textúráját. Eggyé válni a medence vizével. Ilyenkor cselekvés helyett „csak” létezünk. De ezek talán a legértékesebb pillanatok. A folytonos a valahonnan valahová rohanásban, valamit valamiért tevésben élő mai embernek nem sok adatik ezekből. Ne menjünk el mellettük!

Felhasznált források:
Fein, J. (2012). Vacations Are A Necessity, Not A Luxury. https://www.psychologytoday.com/intl/blog/life-is-trip/201209/vacations-are-necessity-not-luxury
Sweet, C. (2016). Mindfulness. Gyakolatok a tudatos jelenlét eléréséhez – bárhol, bármikor. Hvg Könyvek, Budapest