Itt jártunk: reformátusok borászati találkozója – BORUM 2022 – Képek
Egy kedves meghívásnak eleget téve látogattunk el a BORUM-ra, a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Találkozójára. A három nap alatt (március 4–6.) megtudhattuk, hogy milyen borokat készítenek a reformátusok, milyen egy vallási rendezvény borral fűszerezve, ugyanakkor megismerkedhettünk a Balaton-felvidéki borvidékkel is. 2022-ben Alsóörs és Felsőörs volt a két helyszín.
Idén már kilencedik alkalommal rendezték meg a reformátusok a BORUm-ot, attól az ötlettől vezérelve, hogy a borkultúra iránt rajongókat egy csokorba gyűjtsék egyházi kereteken belül.
Ez azért is bizonyult jó ötletnek, mivel az istentiszteleteken és egyéb hagyományos eseményeken kívül fontos a híveket más programokba is bevonni, ami a közösséget építi és erősíti.
Már a 2013-ban megtartott első BORUM során érezni lehetett, hogy ennek a rendezvénynek van jövője, és erre az idei esemény is kiváló bizonyíték, hiszen ma már egy 120 fős rendezvénnyé nőtte ki magát. A főszervező ebben az évben is a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) volt.
Hol jelenik meg az egyház a borszati találkozón?
Kezdjük talán azzal, hogy az egyházi jelleg hol jelent meg a BORUM-on.
Fontos tisztázni, hogy nem csak reformátusokat szólítottak meg a szervezők, de természetesen egy ilyen rendezvényre inkább azok jelentkeznek, akik a vallás és a bor iránt is fogékonyak.
Az étkezések előtt rövid imádságok voltak, illetve pénteken és szombaton egy-egy rövid áhítattal indult a nap, míg vasárnap istentisztelettel adtak hálát Istennek a résztvevők. Emellett a résztvevők egymáshoz való viszonyulásán, a beszélgetésekben lehetett érezni, hogy ez egy egyházi rendezvény.
Külön színt varázsolt az eseménynek, hogy a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek reformátusok, így a Felvidéktől Erdélyig számos helyről érkeztek határon túli borászok.
Az RKK és a helyi gyülekezetek együttműködésének köszönhetően színes programot sikerült összeállítani, és aki eljött, bizonyára számos maradandó élménnyel térhetett haza. Az egész hétvégét átölelő BORUM össze is kovácsolta a társaságot, hiszen a közös szállás és az éjszakába nyúló beszélgetések (és borozások) jó alapot adtak az új barátságokhoz, vagy régebbi ismeretségek megerősítéséhez.
A szakmai résztvevők mellett sokan borszerető laikusként érkeztek a hétvégére, de ez sem jelentett gondot, hiszen mindenki fejleszteni tudta eddig ismereteit.
Péntek
A pénteki megérkezést követően este kezdődött a BORUM hivatalos programja.
A borvacsora alatt és után a résztvevők megismerkedhettek olyan neves borászokkal, mint Reitner Ferenc, Figula Mihály, Antal Bianka, Zsebők Zsigmond és Söptei Zsolt.
Remek alkalom volt, hogy kötetlen beszélgetés keretében lehessen társalogni a borról, a szőlőről és minden egyébről.
Szombat
Alsóörs és Felsőörs
Szombaton délelőtt az előadásoké volt a főszerep, így először bemutatkozott a két vendéglátó település, Felsőörs és Alsóörs. Mindkét település több százéves bortermelő múlttal rendelkezik, és a mai napig ez a meghatározó tevékenység a turizmus mellett.
Stand-up történelem óra
Ezután egy szórakoztató előadás keretében a bor magyarországi történetéről tudhattunk meg többet Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia történészének stand-up jellegű előadásában.
Katona felhívta a figyelmét a hallgatóságnak, hogy
a több százéves világhírű magyar bor mítosza nem igaz.
A világhír azt jelentette volna, hogy több földrészre is eljut a magyar nedű, de régebbi időkben logisztika és infrastruktúra nélkül nem igazán jutott el még a szomszéd városba sem az áru, Magyarországon a bort még a XIX. század elején is inkább csak a helyi piacra szánták.
Ez viszont azt is jelentette, hogy mivel nem kellett nagyon megharcolni a fogyasztókért, és nem volt kihívás, így a bortermelés technológiáját sem fejlesztették, és
csupán az 1800-as évek közepén kezdődött el a borászat fejlesztése a tudományos hozzáállás megváltozásával.
Kerekasztal beszélgetés: borászat és turitzmus a Balaton partján
A délelőtti programok lezárásaként még volt egy kerekasztal beszélgetés
„Covidon innen és túl – Milyen kihívásokat jelentett a hirtelen lezárás, kellenek-e új utak a bor piacra juttatásában?”
témában. Zila Gábor, az RKK ügyvezetőjének moderálása mellett beszélgetett Mayer Zsanett turisztikai szakértő és Gyukli Krisztián, a balatonfüredi Gyukli Pince tulajdonosa. Érdekes volt hallgatni egy családi hotellánc tulajdonosának és egy 12 évig Németországban kutatómunkát végző borásznak a gondolatait, főként a lezárások feloldása idején. A párbeszéd alatt elhangzott, hogy
a balatoni turizmus le kell vonja a tapasztalatot az elmúlt két évből, és új irányok felé kell forduljon. Ilyen lehet például a „Balaton várja a turistákat egész évben” elv, amely szerint a nyár mellett a tavaszi, őszi, sőt téli időszakban is olyan izgalmas programokkal készüljenek a turisztikai ágazatban dolgozók, hogy egész évben megérje eljönni a „magyar tengerhez”.
Gyukli Krisztián szintén fontos tapasztalatnak nevezte az elmúlt két évet, kiemelte, hogy a magyar pincészeteknek a hagyományos felfogástól eltérően egy a fenntartható és vegyszermentes gazdálkodásra kell áttérni a siker érdekében. Elmondta, hogy
a szőlőtőkék elültetése előtt már át kell gondolni, hogy milyen piacra szánják a borokat, az adott borvidékre vagy éppen dűlőre milyen éghajlat és természeti adottság jellemző, és aszerint kiválasztani a rezisztens fajtákat, amelyek az éghajlatváltozásnak és a betegségeknek is ellenáll.
Pinceséta és borvacsora
Ebéd után a BORUM résztvevői három felsőörsi borászatot látogattak meg. A „Pinceséta” alatt a csodálatos panoráma és a borkóstolásé volt a főszerep, és így látta vendégül a kisebb csoportokba osztott társaságot a Levendula Pince, Tóth Balázs pincészete és a Gelléri Pince.
Aki részt vett már több pincetúrán, az tudja, hogy bár közel vannak egymáshoz a pincészetek, mégis annyira különböző a karakterük (helyszín-bor-zene), hogy több helyet is érdemes meglátogatni.
Mindhárom borászatot csak javasolni tudjuk a borkedvelőknek.
A szombat esti borvacsora már kicsit a vasárnapról is szólt, hiszen a rég nem látott ismerősök tudták, hogy most megint jóideig nem fogják egymást látni.
Vasárnap
A BORUM tiszteletére Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta a vasárnapi istentiszteletet a középkori építésű alsóörsi református templomban, majd következett az ebéd és a borverseny eredményhirdetése.
A reformátusok bora, 2022
A jelenlevő borászok összesen 88 tételt adtak le a zsűrinek, volt aki csak egy bort, volt aki többet is nevezett a versenyre. A bronz, ezüst és arany minősítések mellett a BORUM versenyén ebben az évben is kiválasztották a Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány hivatalos borait.
A „reformátusok vörösbora” a Mészáros Borház Ohmerposa lett, míg a „reformátusok fehérbora” a Budaházy Fekete Kúria Kft. sárga muskotálya.
Az RKK vörösbora címet Kósik István három tenor elnevezésű terméke kapta, míg az alapítvány fehérbora Czirmai Levente szürkebarátja lett 2022-ben.
A győztes pincészetektől reprezentációs célból nagyobb tételben fog vásárolni a Magyar Református Egyház, illetve az RKK, így is segítve őket a munkájukban.
Zila Gábor, az RKK ügyvezető kihirdette a jövő évi helyszín is:
a horvátországi reformátusok fogják vendégül látni a borászati találkozót, és várhatóan Csúza lesz a központi helyszín.
A BORUM-ot minden évben március első teljes hétvégéjén tartják meg, így amennyiben a beszámolónk és a programok felkeltették az olvasóink érdeklődését, úgy jegyezzék fel,
2023-ban március 3. és 5. között találkozunk a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Találkozóján.
- Ez is érdekes lehet: Magyarország a világ legjobb borturisztikai desztinációi közé került
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű
Tudod, mi a barbakán? Megmutatjuk a megmaradt magyarországi barbakánokat
Magyarország nagyon szomorú statisztikában világelső