Meddig tart a magas infláció?

A KSH nemrég publikálta a havi gazdasági mutatókat, többek között az inflációt is. Ez májusban 10,97% volt, ami 1,2%-al magasabb, mint az áprilisi adat. Csak nálunk ilyen mértékű az infláció, vagy más országokban is hasonló szinten van?

A lenti grafikonon látszik, hogy jó pár ország van, ahol az infláció alacsonyabb, mint nálunk és van 1-2, ahol magasabb. A legkiugróbb példa Törökország, ahol májusban már a 70%-ot is meghaladta.

Saját szerkesztés, forrás: tradingeconomics.com

Az infláció ellen az országok mind a monetáris, mind a fiskális politika eszközeit felhasználva küzdenek. A közgazdászok megosztottak abban, hogy mi a legjobb eszköz az infláció kordában tartására. Leggyakrabban a jegybanki alapkamat emelésével próbálják csökkenteni a túl magas inflációt. (a magyar inflációs eszközök történelmével itt foglalkoztunk: Infláció és pénzromlás a magyar történelemben

Kivételt képez ez alól Törökország, ahol az ország miniszterelnöke azt vallja, hogy a kamatot nem emelni, hanem csökkenteni kell. Szerinte ez majd gazdasági növekedést generál, aminek következtében az infláció csökkenni fog. Tavaly év vége felé még „csak” 50%-os volt a török infláció, májusban már a 70%-ot is meghaladta. Eddig tehát nem úgy tűnik, hogy ez lenne a megfelelő megoldás.

Társadalmi hatások

Az emberek már kezdenek „hozzászokni” a magas árakhoz. A többség azt mondaná, hogy az infláció jelenleg nem a KSH szerinti 10,97%, hanem a duplája és jövőre is kb. ilyen magas infláció várható. Ráadásul nem csak a magyarok gondolkodnak így országuk inflációs adatairól, hanem az emberek nagy része szerte a világban szintén ezt vallja.

Az infláció hivatalos becslései azt feltételezik, hogy a szegények és a gazdagok ugyanolyan árváltozásokkal szembesülnek a vásárolt termékek esetében. A valóságban nem ez a helyzet. Például a pénztárcabarát márkák árai általában közel vannak az önköltséghez, mivel ezeknél az eladott nagy mennyiség termeli a hasznot. Ahogy a költségek emelkednek – akár az energiapiacok zavarai, akár Oroszország ukrajnai inváziója miatt – ezeknek a termékeknek a kiskereskedelmi árai gyorsabban emelkedhetnek, mint a prémium márkáké, amelyek árrései több mozgásteret hagynak a gyártóknak és forgalmazóknak.

Az átlagemberek szerint a jövedelmek kisebb mértékben emelkednek, mint az árak, ezért csökken a vásárlóerejük. Azt hiszik, az infláció és a forint gyengesége szegényebbé teszi őket és attól tartanak, hogy ez megnehezíti az életüket. Valamint úgy vélik, az infláció annak a jele, hogy a gátlástalan cégek kihasználják őket, amit adott esetben egy kormányzati kommunikáció – lásd „extraprofit adó” – tovább mélyíthet.

Ki és mit gondol a kormány intézkedéseiről?

Bár nem reprezentatív felmérés, de akiket eddig megkérdeztem, teljesen egyetértenek az árstoppal és üdvözölik, hogy a kormány meghosszabbította azt. A szakemberek, befektetők részben, vagy egyáltalán nem osztják az átlagemberek véleményét. Szerintem nincs sok olyan közgazdász, aki egy árstopot jó ötletnek tart.

Félreértés ne essék, a szakemberek szerint sem jó a magas infláció, azonban ők nem „érzelmi” szempontból vizsgálják a problémát. A közgazdászok azt nézik, hogy milyen strukturális problémák, gazdasági döntések stb. következménye a magas infláció. Ezeket vizsgálva tudják megítélni, hogy a kormány lépései milyen hatással lesznek az inflációra, az árfolyamra, vagy épp a gazdasági növekedésre.

Amennyiben úgy látják, hogy a kormány döntése csupán a „népet” kiszolgáló populista megoldás, mely pozitív hatása kétséges, nem adnak sok esélyt a kormány lépéseinek. Ha viszont olyan akciótervet tesz le az asztalra a kormány, mely a magas infláció mögötti valós problémák orvoslását szolgája, úgy ezt a piacok is pozitívan fogadják.

Sajnos azonban jelenleg az előbbi és nem az utóbbi kategóriába tartozó döntéseket látunk és a piacnak nem marad el a reakciója.(Újabb történelmi mélyponton a forint) Azt sem gondolom, hogy már elértük az inflációs plafont és az árak nem fognak tovább emelkedni.