Szellemjárás, gyilkosság és négy öngyilkosság a balatonedericsi Fekete-kastélyban
Szigliget és Keszthely között a balatoni főúton mindenki elhalad mellette, azonban az épület jól eltakartan áll rejtélyeivel, megbújva elvadult ligetének biztonságában. A Balaton északi partján, Balatonederics külterületén, egykori kastélyparkja közepén található a Fekete-kastély, amelyet a nedeczei Nedeczky család építtetett az 1800-as évek végén.
Nevét eredetileg tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban megszolgálták a kétes hangzású nevet.
A kastély, mely a korabeli Zala vármegye területének középső részén helyezkedett el, a 13. századig visszavezethető családfával rendelkező Nedeczky család birtokában volt. A 19. század közepén a terület tulajdonosa Nedeczky István, akitől öccse, Nedeczky Jenő vásárolja meg. A két testvér folyamatos konfliktusban állt a bécsi hatalommal, így mindketten kegyvesztetté válnak, melyet befolyásos rokonuk, Deák Ferenc közbenjárásával és a politikai légkör kiegyezés körüli konszolidációjával sikerül kisebb börtönbüntetéssel megúszni.
Házasságára készülve 1880 körül kezdte építtetni a kastélyt Jenő, aki egy nagy, reprezentatív épületet szeretett volna létrehozni, saját tervei alapján. 1881. február 26-án kelt egybe István bátyja lányával, unokahúgával, a nála 18 évvel fiatalabb Nedeczky Emmával. Házasságuk két évig, nagyon rövid ideig tartott: Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban 25 évesen elhunyt. István másik leánya, Franciska is nagyon fiatalon, 18 évesen távozott az élők sorából. A nagyszabású építkezés abbamaradt, feltehetően a gyász és az ekkoriban a környéken pusztító filoxéra járvány miatt. Jenő 1892-ben országgyűlési képviselő lett, a Fekete-kastély csak ezután kapta meg felső szintjét és tornyait, mely így végül egy eklektikus, historizáló épület stílusát nyeri.
A tragédiák 1912 júniusában folytatódnak, amikor egyik éjszaka a folyosón féltékenységből kilenc késszúrással meggyilkolja a szakácsnőt szeretője, a pásztor. Két év nem telik el és 1914 márciusában 74. születésnapjának éjjelén Nedeczky Jenő önkezével vet véget életének hosszan tartó nehezen viselt betegsége okán. A továbbgyűrűző helyi horrorlegenda szerint a később ideköltöző Vág Jenő pesti ügyvéd is itt vetett véget életének, miután hírét vette, hogy felesége mást szeret – csakúgy, mint utóbbi szeretője, miután megtudta, hogy a nő ismét továbbállt. A fekete özvegy következő kalandja Kaály Nagy Adorján személyéhez köthető, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát. Őt a rendőrség csupán tizenháromszoros bigámia vádjával körözte. Miután az asszony vagyonának nagy részét elköltötte, gyorsan kereket oldott, de legalább nem bővítette tovább a menetrendszerű helyi fekete krónikát. Az özvegy ezután dr. Marich Jenő nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el a kastélyt, aki a második világháború során kettős hírszerzőként dolgozott. Mikor tevékenysége a Gestapo előtt is ismertté vált, a német fegyvereket nem bevárva, az edericsi szokásos protokollt követve ő is önkezével vetett véget életének.
Érdemes elolvasniA Beethoven-kultusz fellegvára, egyik legszebb kastélyparkunk – Martonvásáron jártunk
Szabó-Kovács Krisztina A hatodik árva című történelmi regénye a balatonedericsi Fekete-kastély történetét dolgozza fel, mely a 140 év alatt ott élők gyilkosságokkal, öngyilkosságokkal fűszerezett izgalmas, szövevényes élettörténete. A szerző műve komolyabb kutatásokon alapul, mely kísérletet tesz a valóság és a fikció szövevényes útvesztőit elkülöníteni.
A háborút követően a kastélyt a Vasas Szakszervezet üdülőjeként használják és szocreál átalakításon esik át. Ma a 71-es főútról éppen csak észre lehet venni a hatalmas gaz és fák között az időközben szellemkastélyi rangra emelt műemléket. Elég romos állapotban van, és a szellemektől nem tartó szorgos kezek minden mozdíthatót elvittek, vagy tönkretettek, ám mivel a tető aránylag egyben van még, felülről nem ázik, nem rohad a kifosztott épület. Belül több helyen a födém már átszakadt, a lépcsőházban korlátok nincsenek, falait összefirkálták és kerítése is jelképes csupán, így nem hivatalosan könnyen be lehet menni. Napjainkban megmentésre, hasznosításra vár, mint megannyi más kastélyunk.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az orosz állami tévé szerint egy különleges lövedékkel fegyverrel Berlint is támadhatják
Óriási idegen égitest bolygathatta meg a Naprendszert évmilliárdokkal ezelőtt
Második világháborús repülőgép roncsának állapotát őrizték meg a víz alatt
A koronavírus-járvány alatt az állatok viselkedése is gyökeresen megváltozott
Kína 2031-re kőzetmintákat hozna vissza a Marsról
Egy óriásbálna 50 éven keresztül tartotta rettegésben Konstantinápoly lakóit