Venezuela: itt a vége a Maduro-rezsim elszigetelésének?
Az elmúlt évek amerikai politikai eseményei, az energiaválság, az orosz-ukrán háború stb. miatt talán nem sokan figyeltek fel rá, hogy Venezuelában a Maduro-rezsim szép lassan újraépíti nemzetközi kapcsolatait. Sokan talán nem tudják, hogy Venezuela rendelkezik a Föld teljes, igazolt olajkészletének 20%-val. Ez pedig, a mostani ínséges időkben, remek alkupozíciót biztosít számukra.
Mi történik manapság az energiahordozók piacán?
Nemcsak a klímaváltozás hatásai, a magas energiaárak, vagy épp az orosz-ukrán háború miatt fáj manapság a világ vezetőinek a feje, hanem az országaikban lévő magas infláció miatt is. Az infláció egyik mozgatórugója az üzemanyagár. Ennek csökkenéséhez elengedhetetlen, hogy a kőolaj világpiaci ára is lejjebb menjen, amelynek feltétele a világ kitermelésének növekedése.
A Biden-adminisztráció hónapok óta próbálja rávenni az OPEC+ tagállamokat és Szaúd-Arábiát, hogy növeljék kitermelésüket, de eddig minden próbálkozásuk kudarcba fulladt.
Jó pár gesztust és engedmény tettek, – pl. nemrég úgy határozott az USA, hogy a meggyilkolt és feldarabolt Dzsamál Khashoggi menyasszonya nem perelheti személyesen Mohammed bin Szalmán koronaherceget – de még ezek után is hajthatatlanok a szaúdiak.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/12/biden-alarugna-a-szaudiaknak-az-olajtermeles-miatt/” ][/hm_embed]
Ezért aztán az amerikaiak a háttérben, szépen csendben elkezdtek tárgyalni más országokkal is, többek között Iránnal és Venezuelával. Úgy tűnik, ez utóbbival kapcsolatban a diplomáciai lépések kezdenek sikerrel járni. A Trump-kormányzat idején Venezuelát komoly szankciók sújtották. Joe Biden elnök viszont taktikát váltott és kormányzata – ha nagyon óvatosan is – de újra kapcsolatba lépett a venezuelai vezetéssel.
Venezuela lesz a megmentőnk?
Talán sokaknak felcsillant most a szeme arra gondolva, hogy a venezuelai olaj lesz a megoldás a jelenlegi üzemanyaghiányra, vagy a magas benzinárra. Sajnos rossz híreim vannak számukra, mert:
- A világban található kőolaj készletek sűrűsége nem egyforma. A venezuelai lényegesen nehezebb, mint pl. az orosz, így a mi – orosz kőolajhoz szokott – finomítóink biztos nem tudnák feldolgozni. Ez persze a probléma kisebbik része.
- A nagyobb gond az, hogy a venezuelai kitermelő és feldolgozó infrastruktúra – a korrupció és az évtizedeken át tartó befektetési hiány miatt – romokban hever. Az idei termelés várhatóan átlagosan 650.000 hordó/nap lesz, ami a kormány által kitűzött 2 millió hordó/nap töredéke. És kevesebb, mint egyötöde az 1998-as, Chávez előtti csúcsnak (3,4 millió hordó/nap). Ha nagyon gyorsan felpörgetik a kitermelést, akkor is legalább 2024-ig kell várni arra, hogy jelentősebb mennyiségű venezuelai kőolaj kerüljön a piacra.
Viszonyításképp, ha Venezuela eléri a napi 1.000.000 hordós átlagtermelést, ez a világpiac napi termelésének kb. az 1%-át jelenti. Látható tehát, hogy Venezuela egyedül nem fogja megmenteni a világot. És bármennyire sok olajat tudnak 1 nap kitermelni, az nem gyakorolna jelentős hatást a világpiaci árra. Persze a semminél ez is több és „sok kicsi sokra megy”, szóval fontos lépést tett a Biden-kormány. Sajnos azonban ennek nem lesz azonnali hatása. Emellett tehát tovább kell keresniük a lehetőséget, az OPEC+ társuláson kívüli országok megnyerésére. - Ahhoz, hogy Venezuela mihamarabb elérje az 1 millió hordó/nap kitermelést, hatalmas befektetésekre lesz szükség. Nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem jó pár más országnak (spanyolok, olaszok stb.) is mélyen a zsebébe kellene nyúlnia. A venezuelai rezsim, a cégek vezetői, helyi vezetők stb. az elmúlt jó pár év/évtized során teljesen elhanyagolták a kitermelési, feldolgozási stb. infrastruktúrát. Az erre szánt pénzt lenyúlták, így az elkövetkező 8 évben minimum 25 milliárd dolláros éves befektetésre lenne szükség az infrastruktúra újjáépítéséhez, korszerűsítéséhez.
- Maduro és kormánya nem a megbízhatóságáról híres. Ez egyrészt elriasztja a befektetőket, hisz az évi 25 milliárd dollár nem kevés pénz. Ennyit senki sem szeretne veszíteni, ha egyszer csak úgy dönt a regnáló rezsim, hogy államosít mindent. Arról nem is beszélve, hogy eleve dollár milliárdokkal tartoznak már most is, amit egyáltalán nem törlesztenek.
A befektetők nagyon óvatosak és kivárnak, mert azt vallják, hogy a “báránybőrbe bújtatott farkasból nem lesz bárány”. Vagyis hiába ígér választásokat, reformokat stb. Nikolasz Maduro, ettől még ő egy diktátor. És ha nem úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretné, akkor pillanatok alatt megváltoztathat mindent.
Venezuela már jelenleg is hatalmas adóssággal rendelkezik. Egyes becslések szerint ez legalább hétszer akkora, mint az ország exportból származó éves bevétele. A végösszeg valahol 130 és 170 milliárd dollár körül van és majdnem a felével Kínának tartoznak, amit leginkább olajjal törlesztenek. Oroszországnak közel 20 milliárd dollárral tartoznak, amely egyrészt kölcsönökből, másrészt haditechnikai eszközök hitelre történő beszerzéséből származik.
A Biden-adminisztráció tehát nemcsak az OPEC+ és Szaúd-Arábiával kapcsolatos konfliktusa miatt kezdett nyitni Venezuela felé, hanem amiatt is, hogy csökkentse Kína és Oroszország befolyását. Ez a helyzet azonban komoly előnyt jelent a Maduro-rezsim számára, amit valószínűleg maximálisan kihasználnak majd.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét