Európa kezd kilábalni a válságból, nálunk tovább mélyülnek a gondok

Az eurózóna inflációja 2022 végén 10 százalék alá csökkent, és 2023-ban várhatóan tovább enyhül.

Az elmúlt napokban Németországból, Franciaországból és Spanyolországból származó országos adatok szerint az áremelkedések a vártnál gyorsabban enyhülnek, illetve Olaszországban is elérte a csúcspontját a pénzromlás, jelentette a Politico.

A gázárak korlátozását célzó kormányzati programok, valamint a csökkenő energiaköltségek (a gázárak a háború előtti szintre estek vissza) és az erősödő euró is hozzájárultak ahhoz, hogy Európa képes lehet maga mögött hagyni a megélhetési költségek válságának legrosszabb részét.

Az Eurostat ma közzétett jelentése szerint az átlagos pénzromlás 9,2 százalékos volt, szemben a novemberi 10,1 százalékos adattal, ami egyébként már szintén enyhébb volt a korábbiaknál. Ez azt jelenti, hogy zsinórban második hónapja esik a mutató.

A lassabb áremelkedéseknek Berlinben is örülnek, ahol a kormány népszerűsége jelentősen visszaesett a kulcsfontosságú regionális választások előtt. Egyre több szavazó tart attól, hogy a magas infláció aláássa a magánvagyont – mutatta ki egy kulcsfontosságú felmérés. A német kormánykoalíció támogatottsága zuhan a közvélemény-kutatások szerint, és jó úton halad afelé, hogy elveszítse többségét a parlamentben.

A francia kormány is kiemelt figyelemmel kíséri az inflációt, annál is inkább, mert egy rendkívül érzékeny nyugdíjreform beindítására készül a jövő héten, amely az ország gazdaságának javítására és a növekedés fellendítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés része. Míg Franciaországban a hatalmas állami támogatásnak köszönhetően az árak emelkedése alacsonyabb volt, mint az eurozóna legtöbb országában, a felmérések szerint a megélhetési költségek továbbra is gondot okoznak az embereknek.

A kormány ezen a héten új intézkedéseket jelentett be, amelyek segítik a kisvállalkozásokat megbirkózni a megugró energiaszámlákkal, beleértve az ország nagy becsben tartott pékségeit is.

A javuló mutatók ellenére Emmanuel Macron elnök csütörtöki beszédében komor hangot ütött meg.

“Valószínűleg még nem vagyunk az infláció csúcsán” – mondta. “Emelkedni fognak az árak.”

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke ugyanilyen óvatosan nyilatkozott.

Mint mondta, az infláció januárban és februárban ismét megugorhat, amikor az energiaárak korábbi kiugrásai várhatóan elérik a kiskereskedelmi fogyasztókat, mielőtt még a csökkennés a végszámlákban is megjelenne.

Az EKB decemberi előrejelzései egyébként továbbra is 6,3 százalékos átlagos inflációt mutatnak idénre.

Lagarde-ot több kormányok hevesen bírálta, attól tartva, hogy a jegybank szigorítása a szükségesnél mélyebb recesszióba taszítja az euróövezet gazdaságát, ami tovább növeli az elégedetlen szavazók gazdasági nehézségeit. A csökkenő infláció és a lassuló gazdasági aktivitás egyidejű jelenléte miatt komoly kritikákkal illették a jegybank gyakorlatát.

Giorgia Meloni új olasz miniszterelnök különösen szókimondó volt, az olasz vezetés “zavarbaejtőnek”, “őrültnek” és “aggasztónak” titulálta a decemberi 0,5 százalékos kamatemelést, és az EKB azon ígéretét, hogy ez a tendencia folytatódni fog.

Míg a vártnál gyorsabban csökkenő infláció lehetővé tehetné, hogy összességében kevésbé agresszívan emelje a kamatlábakat, a jegybank nem zárkózik el a további szigorítástól, mivel a maginfláció – amely kiszűri az olyan volatilis összetevőket, mint az élelmiszer- és energiaforrások – továbbra is emelkedik, és több mint háromszorosa az EKB 2 százalékos céljának.

Carsten Brzeski, az ING közgazdásza szerint a jelenlegi inflációs környezet miatt az EKB valószínűleg a következő két ülésén összesen egy százalékponttal emeli a kamatot. Csak az új inflációs előrejelzések márciusi megjelenése után – amennyiben azok kedvezőek – lehet esély ciklus megszakítására – tette hozzá. A piacok jelenleg 3,5 százalékos irányadó kamatra tippelnek az év közepére.

Magyarországon ugyanakkor nem látszik a drágulás vége, az árak meredeken emelkednek. A novemberi inflációs adat 22,5 százalék volt, a decemberi számokban pedig már benne lesz a benzinársapka eltörlésének a hatása is. Elemzők szerint nem elképzelhetetlen a 25 százalékos szint sem – erre utoljára több mint negyed évszázada, 1996-ban volt példa.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szegényebb rétegeket érintő élelmiszer-infláció ötven százalék körül mozog – ez világszinten a tíz legrosszabbul teljesítő gazdaság közé száműzi hazánkat.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/04/kicsivel-jobban-keresunk-mint-a-romanok-de-ok-tobbet-kapnak-a-penzukert/” ][/hm_embed]