Egyre közelebb nyomul az amerikai hadsereg Kínához, Tajvan lehet az új Ukrajna?

Aki ránéz a térképre, rögtön látja, hogy a hatalmas, ám alapvetően szárazföldi Kína meglehetősen viszonylag rövid partszakaszon érintkezik a világtengerekkel. Ráadásul sehol sem biztosított számára a nyílt hozzáférés. Partjai mögött a kínai terjeszkedéssel ellenséges államok vannak: Japán, Dél-Kora (ráadásul a kontinensen), a Fülöp-szigetek, majd délebbre Ausztrália. És akkor Tajvanról még nem is beszéltünk, mely mindössze 160 kilométerre fekszik Kínától. A szovjetekkel szemben sikerrel alkalmazott kvázi blokád alá vonás Kína esetében is működik, Peking egyre idegesebb, ráadásul most az Egyesült Államok még közelebb tudja tolni egy megállapodásnak köszönhetően hadseregét a kínai partokhoz.

Négy új katonai bázis az Egyesült Államoknak

A Guardian cikke szerint a Fülöp-szigetek kiterjesztett hozzáférést biztosított az Egyesült Államoknak a meglévő öt mellé további négy katonai bázishoz. Mindezt azért, mert aggódnak a növekvő kínai agresszió miatt. Az ország Nemzetvédelmi Minisztériuma ugyanakkor nem árulta el, hogy pontosan mely bázisokhoz kapnak hozzáférést az amerikaiak. Elemzők szerint nagyban segítik majd az új bázisok azt, hogy Amerika nyomon követhesse a Dél-kínai-tengeren és Tajvan közelében folyó kínai terjeszkedést.

A megállapodás közelebbről azt jelenti, hogy Washington felszerelést és készleteket fog tudni tárolni a bázisokon, kiképzéseket hajthat végre, ugyanakkor nem létesíthet állandó jelenlétet, bár építkezhet.

Nyilatkozatában a Fülöp-szigetek Nemzetvédelmi Minisztériuma kijelentette, hogy Washington több mint 82 millió dollárt fordít az infrastrukturális beruházásokra azon az öt bázison, amelyhez korábban hozzáférést kapott. „A Fülöp-szigetek-USA szövetség kiállta az idő próbáját, és továbbra is sziklaszilárd” – áll a közleményben.

• Ez is érdekelhet: Amerikai admirális: nem ott tör majd ki a világháború, ahol gondolnád

Kína nagyon kiakadt

A kínaiaknak persze nagyon nem tetszik a manilai kormány döntése. Szerintük az USA saját, önző érdekeit követi, kiélezi a feszültséget, aláássa a stabilitást, így a régió országainak inkább óvakodnia kellene Washingtontól.

Persze már most is vannak spekulációk, hogy merre létesülhetnek az új bázisok. Többek szerint az egyik Luzon lesz, a Fülöp-szigetek Tajvanhoz legközelebbi része, illetve Palawan szigete, ami a vitatott Spratly-szigetekhez legközelebbi szárazulat. Szakértők szerint azért is jó a megállapodás, mert az USA-nak még kevésbé kell koncentrálnia majd erőit, jobban szétszórhatja, így azok kevésbé kitettek az esetleges kínai rakétacsapásoknak. Luzon stratégiai jelentőségű, hisz lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy szükség esetén operatív és logisztikai támogatást nyújtson Tajvannak.

A megállapodás azért is fontos, mert Délkelet-Ázsiában Amerika eddig gyenge volt, csak Szingapúrra számíthatott betonbiztosan. Washingtonnak szerencséje van az új fülöp-szigeteki elnökkel, mert az előző, Rodrigo Duterte még azzal fenyegetőzött, hogy kiebrudalja az amerikai csapatokat a meglévő 5 támaszpontról is. A tavaly hivatalba lépett új elnök azonban ezzel ellentétesen gondolkodik. Mint ismert, a Fülöp-szigetek a 19. század végén került amerikai gyarmati uralom alá a spanyoloktól, így érthetőek az ellenérzések.

• Olvass tovább nálunk: Kína nem tudná megszállni Tajvant, de minden résztvevő belerokkanna a harcba

Tajvan veszélyben

Az AP News eközben arról ír, hogy Peking folyamatosan zavarja Tajvant, repülői és haditengerészete folyamatosan megsérti az önkormányzó sziget felségvizeit és légterét. Egyesek szerint ez tulajdonképpen már blokádnak számít, ami a katonai akciót készíthet elő. Nem véletlen, hogy a napokban Tajvan újra aktiválta védelmét Kínával szemben. A fülöp-szigeteki bázisok így az elrettentést is szolgálják.

Amerika egyébként a ’90-es évek elejéig a két legnagyobb haditengerészeti és legierőbázisát üzemeltette a Fülöp-szigeteken. Utána bezárták ezeket, de 1999-ben visszatértek.

A térségben egyébként Amerika diplomáciailag is nyomul. 30 év után újranyitotta nagykövetségét a Salamon-szigeteken, Ausztráliától északkeletre, írja az Aljazeera arab hírtelevízió. Jellemző, hogy ezt is a ’90-es évek elején zárták be, amikor geopolitikailag leértékelődött ez a régió és pont most, a kínai nyomulás idején döntöttek a hangsúlyosabb jelenlétről az amerikaiak. Különösen annak fényében nyilvánvaló a cél, hogy a Salamon-szigetek még tavaly áprilisban titkos biztonsági megállapodást kötött Kínával.

A Fehér Ház 2022-ben szervezte meg a történelem első csúcstalálkozóját az óceániai vezetők számára az elnöki rezidencián. Mindez pontosan jelzi a térség felértékelődését. Bár egyes szigetek jelenleg jobban aggódnak az eltűnésük miatt (a globális felmelegedésből fakadó tengerszint-emelkedés miatt), mint Kína terjeszkedése kapcsán.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/09/kina-nem-tudna-megszallni-tajvant-de-minden-resztvevo-belerokkanna-a-harcba/” ][/hm_embed]

Source: Aljazeera, Guardian, AP News