Alig léptek be a finnek a NATO-ba, máris kerítést építenek az orosz határon

A kerítés építése Finnország hosszú, Oroszországgal közös határa mentén – elsősorban az illegális migráció megfékezése céljából – a délkeleti Imatra város közelében kezdődött, kevesebb mint két héttel azután, hogy az északi ország a katonai szövetség 31. tagjaként csatlakozott a NATO-hoz.

A finn határőrség pénteken bemutatta a kerítés első, három kilométeres szakaszának terveit, amelyet Pelkolában, a mintegy 25 ezer lakosú, csendes tóparti város, Imatra közelében lévő átkelőhely közelében állítanak fel.

Finnország 1340 kilométeres határa Oroszországgal a leghosszabb az Európai Unió tagállamai közül.

Mint azt az AP is megjegyzi, a határkerítés építése a határőrség kezdeményezése, amelyet Sanna Marin miniszterelnök kormánya széles körű politikai támogatás mellett hagyott jóvá még tavaly. A három méter magas acélkerítés – amelynek tetején szögesdrót is található – fő célja, hogy megakadályozza az Oroszországból érkező illegális bevándorlást – mondták a finn határőrök.

Moszkva 2015-2016-ban úgy próbált befolyást gyakorolni Finnországra, hogy nagyszámú menedékkérőt szervezett az észak-finnországi átkelőhelyekre az északi sarkvidéki Lappföld térségében. Az orosz hatóságok több ezer – főként Irakból, Afganisztánból és más közel-keleti országokból származó – migránst szándékosan tereltek ezekre a területekre.

Ennek a forgatókönyvnek a megismétlődését akarja most Finnország megakadályozni.

A határőrség ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a határkerítés megépítésének közvetlen kiváltó oka Oroszország tavaly február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója – ugyanúgy, mint hogy Finnország feladta évtizedes katonai semlegességét, és csatlakozott az Észak-Atlanti Szövetséghez.

“A határkerítés nem volt politikai téma a háború előtt. És valójában a finn határőrség sem tervezte a megépítését” – mondta Jari Tolppanen dandártábornok, a finn határőrség műszaki részlegének vezetője.

“De minden megváltozott Oroszország Ukrajna elleni támadása után”.

A kerítés kísérleti szakasza a tervek szerint idén nyárra készül el, amit legfeljebb 200 kilométerre fognak kiterjeszteni. A fizikai határzár – külön-külön szakaszokban – főként Finnország délkeleti részén, az Oroszországgal közös fő határátkelőhelyek közelében fekvő területeken húzódik majd, de lesznek részei az északi sarkvidéken, Lappföldön is.

“Ebben az új helyzetben sokkal hitelesebb és sokkal függetlenebb határellenőrzésre van szükségünk” – mondta Tolppanen.

“Ki kell bővítenünk az erőforrásainkat. A kerítésre pedig azért van szükség, hogy kezelni tudjuk a nagyarányú illegális bevándorlást”.

Imatra mindössze hét kilométerre fekszik a Karéliai régióban található Szvetogorszk orosz iparvárostól, és néhány órás autóútra található Oroszország második legfontosabb városától, Szentpétervártól.

“Itt Imatrában nem félünk annyira az oroszoktól, mert a határ mindig is ott volt, és soha nem volt annyira nyitott, mint az más európai országok között természetes” – mondta Antero Lattu, az Imatrai Városi Tanács alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a helyiek nem félnek az oroszoktól, “de örülünk a kerítésnek”.

Erkki Jouhki várostervező egyetértett, de hangsúlyozta Finnország katonai képességeit is. A NATO-tagság Finnországnak “erős hátteret ad, de nagyon erős és nagyon jól felfegyverzett a saját hadseregünk is – főképp Oroszország miatt”.

A projekt a becslések szerint összesen 380 millió euróba kerül, és a tervek szerint 2026-ra készül el.

Finnország hosszú keleti határa nagyrészt sűrű erdőkön keresztül húzódik. Egyes helyeken a finn-orosz határt jelenleg alacsony kerítéssel ellátott faoszlopok jelzik, amelyek fő célja, hogy megállítsák a kóbor szarvasmarhákat.

Ez is érdekes lehet:

• Tovább bővült a világ legerősebb katonai szövetsége, Finnország a NATO 31. tagja lett
• A finneket lehet lesajnálni, de egyszer már csúnyán elverték az oroszokat