Közel kétezer éves a világ legrégebbi bora, és valószínűleg még mindig iható

A németországi Speyerben található Pfalzi Történelmi Múzeumban egy feltehetően 1.700 éves, bontatlan borosüveg található. Tartalma enyhén szólva is gyanúsnak tűnik – de mikrobiológiai szempontból talán még akkor sem leszel tőle beteg, ha az állaga ugyan elég undorító.

A Römische Wein von Speyer, vagyis a speyeri bor 1867-ben került elő egy római kori sírból. A palack azon sikere, hogy megőrizte folyékony tartalmát, részben annak köszönhető, hogy viasszal zárták le, nem pedig parafával, amely már régen elrohadt volna.

Bár már nem biztos, hogy nyugodt szívvel nevezhetjük “bor”-nak az üvegben lévő anyagot, mert körülbelül 1.700 év alatt a folyadék valószínűleg elvesztette minden alapvető tulajdonságát, és egy teljesen más, szőlő alapú valamit alkotott. Ennek ellenére még senki sem tudta biztosan megállapítani, hogy mit tartalmaz most a palack, mivel az IFLS szerint mindenki fél kinyitni.

Eltekintve attól, hogy esetleg egy borban lakó dzsinnt szabadítanának ki, a Speyer-i bor felbontásától azért is ódzkodnak, mert a szakértők nem biztosak abban, hogy a folyadék túlélné a megpróbáltatásokat.

“Nem világos, mi történne, ha levegő kerülne a borba” – mondta Ludger Tekampe, a tárolásért felelős osztály vezetője. Tekampe szerint a palack hihetetlen kora ellenére “a tartalma figyelemre méltóan stabil”.

A tartalom megőrzésére szánt vastag olívaolaj-réteg egyértelműen jól bevált, ami nyilvánvalóan több folyadékot tesz ki a palackban, mint a tényleges bor. Ez egyébként jellemző volt abban a korban, azaz hogy a borokat igen gazdag, zsíros olívaolajjal keverték.

A díszes, 1,5 literes palackot delfin ihlette fogantyúk díszítik, és a becslések szerint i. u. 325-ből származik – számolt be az Atlas Explorer. Több, már összetört borosüveg társaságában találták meg egy római sírban.

A speyeri bor igazi érdekessége, hogy ami a kórokozókat illeti, valószínűleg biztonságosan elfogyasztható.

“Mikrobiológiai szempontból valószínűleg nem romlott” – mondta Monkia Christmann professzor a Futurismnek – “de szinte biztos, hogy nem túl finom”.

A bor érlelése javíthat a minőségén, azaz bár romlandó folyadékról van szó, ha az alkotórészeknek, cukroknak, savaknak és tanninoknak adunk egy kis időt, hogy a palackban összeérjenek, az jobbá változtathatja az aromáját. A szőlőfajtától kezdve a borkészítési módszertanig sok minden meghatározhatja, hogy az érlelés mennyire lehet sikeres bizonyos borok esetében, de 1.700 év valószínűleg még a leginkább kísérletező kedvű borászok számára is túlzás.

Ez is érdekes lehet:

• Magyar kutatás: drasztikusan romlik a lakosság nemzőképessége, ezek a legveszélyesebb tényezők
• VIDEÓ: Számszeríjjal meglőtték, elsősegély helyett sört kapott