Vannak helyek a Földön, amelyek egyik országnak sem kellenek – az egyik itt van a szomszédban
A Föld bolygón minden talpalatnyi szárazföld hivatalosan vagy sem, de egy nemzetállam fennhatóság alá tartozik – pontosabban majdnem mind: a van néhány olyan hely, amelyet egyetlen szuverén ország sem vall magáénak, és nem azért, mert nem tudná, hanem mert nem akarja.
Ezeket a területeket, mint azt az IFLS is írja, Terra nulliusnak nevezik – ez a latin kifejezés azt jelenti, hogy “senki földje”. Ezek közé tartozik például az Egyiptom és Szudán közötti Bir Tawil, a horvát-szerb határon található néhány zóna, valamint egy hatalmas terület az Antarktiszon.
Bir Tawil
A Terra nullius egyik legjelentősebb példája a Bir Tawil, egy 2060 négyzetkilométeres földterület Egyiptom és Szudán határának közelében, amelyre egyik ország sem tart igényt.
Ez egy kietlen, sivatagos vidék, ahol a nyár derekán nem ismeretlen a 45 °C-os hőmérséklet. A föld lakossága hivatalosan nulla, bár gyakran járnak erre nomád törzsek, például az ababdák.
Ez a földrajzi furcsaság nagyrészt a Brit Birodalom által a 19. és 20. században meghúzott határoknak köszönhető. Az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Királyság 1899-ben megállapodást kötött Egyiptommal, amely szerint “a 22. szélességi körtől délre eső területek” Szudánhoz tartoznak, ami Bir Tawilt szudáni ellenőrzés alá helyezi.
1902-ben azonban a britek egy másik tervet készítettek a szudáni-egyiptomi határról. E terv szerint Bir Tawil egyiptomi közigazgatás alá került, mivel a területet időnként az Ababda törzs használta, amely a dél-egyiptomi Asszuán közelében telepedett le.
Egyiptom azonban csak az eredeti, 1899-es határt ismeri el, míg Szudán az 1902-est. Más szóval Egyiptom szerint Bir Tawil Szudánban van, Szudán szerint viszont Egyiptomban, tehát hivatalosan semillyen jogatóság nem illetékes arrafelé.
Néhány magánember és csoport ugyan megpróbált igényt tartani a területre, de egyik sem járt sikerrel. 2014-ben az Egyesült Államokban élő, virginiai Jeremiah Heaton megpróbálta magáénak követelni a földet, el is nevezte “Észak-Szudáni Királyságnak”, és önmagát kiáltotta ki királynak. Cselekedeténem mozgatórugója saját bevallása szerint az volt, hogy így teljesíthetné lánya kívánságát, akinek minden vágya hercegnő lehessen. Nem meglepő módon azonban az ENSZ nem ismerte el a beadványát.
Marie Byrd-föld
A nemzetközi jog szerint az Antarktisz egyetlen ország tulajdonában sincs. Ez azonban hét nemzetet nem akadályozott meg abban, hogy a kontinens egy részét sajátjának tekintse: Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Franciaország, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Királyság osztozik rajta.
Az ezeket a területi igényeket ábrázoló tipikus térképen az Antarktisz szeletekre vágva látható, mint egy pizza, melynek nagy része Ausztráliához és Norvégiához tartozik. Érdekes azonban, hogy az egyik – mégpedig jelentős méretű – részére, ami a Marie Byrd-föld néven ismert, senki sem tart igényt.
A terület a nevét Richard E. Byrd amerikai tengerésztiszt feleségéről kapta, aki a 20. század elején felfedezte a régiót.
Az óriási, 1.605.792 négyzetkilométeres (több, mint 17 magyarországnyi) Marie Byrd-föld a világ legnagyobb, még kiaknázatlan területe. Ami igazából nem is csoda, hiszen még az Antarktisz mércéjével mérve is zord és járhatatlan.
Gornja Siga
Jugoszlávia 1990-es évekbeli felbomlása és a délszláv háború óta az utódállamok több területe is erősen vitatott hovatartozású. Bár ezek nagy része kapcsán abban nem tudnak megegyezni, hogy melyik ország fennhatósága alá tartozzon, olyan is akad, amelyikre egyik állam sem tart igényt.
Ezek közül Gornja Siga a legnagyobb – és kétségkívül a legérdekesebb sorsú – ilyen terület, amely így is csak mindössze 7 négyzetkilométernyi erdős területből áll, jórészt a Duna árterén. Technikailag de facto horvát ellenőrzés alatt áll, bár ők azt állítják, hogy a terület a szerbeké, Szerbia viszont nem tart igényt rá.
Bár a két állam egyaránt elhanyagolja, néhányan élénken érdeklődnek a földdarab iránt.
2015. áprilisában liberálisok egy kis csoportja Vít Jedlička cseh politikus, a Szabad Polgárok Pártja egyik tagjának vezetésével kitűzték a zászlójukat a lakatlan mocsárban, és Liberland néven új mikroállamot kiáltottayk ki. Az elképzelés az volt, hogy liberális utópiává alakítják, ahol nincsenek kötelező adók, minimális az állami szabályozás, és a Bitcoin a fizetőeszköz.
“Liberland mottója az “Élni és élni hagyni”, mivel büszke az emberek személyes és gazdasági szabadságára; ez magában foglalja a kormány korlátozott hatalmát, és azon az elven működik, hogy minél kevesebbet avatkozzon az emberek és a nemzet egészének szabadságába” – olvasható Liberland honlapján, ahol egyébként állampolgárságért is lehet jelentkezni.
Annak ellenére, hogy korábban a horvátok kevés érdeklődést mutattak Gornja Siga iránt, a hatóságok nem voltak elragadtatva az ötlettől, úgyhogy a rendőrségük állítólag letartóztatott mindenkit, aki megpróbálta betenni a lábát a földre, élükön a vadonatúj államfővel.
Ez is érdekes lehet:
