Ez Kína legsebezhetőbb pontja: itt térdre kényszerítheti Amerika

A 21. század fő nagyhatalmi konfliktusa ma már egyértelműen látható, hogy az Egyesült Államok és Kína között fog zajlani. Hogy ez valamilyen hatalmas méretű háborúba torkollik, vagy proxiháborúkként és más konfliktusokként is megvívható, mint a hideghaború, ma még nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy Amerika pontosan ismeri Kína legsebezhetőbb pontját, amin keresztül – most még – térdre kényszerítheti a távol-keleti szuperhatalmat.

Feltárul Kína sebezhetősége

A Reuters cikke szerint ez nem más, mint maga az Indiai-óceán. Kína hatalmas területű ország, ám ezen a roppant földön mégsem található meg minden olyan mezőgazdasági termék, ásványkincs vagy energiahordozó, ami a Föld második legnépesebb államának és legnagyobb gazdaságának napi működtetéséhez szükséges.

A kínai állampárt és a lakosság között pedig úgy szól a megegyezés, hogy politikai és szabadságjogai korlátozásáért cserébe a nép a folyamatos anyagi gyarapodást élheti meg hazájában. A modell működik, jelentős ellenállási mozgalom nincs, Kína pedig egyre több helyet követel magának a Nap alatt.

Bizonyos kitettségei mégis vannak Pekingnek. Hszi Csin-ping kínai elnök 2027-re szeretné országának hadseregét készen látni egy Tajvan elleni frontális támadásra, ám könnyen lehet, hogy nem vagy nemcsak itt szenvedednének vereséget a kínai Vörös Hadsereg tagjai.

Amerika itt csuklóztathatja Pekinget

Kína gazdaságának fűtőanyaga ugyanis a közel-keleti kőolaj, amit hatalmas, 2 millió hordó nyersolaj szállítására képes kereskedelmi flotta juttat el az Indiai-óceánon és a szűk Malakka-szoroson keresztül a kínai kikötőkbe. Ha már megérkeznek a Dél-kínai tengerre, akkor nincs gond. Itt mesterséges szigeteken kialakított bázisok és a kínai flotta valamint légierő meg tudja őket védeni. Az Indiai-óceán roppant területein viszont semmi nincs néhány kínai hadihajók és tengeralattjáról kívül.

Pedig januártól novemberig Kína több mitn 515 millió tonna olajat hozott be, ennek 62%-a ezen az útvonalon keresztül érkezett. Vannak csővezetékek is, Oroszországból, Kazahsztánból és Mianmarból, de azok csak a szükségletek 10%-át fedezik jelenleg (bár fejlesztésükön rajta vannak a kínaiak). A tengeri szállítás viszont gyorsabb és sokkal olcsóbb, nem csoda, hogy mindenki ezt favorizálta tulajdonképpen a nagy felfedezések korától. És az sem, hogy az angolszász hatalmak mindig is a flotta fejlesztésére koncentráltak, amit a szárazföldi hatalmak, mint Kína vagy Oroszország/Szovjetunió (korábban Spanyolország és Németország vagy Franciaország) nem, vagy csak nehezen tudtak követni.

Ám nemcsak olaj érkezik ezen az útvonalon, hanem például az állatok etetéséhez nélkülözhetetlen szójabab is.

Eközben Kínának egyetlen katonai bázisa van a térségben, Dzsibuttiban. Ez is körül van azonban véve brit és amerikai támaszpontokkal, ráadásul reptere sincs. Keletebbre ott vannak az ausztrálok, Japánban az amerikai 7., a Közel-Keleten (Bahreinben) pedig az 5. flotta. A központ Diego Garcia, egy brit atoll, repterekkel és minden egyéb irányító berendezéssel, uralva az Indiai-óceánt.

Nem biztos, hogy eljutunk a blokádig: előbb megsemmisül a világ

Más kérdés, hogy egy blokád – amivel kapcsolatban legalább tavaly óta végeznek ár-érték számításokat Washingtonban – nehezen megvalósítható. Az ország méretei nagyok, hermetikusan lezárni nehéz, ám már önmagában a 2 millió tonna olajat szállítani képes kínai flotta foglyul ejtése és súlyos seb lehet a kínai gazdaságon.

A kínaiak kevésbé tartanak ettől a forgatókönyvtől, bár nagyhatalomtól elvárhatóan erősítik csapataikat a térségben és további támaszpontokat szándékoznak kialakítani. Szerintük egy blokádig el sem jutnánk, hisz az teljeskörű háborút jelentene. Akkor pedig már mindegy lesz, hogy ki mekkora flottát ejt foglyul, hisz a főszerep más fegyvereké lesz.

Ráadásul Kína sok tekintetben önellátó, vagy legalább is rendelkezik jelentős tartalékokkal. Amerikai számítások szerint olajtartaléka két hónapra is elég, benzintartalékát föld alatt tárolja, így műholdakkal nem megállapítható annak mennyisége. Gázimportját folyamatosan fokozza ázsiai partnerországokból. Rizs és búza tekintetében pedig önellátók.

A nyugati felfogás szerint egyébként Kínát meg kell állítani, hisz fenyegeti azt a globális “egyensúlyt”, ami az Egyesült Államok hidegháborús győzelmével megvalósult. A kínaiak felfogása erről más. Saját magukra mint a “középső birodalomra” tekintenek, azaz a világ közepére. Felfogásukban Kína évezredeken keresztül volt a világ legfejlettebb állama és csupán 150 év az (kezdve nagyjából az első ópiumháborútól – 1839-1842), amikor ez megborult. A dolgok természetes folyamata tehát az, hogy ez most helyreáll és Kína visszaszerzi vezető szerepét a Földön.

Ez is érdekelhet:

• Biológiai terror? Titkos kínai laboratórium került elő – Olvass tovább ITT
• VIDEÓ: kínai pilóták pár méterre megközelítették és elfogták az ENSZ feladatot végző repülőgépet