Zelenszkij csomagolhat? Újabb háború jöhet, ami sokkal fontosabb Amerikának, mint Ukrajna

Ukrajna fontos az Egyesült Államoknak, ráadásul szimbólumává is vált az elmúlt lassan két évben az orosz agresszió elleni hősi küzdelemnek. Ám a belpolitikában egyre többen kérdőjelezik meg Zelenszkij kormányának további támogatását. Ráadásul a Vörös-tengernél olyan konfliktus van kibontakozóban, amiben a győzelem sokkal fontosabb Amerika számára, mint Ukrajnában.

A világkereskedelem egyik ütőere

Az ukrán háború kapcsán kevés dologban van közmegegyezés, ám abban mindenképpen, hogy az ukrán hadsereg csak addig tud ellenállni az orosz támadásoknak, ameddig kitart az Egyesült Államokból és más NATO-tagállamokból érkező pénzügyi és katonai segítség. Zelenszkij elnök és más ukrán vezetők rendszeresen jelzik, hogy a jelenleginél is sokkal több kellene mindenből, ám a nyugati fegyvergyártó kapacitások lassan bővülnek és nagyon úgy tűnik, hogy máshol is szükség lehet rájuk. Ez pedig végzetes lehet Kijev számára.

Olyan potenciális hadszíntérről van ugyanis szó, amelyen keresztül a világkereskedelem 10-15%-a bonyolódik nagyjából 1 trillió (1000 milliárd) amerikai dollár értékben. Hovatovább támadótávolságra van a még ennél is sokkal fontosabb Perzsa-öbölhöz, amelynek biztosítása elsőrendű amerikai érdek.

Az ukránok már amiatt is sokat panaszkodtak, hogy Izraelbe érkeznek olyan amerikai támogatások, amelyek Kijevben is elkelnének. A jemeni konfliktus azonban még ennél is nagyobb fordulatot hozhat Ukrajna támogatásában, különösen annak fényében, hogy Trump a jövő novemberi választások esélyese. Ő pedig biztosan kihasználja majd az egyre erősödő izolacionista mozgalmat kampányában.

A lázadók kezén Jemen

De mi is történik Jemenben? A Kis-Ázsia délnyugati felében elhelyezkedő, nem túl biztonságos ország uralja a világtengereken folyó kereskedelem majdnem hatodát pusztán azért, mert a Vörös-tenger bejárata itt található. A lakosság többsége az iszlám szunnita ágához tartozik, nagyjából harmaduk siíta (ők a húszik), akik fellázadtak a kormány ellen Irán támogatásával. Mára már elfoglalták a fővárost, ellenkormányt alakítottak és nagy fegyverbarátságban állnak például a palesztin Hamász-szal, mely október elején véres támadást indított Izrael ellen. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, mint valami szedett-vetett lázadó csapatot, akik ide-oda furikáznak a poros utakon. Már 2017-ben nagyjából 100.000 ember segítette őket kvázi kormánytisztviselőként, illetve katonaként. “Kifüstölni” őket tehát nem olyan egyszerű.

Hogy támogassák Hamász harcosait, hetek óta rakétázzák, drónokkal támadják a Vörös-tengeren át a Szuezi-csatorna felé igyekvő szállítóhajókat. Ezek a rakéták jelentős károkat okoztak már eddig is, még ha nagy részüket brit, francia és amerikai hajók lelőtték még becsapódásuk előtt. Így történt ez december 4-én, 10-én és 16-án is, ha pusztán az MTI beszámolóit vesszük alapul. Jahja Szarí, a jemeni húszi lázadók szóvivője például két hete arra figyelmeztette a hajózási vállalatokat, hogy az izraeli kikötők felé tartó hajóikat célpontnak fogják tekinteni a Vörös-tengeren, ha az izraeli ostrom alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetbe nem tud bejutni elegendő humanitárius segítség.

A támadások lélektani következményei sokkal súlyosabbak. Az egyik legnagyobb szállítmányozó, a Maersk már bejelentette, hogy hajói elkerülik ezeket a vizeket és Afrika megkerülésével, hosszabb idő alatt és drágábban fognak szállítani. A lázadók fenyegetése következtében pedig, miszerint tovább folytatják a szállítóhajók elleni támadásokat, máris feljebb ment az olaj ára.

Az amerikaiak sem késlekednek

Ezért hétfőn Lloyd Austinaz, az Egyesült Államok védelmi minisztere Katarba látogatott és megállapodást írt alá az ún. Operation Prosperity Guardian-ról. Ennek lényege, hogy a partner országokkal – pl. Nagy-Britannia, Kanada, Bahrein, Olaszország, Franciaország, vagy Spanyolország – védelmet biztosítanak majd hadihajók segítségével a térségbe érkező kereskedelmi hajóknak.

“Többnemzetiségű munkacsoportot vezetünk a Vörös-tengeren, hogy támogassuk a hajózás szabadságának alapelvét. Amerika határozottan elkötelezett Izrael mellett, továbbra is gondoskodni fogunk az Izrael számára szükséges felszerelésről, hogy megvédhessék az országot”, mondta az amerikai védelmi miniszter.

A nemzetközi hajózásra a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok mostani lépése jelenti, amelynek célja a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és a Báb al-Mandab-szoros katonai övezetté alakítása – hangoztatta televíziós beszédében Abdulmalik al-Húszi, a húszi felkelők vezetője.

2024 lesz a fordulat éve Zelenszkijnek?

A húsziknak pedig rengeteg segítséget kapnak Irántól, különösen az Oroszország által is előszeretettel vásárolt és bevetett drónokat. Kérdés, hogy mikor fog egy ilyen drón becsapódni valamelyik amerikai vagy szövetséges hadihajóba, ami a konfliktus bővülésével és súlyosodásával járna. Ha pedig Amerikának azt a kérdést kell feltennie, hogy a világkereskedelemre, a Perzsa-öböl olajára mozgósítsa-e erőforrásait Ukrajna helyett, vélhetően nem remeg majd meg senki keze Washingtonban.

2024 így akár a fordulat éve is lehet Zelenszkij számára, még ha ez egy negatív forgatókönyvet is vetít előre. Más kérdés, hogy szakértők egyetértenek abban, hogy Putyin eredeti terve, azaz Ukrajna teljes elfoglalása és egy bábkormány kinevezése szinte teljesen irreálisnak tűnik most. Ám az is, hogy az ukrán csapatok a határokig keregessék vissza az orosz csapatokat.

Olvass tovább nálunk:

• Oroszországnak annyi drónja van, hogy ‘minden nap meg tudja támadni velük Ukrajnát’ – Részletek ITT
• Hírek a frontról: Zelenszkij nem lát orosz sikereket, Putyin szerint törnek előre, még több kamikaze drón jön – Katt IDE a részletekért