Még ebben is hazudtak nekünk a kommunisták: nem április 4-én “szabadult fel” hazánk

Oly sok mindenben hazudtak a népnek az állítólag a népért dolgozó hazai kommunisták, hogy ezen már meg sem lepődünk: április 4-ről kellett énekelni, verselni, ezt kellett ünnepelni évtizedekig, miközben április 4-e után még napokig folytak harcok a szovjet és német csapatok között hazánk nyugati részein. A náci német megszállás alól való “felszabadulás” sokkal később jött el például a Nemesmedvesen vagy Pinkamindszenten lakók számára, mint azt a hivatalos történetírás sulykolni próbálta.

Április 4-ről szóljon az ének

Április 4-e fontos dátum volt az úgynevezett létező szocializmusban hazánkban. Tereket, utcákat, iskolákat neveztek el e napról és augusztus 20-a, illetve március 15-e mellett (vagy inkább helyett) ezt a dátumot, ezt az ünnepet próbálták sulykolni az 1947/48-ban hatalomra került kommunista párt prominensei. Íme a talán leghíresebb dal:

Ez nyilván elsőre furcsának tűnhet, hisz az ország egy részében – az érintett településeken a nyugati határszélen – pontosan tudták, hogy térségük, falujuk akkor még nem “szabadult fel” a német megszállás és nyilas rémuralom alól. A felszabadulás idézőjeles írása nem véletlen: bár sokak számára jelentett megszabadulást az embertelen üldözések és a háború borzalmai elől a szovjet csapatok bevonulása, történelmi tény, hogy a szovjetek a háború alatt rengetek értelmetlen pusztítást végeztek hazánk területén, civilek százezreit hajtották el kényszermunkára és szuronyaik segítségével bukott el az 1945 után nagy energiákkal kibontakozó magyar demokráciakísérlet is.

Ez állt a szovjet hadijelentésben

Bár sokan tudták, hogy április 4-e (is) hazugság, mivel ez állt a hivatalos szovjet hadijelentésben, ezt kellett évtizedekig ünnepelni. A hadijelentésben sem véletlenül szerepelt: Sztálin ezt határozta meg céldátumként, apelláta tehát nem volt (a szovjet vezető ilyetén “döntései” több alkalommal sodorták súlyos válságba a Vörös Hadsereget a háború során, például Budapest ostromakor is).

Brutális pusztulás Budapesten az ostrom után. Forrás: fortepan.hu

Csakhogy az utolsó német katonák majd csak április 13-án hagyták el hazánk területét és nem a szovjetek által megjelölt (és később ünnepelt) Nemesmedvesnél, hanem Pinkamindszentnél. Az ok a vártnál hevesebb ellenállás, ami miatt a szovjetek több mint egy héttel tovább harcoltak ebben a térségben.

A nemesmedvesi felszabadulási emlékmű. Forrás: Creative Commons

A háború május 8-ról 9-re virradóra fejeződött be Európában miután Hitler április 30-án, körülzárt berlini bunkerében öngyilkosságot követett el. Az, hogy hazánkat nem amerikai-brit, hanem szovjet csapatok foglalták el a németektől egyben azt is jelentette, hogy Magyarország megmaradt lakosságának a keleti, kommunista blokk tagjaként kell újjáépítenie az országot a temérdek pusztulás és halál után.

Ez is érdekelhet:

• Íme Kádár János féltve őrzött titka: ezen az olasz néven született – Olvasd el a részleteket ITT
• Szögesdrót és őrtorony. A recski kommunista kényszermunkatábor – képek és részletek EBBEN a cikkünkben