Hogyha a nyáron Spanyolország déli részén járunk, vagy csupán egy különleges, de még elérhető úticélt keresünk, Gibraltár kitűnő választás. A brit tengerentúli terület kiterjedése csupán 6,8 négyzetkilométer, jól bejárható, így akár egynapos kirándulásokra is tökéletes helyszín.
A városállam az Ibériai-fésziget déli csücskén tulajdonképpen félig brit, félig spanyol – a legtöbben azonban mind a két nyelvet beszélik. A spanyol hatás a földrajzi elhelyezkedésen belül annak is köszönhető, hogy sokan vannak, akik Spanyolországból járnak át dolgozni, még a Brexit után is. Az viszont vitathatatlan tény, hogy közigazgatásilag brit területről van szó – ezt az is bizonyítja, hogy az Európai Unió országaival szemben a határátlépéshez szükségünk lesz útlevélre is.
Gibraltár története
A városállam a mai napig brit fennhatóság alá tartozik, hivatalosan “brit tengerentúli terület”, de a története ennél sokkal korábban kezdődött. Az újkor hajnalán került spanyolokhoz, többszáz éves mór uralom után, 1462-ben, a britek pedig 1704-ben szerezték meg. Sokáig a Brit Birodalom stratégiai pontja volt, de persze ez a 20. században, az angol gyarmatbirodalom összeomlásával gyökeresen megváltozott.
Egy 1967-es, majd később egy 2002-es népszavazáson is a gibraltáriak azonban továbbra is amellett döntöttek, hogy “britek” maradnak, elképesztő többséggel. Brit tengerentúli területekből jelenleg, Gibraltárt is beleszámítva, 14 van, közéjük tartozik Bermuda és a Falkland-szigetek is. A korábban brit függő területnek, még korábban pedig koronagyarmatnak nevezett területeket egyébként 2002-ben keresztelték át a mai “verzióra”.
Forrás: Depositphotos
Közlekedés
A legcélszerűbb, ha autó nélkül vágunk neki az útnak. Spanyolország felől bőven vannak kialakítva parkolók, megérkezve pedig sokkal izgalmasabb busszal és gyalogosan bejárni a térséget. A különböző buszos túrákra egyébként akár helyben vagy online is lehet jegyet váltani. A sok esetben kifejezetten “retró” hangulatú buszok igénybevétele különösen jó választás a sziklás rész felderítésére.
Forrás: Depositphotos
Egy másik “közlekedési lehetőség” az úgynevezett Cable Car, ami egy a város felett átívelő kötélpályát takar, aminek három állomása van és a városból egészen a szikla második legmagasabb csúcsáig eljuttat kevesebb, mint tíz perc alatt.
A reptér
Gibraltár különlegessége, hogy nemcsak hogy van repülőtere, de ráadásul éppen a határátkelőhelynél van a kifutópálya, amit a város egyik legnagyobb főútvonala is keresztez. Egy ekkora alapterületű félszigeten nem meglepő, hogy helyszűkében vannak. Gyalogosként áthaladni az egész reptéren a határátkeléshez, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, azonban valóban egyedülálló élmény. A helyieknek pedig egy átlagos hétfő. Természetesen ilyenkor azért az autósok és a gyalogosok elsőbbséget adnak a repülőknek.
Forrás: Depositphotos
Európa pont
A félsziget legdélebbi pontja az úgynevezett Europa Point (Európa pont), ami egyben az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger határát is jelöli. A turisták körében kifejezetten népszerű, természetesen nemcsak a lélektani határ, hanem a gyönyörű kilátás miatt is. A közelében egyébként mecsetet és világítótornyot is találunk.
Forrás: Depositphotos
Szent Mihály-barlang
A Szent Mihály-barlang nem véletlenül az egyik legnépszerűbb célpont a félszigeten. A félhomályban megvilágított cseppkők csodálatos látványt nyújtanak, és miközben végignézünk mindent, lágy aláfestőzene szól. A barlangban egyébként különböző rendezvényeket is szerveznek bizonyos időközönként.
A földalatti látnivalók közül szintén érdemes meglátogatni a gibraltári szikla belsejében található alagútrendszert is, ami az akkor még koronagyarmat 18. század végi ostromakor épült, és a 2. világháború ideje alatt tovább bővült. A mai napig kitűnő állapotban lévő alagúthálózatot szervezett túra keretei közt is látogathatjuk.
Majmok
A félszigeten az igazi főattrakciót azonban egyértelműen a majmok jelentik. A berber makákók Gibraltár igazi sztárjai: minden bódé tele van majmos ajándéktárggyal és mindenki őket fotózza, természetesen csak tisztes távolságból. Egyrészt mert a legendák szerint a majmok lopnak, másrészt, mert a gibraltáriak nem nézik jó szemmel, ha a majmokat bolygatják. Az állatok etetéséért ugyanis pénzbírság jár. Nem mintha a majmokat ez különösen zavarná – a hangulatuktól függően könnyen meglehet az is, hogy ránk se hederítenek.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Üzbegisztán magyar szemmel: Taskentben és Szamarkandban jártunk – KÉPGALÉRIA
Mantova: a gyönyörű lombardiai reneszánsz város, ahol fizetnek, ha odaköltözöl
Forrás: