A finnek szerint Ukrajna egyetlen biztonsági garanciája a NATO-tagság

Finnország egyik vezető diplomatája szerint a NATO-tagság az egyetlen hiteles hosszú távú biztonsági garancia, amelyet Ukrajna kaphat a jövőbeni orosz agresszióval szemben.

Donald Trump január 20-i visszatérése a Fehér Házba felcsillantotta a reményt arra, hogy végre diplomáciai úton záruljon le a lassan három éve tartó ukrajnai háború. Kijevben azonban attól tartanak, hogy a gyors béke magas árat követelhet. Az Ukrán kormány erős biztonsági garanciákat kér a partnereitől, amelyek megakadályoznák, hogy Oroszország újrafegyverkezzen egy későbbi támadáshoz.

Elina Valtonen finn külügyminiszter úgy véli, hogy hosszú távon az egyetlen hiteles biztonsági garancia a washingtoni szerződés 5. cikke, a szövetség kollektív védelmi záradéka, vagyis lényegében a NATO-tagság. „És mi támogatjuk Ukrajna NATO-tagságát a későbbiekben, és remélhetőleg nem a túl távoli jövőben”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) Elina Valtonen finn külügyminisztert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökét üdvözli Kijevben. MTI/AP/Efrem Lukackij

Ukrajna vezetői szorgalmazták a jelenleg 32 tagú szövetséghez való csatlakozást, de kulcsfontosságú tagok ellenállásába ütköztek, mivel a háború a hároméves határ felé közeledik, és az ukrán csapatok jelenleg is azért küzdenek, hogy visszaverjék az orosz hadsereg előrenyomulását, írja a Reuters. Trump, aki történetesen többször is nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az USA támogatja Ukrajna honvédő háborúját, kedden azt mondta, hogy szimpatizál Oroszország azon álláspontjával, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja. Segítői és szövetségesei úgy látják, hogy az ukrán tagság szükségtelen provokáció Moszkva felé. Ezzel együtt Joe Biden leköszönő demokrata elnököt hibáztatta, amiért állítólag megváltoztatta az Egyesült Államok álláspontját Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban.

Valtonen néhány nappal azután járt Kijevben, hogy Finnország átvette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elnökségét, és azt mondta, hogy egy Trump-kormányzat nem feltétlenül jelentené Ukrajna NATO-ambícióinak végét. „Három évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy Finnország vagy éppen Svédország csatlakozik a NATO-hoz. De már mi is tagok vagyunk, szóval sosem lehet tudni.” Finnország 1336 kilométeren határos Oroszországgal, és 2023-ban csatlakozott a szövetséghez, Svédország pedig 2024 március 27-én.

Trump, aki régóta kritikusan viszonyul a NATO-hoz, kedden felszólította az európai tagországokat, hogy növeljék a szövetség védelmi kiadásait a bruttó hazai termék 2%-áról 5%-ra. Valtonen úgy jellemezte Finnországot, mint aki ebből a szempontból „eddig nagyon is a saját súlyát viselte”. Szerinte az ilyen retorika segíthet az európai erőfeszítéseket ösztönözni a kollektív védelem megerősítésére. „Nagyon is egy hullámhosszon vagyunk Trumppal ebben a kérdésben, mert szerintem többet kellene tennünk, többet tehetünk. Természetesen Európa az elmúlt évek során masszívan fejlődött, és fejlődni is fog.”

Érdemes elolvasni:

• Egyre csak lassul az orosz hadigépezet, miben bízhat még Putyin?
• Ukrajna elzárta az orosz gázcsapokat, január 1-től nem szállít Európába
• Ukrajna új offenzívát indított Kurszkban, előretörnek orosz területre