120 év után végre elkészül a mohácsi Duna-híd

A mohácsi Duna-híd építésének története több mint egy évszázados várakozás és kitartás eredménye, amely a város gazdasági és közlekedési fejlődésének szimbólumává vált. Bár az igény egy állandó átkelőre már a 19. század közepén megfogalmazódott, a híd megépítését számos történelmi esemény hátráltatta. A folyamat végül 2024-ben vett fordulatot, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében elindult a projekt, ezzel lezárva a több mint 120 éves lobbitevékenység eredménytelen időszakát.

Mohács és a Duna kapcsolatának története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza. Már 1687-ben építettek itt ideiglenes hidat, amikor Lotharingiai Károly seregei a törökök elleni hadjárat során átkeltek a folyón. Ez a híd kulcsszerepet játszott a nagyharsányi csatában, amely a törökök súlyos vereségével zárult, s hozzájárult a térség felszabadításához. Később, II. József uralkodása idején ismét híd épült a Duna felett katonai célokra, bizonyítva, hogy Mohács stratégiai jelentősége hosszú ideje fennáll, írja a Magyar Építők.

A 19. század gazdasági fellendülése új lendületet adott a hídépítési törekvéseknek. 1850-ben Mohács megszerezte a révjogot, majd 1857-ben megnyílt a Pécs-Mohács vasútvonal, amely tovább fokozta az átkelés iránti igényt. A Mohácsi-sziget lecsapolása után a túlparton termékeny földek jöttek létre, ami jelentős mezőgazdasági áruforgalmat generált. Bár a kompüzem folyamatos volt, a megnövekedett forgalmat sokszor nem bírta kielégíteni, különösen a betakarítási szezonban, amikor a termelők és kereskedők torlódásokkal szembesültek. Télen a jégzajlás gyakran teljesen megbénította a közlekedést.

A híd látványterve egy 2020-as sajtótájékoztatón. MTV/MTVA/Sóki Tamás

A 20. század elején a hídépítés ügye új lendületet kapott: 1906-ban a helyi lobbi elérte, hogy a kereskedelmi miniszter támogatását élvezze a terv, és 1909-re elkészültek az első hivatalos tervek. A kitörő első világháború azonban félbeszakította a projektet. A két világháború közötti időszakban és a második világháborút követően is többször napirendre került a hídépítés kérdése, de a gazdasági válságok, a politikai instabilitás és a megváltozott infrastrukturális prioritások miatt a terv rendre meghiúsult.

A 20. század második felében a közlekedési igények tovább nőttek, ám a város lakói és a mezőgazdasági termelők számára a komphoz kötött átkelés komoly hátrányokat jelentett. A szezonális fennakadások, a jégzajlás és a kapacitáskorlátok mind hozzájárultak a gazdasági lehetőségek beszűküléséhez. A régió fejlődését évtizedeken át hátráltatta a hiányzó közúti összeköttetés, amely rugalmasabbá és gyorsabbá tehette volna a logisztikát és a kereskedelmet.

A 2024-ben elindult hídépítési projekt így nem csupán egy infrastrukturális beruházás, hanem egy történelmi igazságtétel is Mohács számára. Az új Duna-híd lehetőséget ad arra, hogy a város gazdasága új lendületet kapjon, a közlekedés pedig gyorsabbá és biztonságosabbá váljon. Emellett szimbolikus jelentősége is van, ugyanis a több mint egy évszázadon átívelő kitartó törekvések és a közösségi akarat végül sikerrel jártak, megvalósítva egy régi tervet.

Érdemes elolvasni:

• Megújul a 800 éves zsámbéki Árpád-kori templom
• Megújítják idén a gyulai várat
• Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét