Megújítják idén a gyulai várat

Megújul idén a gyulai vár, a kiállítóhelyet működtető cég szakemberei több lépcsőben terveznek átalakításokat az egykori erődítményben. Az elképzelések között szerepel a várkiállítás frissítése is, közölte a várat is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kedden egy közleményben.

Megkezdődtek az átalakítások

Kedden bezárt a vár Rondellának nevezett épületrésze, az eddig ott működő pénztár a vár épületébe, az egyik börtönhelyiségbe költözött. Így a bejárat a Kerecsényi-kapuhoz került, ami Fekete-Dombi Ildikó, a gyulai kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint “teljesen új látványt nyújt majd. Az eddigi bejáraton azonnal az emeleten találta magát a látogató, míg a jövőben egy impozáns kapun belépve megtapasztalhatja az erődítmény 2,5-3 méter vastag, fölé magasodó téglafalainak erejét.”

A gyulai vár. Sztudva Gyöngyi/Wikimedia

Ezzel a vártorony külön látogathatóvá vált, így külön is lehet jegyet venni a várkiállításba és a vártoronyba. A toronyba terveznek egy kisebb kiállítást Albrecht Dürer magyar származású bajor festőművész és grafikus gyulai kötődéséről, emellett az épületrész olyan funkciókat is kap, amelyek valóban kilátóvá teszik: felállítanak például távcsövet, illetve megjelenítik az erődítmény 16. századi részeit is.

A szakemberek tervezik a csaknem 20 éves állandó kiállítás átgondolását és frissítését is, emellett hamarosan folyamatosan nyitva tartó vendéglátóhelyként működik majd a várborozó, ahova a Rondellából az ajándékbolt is beköltözik. Új funkciót kap például az éléskamra, itt a tavaly indult és gyorsan népszerűvé vált szablyavívás jut új térhez. Az eddiginél jóval tartalmasabb információkkal látják el a kiállítótereket a magyar mellett angol és román nyelven.

Fekete-Dombi Ildikó elmondta, a többlépcsős kivitelezés egyik oka, hogy a fejlesztéseket elsődlegesen saját forrásból finanszírozzák. Emellett a modernizációt a gyulai vár folyamatos látogathatóságának megtartása mellett szeretnék levezényelni. Hozzátette, hogy az átalakítás valamennyi elemét még ebben az évben be akarjak fejezni.

Miért jelentős a gyulai vár?

A területet még Luxemburgi Zsigmond király adományozta 1403-ban annak a Maróti János bánnak, aki végül felépíttette a várat. 1514-ben, a Dózsa György-féle parasztfelkelés során a várat megostromolta egy kisebb hadsereg, azonban a vár a nemesek kezében maradt. A mohácsi csata után az akkori birtoklója, Brandenburgi György I. Ferdinánd császárt támogatta, ezért Szapolyai János hadai egy egy évig tartó ostrom során magukhoz vették a gyulai várat, de Szapolyai és Ferdinánd békekötése után gazdát cserélt, és újra királyi kézre került.

1552-ben a török elfoglalta Szolnokot és Temesvárt is, így Gyula a tűzvonalba került, így 1560-ban Ferdinánd kezdeményezésére korszerűsíteni kezdték a várat. Hat évvel később azonban körülvették a törökök, és bár számos európai országból érkeztek várvédők, a túlerő így is majdnem tizenötszörös volt, viszont Gyula vára volt képes a legtovább föltartani a török seregeket, egészen pontosan 63 napig. Ezt követően majdnem 130 évig idegen kézen volt, és csak 1694 végén került vissza hozzánk.

Érdemes elolvasni:

• A legnagyobb magyar király valójában román volt?
• Hátborzongató magyar legendák: Vérgrófnő, boszorkányok és kísértetek
• A Várnegyed „nemlétező” palotája hamarosan újra megnyílik a nyilvánosság előtt – a József főhercegi palota