A legnagyobb magyar király valójában román volt?

Kétségtelen, hogy Mátyás király (1458–1490) Magyarország egyik legnagyobb uralkodója volt. Az ő idejében az ország európai nagyhatalommá vált. Mátyás rendszeres hadsereget tartott fenn, amely 9-15 ezer jól kiképzett katonából állt, sikeresen megreformálta az államigazgatást, és a reneszánszot, valamint a humanizmust is bevezette udvarában. A román történelemkönyvek szerint román származású volt, míg a magyarok ragaszkodnak hozzá, hogy magyar volt. De kinek van igaza?

A középkorban nem létezett a nemzetiség fogalma

Mátyás király 1443. február 23-án született Hunyadi János fiaként. Apja később Nándorfehérvár sikeres védőjeként (1456) vonult be a történelembe, amikor is legyőzte az Oszmán Birodalmat. Ennek emlékére szólnak ma is a déli harangszók. De vajon Hunyadi János és fia románnak vagy magyarnak tekinthető?

A 24.hu Horváth Richárd történésszel, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat munkatársával beszélgetett, aki elmondta, hogy Mátyás nem is értené a nemzetiségére vonatkozó kérdést. Az etnikai hovatartozás fogalma – amely magában foglalja a kultúrát, nyelvet, történelmet stb. – akkoriban nem létezett. A 15. században még nem volt jelen a mai értelemben vett nemzetiség.

Az emberek elsősorban vallásuk, valamint a hűbéruraikhoz való tartozás alapján határozták meg magukat. Bár beszélt nyelvük is szerepet játszhatott volna meghatározásukban, ez nem bírt különösebb jelentőséggel. Mindez azonban nem ad egyértelmű választ Mátyás király nemzetiségére, így érdemes a történelmi forrásokat is megvizsgálni.

Mátyás családjáról sok dokumentum fennmaradt

Szerencsére Mátyás családjának története jól dokumentált. Ennek oka, hogy a Hunyadi-család fiúágon kihalt Mátyás unokájának, Kristófnak a korai halála miatt 1505-ben. Ezért a birtokok a koronára szálltak, majd II. Ulászló magyar király (1490–1516) unokatestvérének, Brandenburgi Györgynek adományozta azokat.

György néhány évet Magyarországon töltött, de amikor felismerte, hogy a Jagelló-ház nem képes megfelelően megvédeni magát az oszmán terjeszkedés ellen, elmenekült, és magával vitte birtokainak minden írásos dokumentumát a Német-Római Birodalomba. Emiatt ezek a dokumentumok túlélték az oszmán uralmat, és ma is olvashatóak.

A fennmaradt iratok szerint Mátyás nagyapja 1409-ben Luxemburgi Zsigmond királytól kapta meg Vajdahunyad várát. Az első királyi okirat, amely Hunyadi Jánost említi, ‘vlachként’ (oláhként, vagyis románként) hivatkozik rá.

Mátyás király anyanyelve

A ‘vlach’ kifejezés azokban az időkben azt jelentette, hogy valaki Havasalföldről származott, azaz abból a térségből, amely ma Románia része, és ahol Bukarest található. A 15. században azonban Havasalföld etnikailag kevert terület volt. A fennmaradt iratok semmit sem árulnak el Hunyadi János anyanyelvéről vagy etnikai származásáról.

Mátyás németül, csehül, magyarul és latinul is beszélt. Levelei többségét humanista tudósai írták, de fennmaradt néhány rövid adminisztratív utasítás, amelyeket ő maga diktált anyanyelvén, majd latinra fordítottak. Ezekben számos úgynevezett ‘hungarizmus’ található, amely arra utal, hogy gondolkodásmódja magyar volt.

Így biztosan állítható, hogy Mátyás lingua francája a magyar volt. Ezen felül önmagát a Magyar Királyság nemeseként, majd királyaként határozta meg. Bár a leszármazottain végzett csontvizsgálatok további részleteket feltárhatnak ősei származásáról, gondolkodásmódjáról viszont nem árulhatnak el semmit. Ezért – Horváth szerint – a legbölcsebb dolog elfogadni, hogy Mátyás egyike volt Magyarország és Közép-Európa legnagyobb uralkodóinak.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Magyar pásztorok titkos élete és kultúrája
• Egyre szebb a Budai Vár, számos része újult meg
• Ezt rejtette Gábriel arkangyal szobrának időkapszulája