Több mint 900 bronzkori és vaskori lelet került elő a Somlóról

Magyar régészek több mint 900 bronzkori és vaskori tárgyat tártak fel a Somló-hegyen, a Nyugat-Magyarországon található látványos vulkanikus képződményen, amely ma leginkább borvidékéről ismert. A felfedezés, amelyet fémdetektoros kutatók és modern felmérési módszerek – például a lidar – segítségével végeztek, új megvilágításba helyezi azt a titokzatos társadalmat, amely Kr. e. 1400 és 900 között virágzott a térségben, a késő bronzkor és a korai vaskor közötti átmenet kevéssé ismert időszakában.

A leletek – ékszerek, fegyverek, katonai díszek és szerszámok – legalább hat különálló kincslelet részei, ami rituális vagy szimbolikus fémtárgy-elhelyezésre utal. A legtöbb tárgy a hegy délkeleti oldali fennsíkján került elő. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az egykori elit harcosklánokhoz tartoztak, akik több mint háromezer éve uralták a vidéket, írja a LiveScience.

Néhány fém tárgy, amely a korai vaskorhoz datálódik, amelyet régészek találtak a Somló hegyen, Magyarországon.

Somló: Történelemmel átszőtt hegy

Bár a Somló ma leginkább borairól híres, régészeti jelentősége már a 19. században ismertté vált, amikor a gazdálkodók és szőlőművesek véletlenül régies tárgyakat találtak. Soós Bence, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és muzeológusa szerint ezek a korai leletek már akkor is hosszú emberi jelenlétre utaltak a hegyen, különösen Kr. e. 13. és 6. század között. Mivel azonban nem rögzítették a tárgyak pontos lelőhelyét, számos kérdés nyitva maradt.

Ennek pótlására Soós és csapata rendszeres feltárási és felmérési kampányba kezdett, amelybe terepjárást, fémdetektoros keresést és lidar-szkennelést is bevontak. Céljuk az volt, hogy feltárják, kik éltek a Somlón, és milyen szerepet töltött be a hegy a magyar őstörténetben.

Egy titokzatos társadalom nyomai

A Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerint a most feltárt tárgyak többsége Kr. e. 1080–900 közé datálható, de néhány már Kr. e. 1400 körül is készülhetett. A leletegyüttes nemcsak fémtárgyakat, hanem borostyángyöngyöket, textil- és bőrdarabokat, valamint vaddisznó- és sertésagyarakat is tartalmaz. A sokféle anyag egy összetett, kézművességgel, kereskedelemmel és szimbolikus szertartásokkal foglalkozó társadalomra utal.

Egy alpesi stílusú lándzsahegy az I. kincsleletből. Fotó: Soós et al.

A legjelentősebb leletek közé tartozik az úgynevezett „V. kincslelet”, amely nyugat-magyarországi viszonylatban az első ismert példája annak, hogy fémtárgyakat szándékosan kerámiába zárva temettek el. Ez fontos bizonyítékkal szolgál arra, hogy a térségben létezett a fémkincs-elrejtés helyi hagyománya, amely vallási vagy társadalmi jelentőséggel is bírhatott.

Bár még nem találtak közvetlen bizonyítékot fémműves műhelyre, sok tárgy helyi előállításra utal. Az épületmaradványok jelenléte pedig állandó vagy félállandó település meglétét is jelezheti, amelyet akár egy uralkodó elit is irányíthatott.

Kik lehettek ők?

A bőséges új leletek ellenére továbbra sem ismeretes, kik lakták akkoriban Nyugat-Magyarországot. A korszakból ugyanis nem maradtak fenn egyértelmű kulturális vagy etnikai jelek, amelyek alapján a tárgyakat konkrét népcsoporthoz lehetne kötni.

Ennek ellenére a Somlóról előkerült tárgyak mennyisége és gazdagsága – különösen a közeli monumentális sírokban talált temetkezési ajándékok – alátámasztják azt az elméletet, hogy a hegy egy törzsi vagy klánalapú, harcos elit által vezetett hatalmi központ lehetett.

Soós és csapata reméli, hogy a további feltárások révén pontosabb képet kaphatunk e rég elfeledett közösségek időrendjéről és társadalmi szerveződéséről, így világosabbá válhat Közép-Európa egyik máig rejtélyes történelmi fejezete is.

További információk a magyarországi régészeti felfedezésekről ITT!

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Az első pesti lóvasút: forradalom a városi közlekedésben
• Az Ikarus 415: egy sikertelen korszakváltás története
• A világ legrégebbi ismert receptjei a babilóniai agyagtáblákon