Tokaj: a borok királya és a királyok bora

Számos borvidékkel és világhírű szőlőfajtával Magyarország kiváló úti cél mindazok számára, akik minőségi helyi borokra vágynak. A tokaji borvidék a legismertebbek közé tartozik az országban.

A tokaji borvidék általánosságban

A Tokaji borvidék 5500 hektár szőlőültetvényt foglal magában, összesen 27 településsel. Leginkább az édes aszúborairól ismert, amelyet nemes rothadású szőlőből készítenek. A régióban hat szőlőfajta termesztése engedélyezett, melyek közül a legismertebb a Furmint és a Hárslevelű. Kisebb mennyiségben termesztik a Sárga Muskotályt, a Kövérszőlőt, a Zétát (a Furmint és a Bouvier keresztezése), valamint a Kabart (a Hárslevelű és a Bouvier keresztezése). Ezek mind felhasználhatók aszúkészítéshez.

A tokaji borvidék rövid története

• Első írásos említés az aszúról: 1571
• A 12 borváros mádi gyűlése: 1641
• A világ első dűlőbesorolása: 1720-as évek
• Királyi rendelet: eredetvédelem és határkijelölés: 1737
• Megújulás – az aszú új stílusa: 1990-es évek
• UNESCO Világörökségi helyszínként történő elismerés: 2002
• Kormány által kijelölt fejlesztési térség: 2014

Fotó: Facebook.com/tokaji.borvidek

XIV. Lajos és a tokaji bor

II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme, aki hatalmas szőlőbirtokkal rendelkezett a tokaji borvidéken, jó kapcsolatot alakított ki a francia királyi udvarral. Ennek oka az volt, hogy mind Rákóczi, mind a franciák szövetkezni kívántak a Habsburgok ellen.

A Rákóczi által indított szabadságharc során – amely a Habsburgok ellen folyt a 18. század elején – megpróbált szövetséget kötni Európa befolyásos uralkodóival, köztük XIV. Lajossal, Franciaország királyával.

A szabadságharc elbukott, Rákóczit 1700. április 18-án először letartóztatták, majd Bécsben bebörtönözték, azonban sikeresen megszökött és Lengyelországba menekült, ahol a francia nagykövet biztosított számára menedéket. Három évvel később, miközben az osztrák csapatok nagy részét Spanyolországba vezényelték, Rákóczi újabb felkelést indított, amely sajnos 1711-ben ismét kudarcba fulladt.

Miután visszautasította a Habsburgok amnesztiáját, XIV. Lajos 1713-ban menedéket ajánlott fel neki Franciaországban, és járadékot biztosított számára. Egy versailles-i lakomán, ahol tokaji bort szolgáltak fel, az étlapra is felkerült Őfelsége hedonista mondata: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” – „A borok királya, és a királyok bora”.

A trónörökös XV. Lajos híres szeretőjének, Madame Pompadournak is gyakran szolgált fel tokajit. „Vinum Regum, Rex Vinorum” – ez a híres mondat napjainkban is szerepet játszik a tokaji borok marketingjében.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Így menekült meg Vajdahunyadvár az elbontástól
• Brooklyn – a második legnagyobb „magyar” város?
• A Margitsziget elfeledett története