Ezek a kereszténység legsötétebb ereklyéi

A kereszténység hallatán gyakran olyan fontos kulturális jelenségek jutnak eszünkbe, mint a karácsony, a mikulás, a húsvét, és olyan ételekkel és italokkal kötjük össze, mint a bárány, a hal, vagy éppen a bor és az ostya.

A keresztény ereklyék sötét oldala

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a legnevezetesebb keresztény ereklyék gyakran meglehetősen hátborzongatóak. Ott van például a torinói lepel, amelyről elsőre egy Jézus Krisztus arcát ábrázoló textíliára gondolunk, gyakorlatilag azonban – ha hinni lehet a hozzá kapcsolódó történeteknek – egy vérrel átitatott vászon, amely egy keresztre feszített testet takart .

Emellett a vallási ereklyék hitelessége mindig vitatott. Hiába vizsgálták már az elmúlt években többször is a torinói leplet, a hitelességét máig nem sikerült igazolni. Padovában, a Szent Antal bazilikájában megtekinthető a szent állítólagos megőrzött állkapcsa, amely legalábbis valódi emberi csontnak tűnik.

Franciaország délkeleti régiójéban, a Saint-Maximin-la-Sainte-Baume-ban található bazilikában pedig egy koponyát őriznek, amelyről úgy tartják, hogy Mária Magdolnához tartozott, Jézus egyik legfontosabb követőjéhez.

Kereszténység furcsa sötét ereklyék koponya

Mária Magdolna koponyája. Képernyőfotó: hochelaga/YouTube

Az Open Culture cikke szerint a helyzet azonban csak tovább bonyolódik János apostol fejével kapcsolatban, ugyanis több helyen is négy különböző koponyát tartanak az övének.

Már a középkorban is hamisíthattak szent tárgyakat

A középkorban a relikviák iránt hatalmas volt a kereslet, és mindig akadtak olyanok, akik szállították is ezeket a tárgyakat – mondja Tommie Trelawny, az alábbi videó alkotója. Számos legenda kering például a valódi kereszt darabjairól, amelyekből állítólag egy egész erdőt lehetne összeállítani.

Még a sokat emlegetett torinói leplet is alapos vizsgálatok érték. A radiokarbonos kormeghatározás a 14. századra datálta, ami hamisítványra utal, ám újabb röntgenvizsgálatok szerint a vászon az első századból származhat, ami közel áll Jézus korához.

A keresztény ereklyék hitelessége körüli viták vélhetően évszázadokon, sőt évezredeken át folytatódni fognak, de ezek a tárgyak egyszerre idézik fel a mélyen nyugtalanító, ám mégis szép érzéseket, és ez a kettősség nem fog hamar elmúlni.

Az ereklyék nem csupán történelmi vagy tudományos érdekességek, hanem a hit és a vallási élmény fontos eszközei is. A hívők számára ezek a tárgyak szimbolikus kapcsot jelentenek a szentek életéhez és példamutatásához, valamint a hit mélyebb megéléséhez.

A teológiai gondolkodásban, például Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás műveiben az ereklyék tisztelete nem propaganda, hanem a hit megerősítésének és a szentségre való törekvés eszköze.

A keresztény ereklyék tehát egy különös, sötét és misztikus világot tárnak fel, amely egyszerre kelt félelmet és áhítatot, és amelynek jelentőségét a hit és a kultúra összefonódása adja meg.