Elfogyunk: döbbenetes, hányan hagyták el Magyarországot 10 év alatt

A lakosságfogyás nem új jelenség Európában, de Magyarország esetében két tényező egyszerre dolgozik ellene: rekordalacsony születésszámok és növekvő kivándorlás. Az Eurostat adatai alapján 2014 és 2024 között közel 142 ezer magyar állampolgár hagyta el hazáját az EU más tagállamaiba, ez 60%-os növekedést jelent. A kivándorlók a teljes népességfogyás 37,8%-áért felelősek. Ezek a számok a statisztikai módszerek miatt valószínűleg alulbecsülik a tényleges mértéket.

A Telex szerint a Budapesti Demográfiai Csúcs 2015 óta kétévente ad teret a magyar kormány egyik kiemelt célkitűzésének: a népességfogyás megállításának. A rendezvényen rangos nemzetközi politikusok is felszólaltak, mint Mike Pence vagy Giorgia Meloni. Orbán Viktor rendszeresen hangsúlyozza, hogy Magyarország akkor lesz erős, ha benépesedik. A gyakorlatban azonban a trendek nem a politikai víziók szerint alakulnak: a magyar állampolgárságú lakosság száma évről évre csökken.

A kormány 2015-ben elindította a „Gyere haza, fiatal!” nevű programot, hogy hazacsábítsa a kivándorolt magyarokat. A program mindössze egy évig tartott, és az eredménye csekély volt: 100 millió forint elköltése után mindössze 105 fiatalt sikerült hazahozni. A projekt gyors megszűnése rávilágított arra, hogy a hazatérés ösztönzése nem lehet pusztán kampánykérdés, ehhez mélyreható társadalmi-gazdasági változásokra van szükség.

A kivándorlás gazdasági és társadalmi következményei

A demográfiai krízis nem pusztán számadat, hatása érzékelhető például a vidéki térségek elnéptelenedésében. Kapitány Balázs demográfus szerint már az évi 1%-os népességcsökkenés is komoly gazdasági károkat okoz. A kisvárosok, mint például a Békés megyei települések, egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. A kivándorlás elsősorban a munkaképes korosztályt érinti, amely tovább mélyíti a munkaerőhiányt, és növeli a társadalomban élő idősek arányát – ezzel az állami ellátórendszerekre is nagyobb nyomás nehezedik.

A kivándorló magyarok többsége anyagi és szakmai előrelépés miatt dönt úgy, hogy elhagyja az országot. Balogh Bence például egy multinacionális cégnél dolgozik Hollandiában, és azt tapasztalta, hogy azonos munkakörben is jelentős a fizetéskülönbség Magyarország és más nyugat-európai országok között. Emellett kiemelte, hogy a munkahelyi kultúra és a munkavállalók megbecsülése is lényegesen magasabb szinten van külföldön.

Forrás: Pixabay

A szív hazahúz, de a gazdaság visszatart

Sokan, akik elmentek, érzelmileg továbbra is kötődnek Magyarországhoz. Szabó Fruzsina geológus hat éve él Dániában, és bár vágyik haza, a magyarországi állásajánlatok nem teszik lehetővé, hogy megtartsa dániai életszínvonalát. Hasonlóképpen Balogh Bence is családcentrikus emberként nosztalgiával tekint vissza békési gyerekkorára, de nem lát olyan gazdasági környezetet itthon, amely miatt érdemes lenne feladnia hollandiai karrierjét.

Az egyik legsúlyosabb hosszú távú következménye a kivándorlásnak az úgynevezett „brain drain”, azaz az agyelszívás. A fiatal, magasan képzett magyarok egyre nagyobb arányban választják a külföldi tanulmányokat. Az Eurostat szerint 2013 és 2022 között közel 84%-kal nőtt az EU más országaiban tanuló magyar egyetemisták száma. Ez a tendencia különösen a mester- és PhD-képzések esetén kiugró. A Franciaországban tanuló Rehó Eszter például kijelentette: nem tér vissza, amíg a jelenlegi kormány van hatalmon. Tanulmányai alatt megtapasztalta a nyugati oktatási rendszer kritikai gondolkodásra nevelő erejét, amely szerinte itthon gyakran hiányzik.

A kivándorlásra leginkább hajlamos korcsoport a 20–35 év közöttieké, vagyis a munkába állás előtt és a karrier elején lévők. A döntésük mögött gyakran az áll, hogy Magyarország nem tud olyan karrierutakat és életszínvonalat kínálni, mint Nyugat-Európa. Emellett a magyar felsőoktatási rendszer gyakran elméletközpontú, elavult infrastruktúrával működik, ami nem felel meg a gyakorlati tudást előnyben részesítő nemzetközi sztenderdeknek. Ezért választják sokan Dániát, Hollandiát, Németországot vagy Franciaországot tanulmányaik színhelyéül.

Felborul az egyensúly

A népességmozgás statisztikai adatai alapján különösen Németországban, Ausztriában és Hollandiában nőtt a magyar állampolgárok száma. Németországban tíz év alatt 41,4%-os, Ausztriában 131,8%-os, Hollandiában pedig 119,3%-os növekedést regisztráltak. Bár a kivándorlás az EU-n belül egyszerű (nincs szükség vízumra), a hazatérés nem ilyen egyértelmű, anyagi, szakmai és életminőségi tényezők miatt. A kivándorlás hosszú távon felborítja a gazdasági és társadalmi egyensúlyt.

A munkaképes korú lakosság csökkenése miatt egyre kevesebben fizetnek adót, miközben a nyugdíjasok száma nő. Ez az állami költségvetésre is nyomást helyez, és rontja a szociális rendszerek fenntarthatóságát. Hárs Ágnes kutató szerint csak akkor lehet reális esély a kivándoroltak hazatérésére, ha Magyarország belső gazdasági és politikai környezete versenyképes alternatívát tud nyújtani a nyugati országokkal szemben.

Egy összetett társadalmi jelenség

Az interjúkban megszólalók többsége erős kötődést érez Magyarországhoz, család, gyerekkori emlékek, kulturális identitás, ám a szakmai és életminőségi környezet mégis külföldön tartja őket. A kivándorolt fiatalok új nyelveket tanulnak, beilleszkednek más kultúrákba, és egyre nehezebb visszailleszkedniük a magyar viszonyok közé. Egy ilyen környezetben a hazatérés sokszor nemcsak anyagi, hanem identitásbeli kérdés is és gyakran a szív nem elég az újrakezdéshez.

Magyarország jelenlegi demográfiai folyamatai messze túlmutatnak a csökkenő születésszámokon. Egy olyan összetett társadalmi jelenséggel állunk szemben, amelyben a gazdasági perspektívák, az oktatási színvonal, a politikai légkör és az egyéni életutak mind egy irányba mutatnak: kifelé. A trend megfordításához nem elég konferenciákat tartani, olyan rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek valódi otthont és jövőt kínálnak a fiatal magyaroknak. Addig pedig a repülőgépek továbbra is inkább kifelé indulnak, mint befelé.

Érdemes elolvasni:

• Magyarország eltűnő falvai: ahol már csak az emlékezet lakik
• Rekordszámban térnek haza a magyarok Ausztriából és Németországból