2025 szeptember

Egyre sürgetőbb a helyzet: 500 forintos érme és 100 ezres bankjegy kerülhet a pénztárcánkba

Az 5 forintos érme sorsa évek óta vita tárgya Magyarországon. Bár hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kitart a jelenlegi címletstruktúra mellett, egy friss számítás szerint a forint vásárlóerejének változása és a nemzetközi módszertan alapján ideje lenne újragondolni a hazai készpénzrendszert. A Pénzcentrum elemzése szerint nemcsak a legkisebb érme megszüntetése lehet reális, hanem új bankjegyek és érmék bevezetése is.

Az 5 forintos a kihalás szélén

A mindennapokban szinte alig találunk már olyan terméket, amely 5 forintért megvásárolható lenne. Az aprópénz sokszor a fiókok mélyén kallódik, miközben előállításának költsége akár a névértéket is meghaladhatja, írja a Pénzcentrum. Nem véletlen, hogy korábban az 1 és 2 forintos érméket is kivonták a forgalomból, mivel előállításuk veszteséges volt. Hasonló folyamat zajlott le Európában is: számos euróövezeti ország már nem gyárt 1 és 2 centes érméket, helyettük automatikusan kerekítik az árakat.

Nagyobb címletek kellenek?

A pénzforgalmi viták nem állnak meg az aprópénznél. A nemzetközi gyakorlatban bevett D-metric módszer alapján (amely az átlagos napi munkabért tekinti viszonyítási alapnak) Magyarországon is indokolt lehetne új címletek bevezetése. A KSH adatai szerint 2025 nyarán a nettó átlagkereset közel 484 ezer forint volt, ami napi szinten mintegy 22 ezer forintnak felel meg. E képlet szerint:

a legnagyobb bankjegycímletnek 100 ezer forint körül kellene lennie,
a legkisebb bankjegynek 1 vagy 2 ezer forintnak,
a legnagyobb érmének pedig akár 500 forintnak.

Ez alapján tehát régóta indokolt lenne 50 ezres és 100 ezres bankjegyek kibocsátása, miközben az 500 forintos érme is racionális lépésnek tűnhet. Az 1 000 forintos bankjegy viszont hosszabb távon elveszítheti létjogosultságát a legkisebb papírcímletként.

Nem először történne váltás

A forint történetében már volt példa hasonló reformra: a 200 forintos bankjegyet 2009-ben váltotta fel az érme, mert a papíralapú változat túl gyorsan elhasználódott és költséges volt az utánpótlása. Az MNB akkori tanulmánya szerint az érmék hosszabb élettartamuk miatt gazdaságosabbak, és a lakosság többsége is támogatta a váltást.

Mire számíthatunk?

Bár az MNB hivatalosan nem tervezi a címletek átalakítását, a nemzetközi trendek és a gazdasági számítások egyre sürgetőbbé teszik a kérdést. Az infláció, a bérek emelkedése és a készpénzhasználat átalakulása miatt könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben a magyar pénztárcákban is megjelenik a 100 ezres bankjegy vagy akár az 500-as érme.

Érdemes elolvasni:

2025.09.07.

Ez lenne a fénysebességgel haladó csillagközi utazók legnagyobb problémája

A sci-fi filmekben gyakran látjuk, hogy a csillagközi űrhajósok bármikor felhívhatják a Földet, vagy akár élő videóban beszélgethetnek szeretteikkel. A valóság azonban sokkal kiábrándítóbb: a fizika törvényei miatt a fénysebességhez közeli utazások során a kommunikáció szinte teljesen ellehetetlenül. Egy friss kutatás szerint a jövő űrhajósai magányosak lesznek és önállóan kell majd megállják helyüket odafenn.

A fénysebesség és a távolság kíméletlen törvényei

Az űrben minden kommunikáció fénysebességgel (vagyis rádió- és fénysugarakon keresztül) történik. Csakhogy a fény is véges sebességgel terjed, a távolságok pedig csillagászatiak. Már a Mars és a Föld között is percekig tart, mire egy jel odaér, de ha egy űrhajó a fénysebesség közelében távolodik tőlünk, a helyzet sokkal rosszabb lesz.

A kutatók két forgatókönyvet vizsgáltak. Az IFLScience szerint az elsőben az űrhajó folyamatosan gyorsul 1 g-vel (ami megfelel a Föld gravitációjának) a végtelenségig. Eleinte működne az üzenetváltás, de ahogy a sebesség nő, a Földről küldött jelek egyszerűen sosem érnék utol a hajót. Egy pont után megszűnne minden kapcsolat, és az űrhajósok elérhetetlenné válnának.

Időtorzulás: az űrhajón másként telik az idő

A relativitáselmélet következménye az is, hogy a közel fénysebességgel mozgó objektumoknál lelassul az idő.

Egy ilyen űrhajón utazva mindössze húsz évnek tűnne az út a galaxis központjáig, miközben a Földön évezredek telnének el.

Az univerzum határát pedig alig 45 év alatt elérhetnék a hajó fedélzetéről nézve, de közben minden kapcsolat megszakadna az emberiség otthon maradt tagjaival.

A második lehetőség: gyorsítás és lassítás

A másik vizsgált esetben a hajó először felgyorsulna, majd a célhoz közeledve lassulna. Ilyenkor a Földdel való kommunikáció a gyorsulási szakaszban ugyanúgy megszakadna, de a fékezési fázisban hirtelen beérnék az űrhatajót az addig felgyülemlett üzenetek. Ez azonban nem jelent folyamatos párbeszédet, inkább információáradatot az út végén, írják a tanulmány szerzői. A célállomással hasonló módon lehetne kapcsolatban maradni, de szintén torz időzítéssel.

Kihívások: Doppler-hatás és torz fény

A fénysebesség közeli mozgás ráadásul további problémákat is hoz. Az űrhajó által kibocsátott jelek frekvenciája eltolódik, hasonlóan ahhoz, ahogy egy közeledő mentőautó szirénája másként szól, mint amikor távolodik. Ez folyamatosan változó frekvenciákhoz alkalmazkodó antennákat igényelne. Emellett a relativisztikus aberráció miatt a fény a mozgás irányába koncentrálódik, ami szintén bonyolítja az adatok vételét.

Magányra ítélve az űrben

A kutatók szerint a legfontosabb következtetés, hogy a jövő csillagközi űrhajóinak teljesen autonóm módon kell működniük. Sem a Földdel, sem a célbolygóval nem lehet majd folyamatos kapcsolatot tartani. Legfeljebb kicsivel az indulás után, illetve röviddel a landolás előtt lesz lehetőség rövid kommunikációra.

A sci-fi tehát itt túlzott optimizmust mutatott: ha valaha eljutunk a csillagok közé, az űrhajósoknak el kell fogadniuk, hogy hosszú évekre, sőt, teljes életekre elszakadnak mindenkitől, akit maguk mögött hagytak.

Érdemes elolvasni:

Olvass még több hírt Magyarországról angolul: Hungary news

2025.09.07.

Küszöbön az európai klímakatasztrófa – ijesztő előrejelzések érkeztek

Gyökeresen megváltozhat Európa időjárása, és ez még a jobbik forgatókönyv: nem kizárt, hogy valódi klímakatasztrófával kell szembenéznünk.

Egy frissen nyilvánosságra került tanulmány szerint az Európa klímáját fenyegető katasztrófa riasztóan közeleg, súlyosan alábecsülhettük a veszélyt, derül ki a LADbible cikkéből. Az Atlanti-óceán létfontosságú áramlásának összeomlása ugyanis teljesen felboríthatja a kontinens időjárási mintáit, kiszáradt nyarak, jéghideg telek, és pusztító viharok jöhetnek.

Kulcsszerepe van az éghajlat fenntartásában

A szóban forgó áramlás az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC), amely az Atlanti-óceán északi és déli része között szállítja a víztömegeket, ez pedig kulcsszerepet játszik az éghajlati egyensúly fenntartásában. Ha ez az „óceáni futószalag” megáll, az az egész európai kontinens éghajlatára komoly hatást fog gyakorolni, és a klímakatasztrófa sem kizárható.

A tengervíz mozgását két fő tényező alakítja: a szelek által mozgatott felszíni áramlások, valamint a mélytengeri áramlások, amelyeket a hőmérséklet és a különböző mértékű sótartalom irányítanak. A hideg, sós víz nehezebb, ezért lesüllyed, míg a melegebb, kevésbé sós víz könnyebb és a felszínen marad – ez alakítja ki a Föld éghajlatát meghatározó áramlási rendszereket.

Közeleghet a klímakatasztrófa

A legfrissebb adatok alapján pedig jelentős kockázata van annak, hogy az AMOC összeomlik, ami pedig valódi klímakatasztrófát jelenthet. „A tanulmány feltárja, hogy alábecsülhettük az áramlás jövőbeli leállásának kockázatát” – mondta Dr. Jon Robson, a University of Reading. Ugyanakkor hozzátette: „Még mindig nem tudjuk biztosan, mennyire valószínű ez a forgatókönyv – elképzelhető, hogy a modellek túlérzékenyek, és extrém szén-dioxid-kibocsátást feltételeznek.”

Ha az áramlás leáll, Európa éghajlata drámaian megváltozik: a nyarak szárazabbak, a telek pedig sokkal hidegebbek és viharosabbak lennének. Ráadásul a rendszer valószínűleg 1600 éve nem volt ennyire gyenge állapotban, és már most sem képes úgy szállítani a meleg vizet Európa és az Északi-sarkvidék között, mint korábban.

A Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) kutatói által végzett szimulációk szerint a XXI. század végéig az AMOC drámaian gyengülhet, sőt bizonyos esetekben teljesen le is állhat. A modellek azt mutatják, hogy ha a kibocsátások nem csökkennek, az összeomlás esélye akár 70% is lehet. De még mérsékelt kibocsátás esetén is a modellek 37%-a jósolja a rendszer leállását, sőt, alacsony kibocsátási szint mellett is van 25% esély – ami már tényleg riasztó.

Mivel jár mindez?

A helyzetet súlyosbítja, hogy az északi-sarki jégtakaró olvadása friss vizet juttat az óceánba, ami csökkenti a sótartalmat és így a víz sűrűségét, vagyis kevésbé tud lesüllyedni. Ez pedig tovább gyengíti a keringést, és egy ördögi kör alakul ki.

És hogy konkrétan mivel járna az összeomlás?

A trópusi esőövek eltolódnának – ezért élelmiszer- és vízhiány alakulhatna ki világszerte.
Nyugat-Európa akár 50 centiméteres tengerszint-emelkedést is elszenvedhet.
A kontinens egyes részein tartós aszályok, máshol pusztító viharok következnének.
A mezőgazdaság összeomlása és újabb migrációs válság is bekövetkezhet.

Egyértelmű tehát az újabb figyelmeztető jel: ha nem szeretnénk megvárni, hogy a klímakatasztrófa megérkezzen, akkor sürgős és közös fellépésre van szükség.

Ez is érdekelhet:

- Vészjelzés a Balatonnál: közel 300 millió köbméter víz tűnt el a tóból!
- Már félsivatag a Duna-Tisza köze, lassan termelni sem lehet a Homokhátságon: egyre több gazda hagyja el a földjét

Kiemelt kép: depositphotos.com

2025.09.07.

Kádár János halálhíre és Nagy Imréék felmentése egy napra esett 1989 nyarán

Kádár János temetés ravatal rendszerváltás Magyarország új korszak tömegek

1989. július 6-án két hír járta be az országot: meghalt Kádár János, és ugyanezen a napon felmentették Nagy Imrét és mártírtársait az 1956-os ítéletek alól. Egy korszak zárult le, miközben egy másik kezdett kibontakozni.

Kádár János utolsó hónapjai és a megrendítő beszéd

1989 tavaszán Magyarország már a rendszerváltás felé tartott. Új pártok alakultak, sorra döntötték le a régi rendszer szimbólumait, és a közvélemény egyre nyíltabban beszélt az ’56-os megtorlásokról is. Kádár Jánosnak eközben utolsó hónapjaiban egyértelműen romlott a fizikai és szellemi állapota, és már egy jó ideje gyakorlatilag visszavonult a nyilvánosságtól.

Ennek ellenére 1989. április 12-én mégis megjelent a Központi Bizottság ülésén és — ahogy visszaemlékeztek — közel hetven percen át beszélt zavaros, esetenként kaotikus gondolatokat, amelyekben gyakran visszatért Nagy Imre nevére is. A beszéd hallatán többen sírva fakadtak, annyira megrázó volt a jelenet. Ez volt Kádár utolsó nyilvános szereplése.

„Elnézést kérek, hogy elsőként kértem szót, mert ebből az enyém egy kicsit hosszabb lesz… Talán régen hallottak engem, kibírják. A szabad beszédnek van előnye, és van hátránya…”— kezdte beszédét.

A felszólalásában sokszor emlegette Nagy Imrét, akinek elítélésével kapcsolatos vádak súlyosan nyomták. Ezzel párhuzamosan zajlott az 1956-os mártírok, Nagy Imre és társainak rehabilitálása is: június 16-án újratemették őket, majd pedig három héttel később, Kádár halálának napján a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is felmentette őket az 1956 utáni ítéletek alól.

Ez a kettős eseménysorozat még inkább kiélezte a társadalmi megosztottságot Kádárral kapcsolatban: Miközben a társadalom egy része kegyelettel búcsúzott tőle, sokak számára ő maradt az ’56 utáni megtorlások egyik felelőse. Kádár bár elismerte, hogy politikai pályája során hibákat is elkövetett, mégis kitartott amellett, hogy mindig a közösség érdekeit tartotta szem előtt: „Ne higgyék el, minden munkámban elsőrendűnek tekintettem a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit és a jószándékot.”

Amikor már interjút sem tudott adni, inkább írásban válaszolt: „Sajnálattal közlöm Önnel, hogy jelenlegi egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy a kért interjú magnófelvételen készüljön.” – írta Kanyó Andrásnak válaszlevelében. A leépülés testi és lelki jelei egyre nyilvánvalóbbá váltak, az utolsó levelei már alig voltak olvashatók. Végül Kádár János 1989. július 6-án, hetvenhét éves korában hunyt el.

Ravatal a pártházban, majd tízezrek a temetőben

Kádár János halála után koporsóját az MSZMP központi bizottságának székházában, a Duna-parti pártház aulájában ravatalozták fel. Az eredeti tervek szerint egy napig lehetett volna leróni a kegyeletet, de a tömeg akkora volt, hogy végül több napra bővítették a búcsút. Hosszú sorok kígyóztak a Duna-parti épület előtt, sokan virággal, mások csupán csendes főhajtással búcsúztak.

Kádár János temetése ravatal sor — Széchenyi rakpart, háttérben a Parlament. Sorban állók Kádár János ravatalához. Kép: Fortepan / Magyar Rendőr

A temetésre 1989. július 14-én került sor a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Aznap újra több tízezres tömeg gyűlt össze. Aki részt akart venni a szertartáson, annak órákon át kellett sorban állnia a rekkenő hőségben.

Kádár János kettős megítélése

Voltak, akik hálával emlékeztek a kádári évek viszonylagos biztonságára és kiszámíthatóságáramások egyszerűen kíváncsiságból, vagy azért álltak sorba, hogy tanúi legyenek egy történelmi korszak lezárulásának.

A korabeli sajtó is igyekezett mérleget vonni. A Népszabadság 1989. július 7-i számában egykori párttársai – köztük Németh Miklós, Grósz Károly, Nyers Rezső és Pozsgay Imre – búcsúztak tőle. Grósz így fogalmazott: „Halála óráján ne féljünk elismerni érdemeit. Ne féljünk vitatkozni örökségével és elvetni belőle azt, ami nem bizonyult időtállónak.” foglalta össze a lapszámot a Magyar hírlap. A lap ezzel együtt elismerte Kádár felelősségét az ’56 utáni megtorlásban, ugyanakkor hangsúlyozta a konszolidáció jelentőségét is.

Akár tisztelettel, akár elutasítással emlékeznek rá, Kádár János temetése sokakban nyomot hagyott, és egyben egy korszak lezárását is jelentette Magyarország történetében.

Ez is érdekelhet:

Félreismertük volna Kádár Jánost? – Döbbenetes titkos információk derültek ki róla
Kádár-titkok: Brezsnyev visszacsatolta volna Erdélyt Magyarországhoz?
Így akarták átírni a Himnuszt a Rákosi-korszakban

2025.09.07.

Párbeszédre hívja Ukrajna külügyminisztere Szijjártót

Oroszország havonta akár 2700 Sahíd típusú, orosz nevén Gerany-2 drón gyártására is képes – közölte Andrij Juszov, Ukrajna katonai hírszerzésének szóvivője egy szombati interjújában.

A csapásmérő drónok mellett Oroszország jelentős mennyiségben gyárt úgynevezett csalidrónokat is, olyan pilóta nélküli repülőszerkezeteket, amelyek nem tartalmaznak robbanófejet. Ezeket az ukrán légvédelem kifárasztására használják – tette hozzá a szóvivő. Juszov azt hangoztatta, hogy “a tömeges csapások komoly kihívást jelentenek légvédelmi erőink számára. Egyúttal kihívás partnereinknek is, akiknek segíteniük kell az ukrán légtér védelmében” .

Az ukrán légierő közölte, hogy szombatra virradó éjjel 91 orosz drónt indítottak támadásra, ezek közül 68-at lelőttek vagy megbénítottak, 18 viszont elérte a célját. A jelentés szerint a 18 csapásmérő drón nyolc helyszínen talált célba, míg négy helyen a lelőtt eszközök roncsainak lezuhanását regisztrálták.

Az ukrán rendőrség arról tájékoztatott, hogy a déli Herszon megyében található Bilozerka térségében az orosz erők csapásmérő drónnal támadtak meg egy ellenőrzőpontot, három rendőr megsebesült. Az Ukrzaliznicja állami vasúttársaság közleménye szerint reggel az orosz erők a donyecki régióban, Szlovjanszknál a vasúti infrastruktúrára mértek tüzérségi támadást, ami miatt késnek a vonatok.

A Donyeck és a Herszon megyei közigazgatási hivatal szombati közlése szerint előző nap hat civil vesztette életét a két régióban orosz támadások következtében. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz ellenőrzésű területekről egy nagyobb csoport ukrán gyermeket szállítottak vissza Ukrajnába, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta az 1 millió 87 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett két orosz harckocsit, 39 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 256 drónt.

Eközben az ukrán külügyminiszter párbeszédre hívta magyar kollégáját

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy találkozzanak és tárgyaljanak a vitás kérdésekről Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. “Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem jelent veszélyt Magyarországra. Épp ellenkezőleg: Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja” – írta az ukrán tárcavezető az X-en, a magyar külgazdasági és külügyminiszternek címzett üzenetében. Magyarország nemzetbiztonsági stratégiájából idézve hozzátette: “Magyarországnak érdeke egy erős és egységes Európa, amely továbbra is a sikeres integráció útján halad, és vonzó integrációs kilátásokat kínál”.

Szerinte Ukrajna EU-csatlakozása nem fenyegeti a magyar gazdákat sem, akik “egyetlen napra sem zárták le az ukrán-magyar határt, sőt, idén aktívan vásárolnak ukrán kukoricát”. Érvelése szerint Ukrajna csatlakozása az EU-hoz a magyar munkaerőpiacot sem veszélyezteti, “hiszen az orosz invázió előtt a magyar kormány előszeretettel hívott ukránokat Magyarországra dolgozni a szakképzett munkaerő hiányának pótlására”.

“A legfontosabb pedig, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, miként azt vezetőik többször is nyilvánosan kijelentették. Érdekeik védelme a magyar alkotmányban is rögzítve van” – mutatott rá Szibiha. A miniszter azt javasolta magyar hivatali partnerének, hogy az X-en folytatott “csatározás” helyett találkozzanak, és folytassanak érdemi párbeszédet. “Biztos vagyok abban, hogy tudunk jóhiszeműen tárgyalni pragmatikus megoldásokról nemzeteink közös békéje és biztonsága érdekében, egy egységes Európában” – zárta bejegyzését Andrij Szibiha.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Már csak mi akadályozzuk Ukrajna EU-csatlakozását? Putyin beadta a derekát

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése, miszerint Ukrajna uniós csatlakozási törekvése „jogos”, azt mutatja, hogy Moszkva hosszú késéssel ugyan, de kénytelen volt elfogadni a valóságot – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken.

„Végre hallunk olyan orosz jelzéseket, hogy elfogadják Ukrajna európai uniós tagságát. Kár, hogy ezt csak ekkora késéssel teszik meg” – fogalmazott Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, António Costával közösen tartott sajtótájékoztatón, írja az Anadolu.

NATO-ról szó sem lehet, az EU-csatlakozás rendben van

Az elnök hozzátette: „Oroszország 2013 óta kerülgeti ezt az egyszerű gondolatot. Most azonban más, Európában lévő nagy barátainak is hallaniuk kellene ezt. Még ha Putyin nem is tiltakozik, néhány ország, különösen Magyarország álláspontja a tárgyalási fejezetek ügyében igazán furcsán hat.”

Putyin kedden, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel tartott pekingi találkozóján kijelentette: Moszkva nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát, de továbbra is elutasítja a NATO-csatlakozást. Hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja a két szervezettel kapcsolatban eltérő, és ismét megismételte: szerinte a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi „puccs” elfogadhatatlan volt.

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének

Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.

“Ő eljöhet Kijevbe, én viszont nem mehetek Moszkvába, amikor hazámat nap mint nap rakétatámadások érik. Nem mehetek el ennek a terroristának a fővárosába. Putyin ezt jól tudja” – mondta Zelenszkij az ABC News amerikai televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szombaton. Szerinte Putyin Moszkvát azért ajánlotta helyszínül, hogy elodázza a találkozót vele. “Ha valaki nem akar találkozni a háború alatt, akkor természetesen felajánlhat valamit, ami számomra vagy mások számára elfogadhatatlan lesz” – jegyezte meg az ukrán elnök.

Putyin pénteken Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén jelentette ki, hogy Moszkva “a legjobb helyszín” az orosz-ukrán csúcstalálkozóra, Ukrajna arra vonatkozó igényét pedig, hogy máshol tartsák meg a találkozót, “eltúlzott kérésnek” nevezte.

Zelenszkij szombaton a Telegramon tett bejegyzésében arról írt, hogy szeptember első öt napja alatt Oroszország több mint 1300 csapásmérő drónt, közel 900 irányított légibombát és mintegy ötven különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen. Kiemelte, hogy Ukrajna több mint felét, 14 megyét értek ez idő alatt orosz támadások.

“Oroszország tovább húzza ezt a háborút, és bohózatot próbál csinálni a diplomáciából. Erre közös választ kell adni: a lövetésekre és a rombolásokra, a diplomáciai erőfeszítések és a civilizált párbeszéd semmibe vételére. Donald Trump (amerikai) elnöknek teljesen igaza van: a diplomácia feloldásához hatékony korlátozások szükségesek az orosz olaj- és gázkereskedelemben. Fokoznunk kell a szankciós nyomást, növelni kell az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és garantálni kell, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló invázió” – írta Zelenszkij.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Vasárnap egy vörös holdfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi: mutatjuk, honnan lesz a legjobban látható

Elsősorban a Dunántúl északi, északkeleti tájain és az ország középső negyedében lesz nagy területen derült az ég vasárnap este, így itt lehetnek a legjobbak a körülmények a holdfogyatkozás megfigyeléséhez – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.

Azt írták: vasárnap este teljes holdfogyatkozás lesz, amit Magyarországról is meg lehet figyelni. Hozzátették: több mint két órán át lehet gyönyörködni a teljes holdfogyatkozás teli fázisában, majd a részleges holdfogyatkozás során levonuló földárnyékban. Megjegyezték: a sötétvörös, egészen halvány fogyatkozó telihold körül a csillagok is megpillanthatók lesznek, a távcsőben az óriási, vörös holdkorong így látszólag térben lebeg a csillagok előtt, egészen különleges látványt nyújtva.

Honnan látható majd a legjobban?

Közölték: a teljes holdfogyatkozás Budapesten 19:31-kor kezdődik és 20:53-ig tart, az ország keleti részein ehhez képest néhány perccel korábbi, míg nyugaton néhány perccel későbbi időpontokkal érdemes számolni. Hozzátették: a jelenlegi várakozások szerint a Dunántúl északi, északkeleti tájain, és az ország középső negyedében lehet vasárnap este nagy területen derült az ég, így itt lehetnek a legjobbak a körülmények a holdfogyatkozás megfigyeléséhez.

Mint írták, a Dunántúl nyugati, délnyugati, déli részei fölé vasárnap a déli óráktól kezdve időszakosan megvastagodó magasszintű felhőzet érkezhet. Az északkeleti, keleti megyékben pedig kora estig még kitarthatnak a délután képződő záporok, zivatarok is, így ott gomolyfelhős lesz az ég, de az este során az országnak azon a részén is fokozatosan megszűnnek a csapadékgócok, és csökkenni fog a felhőzet, így kisebb körzetekben ott is megfigyelhető lehet a teljes holdfogyatkozás.

Az év csillagászati szenzációja

Teljes fogyatkozáskor a Hold teljesen belemerül a Föld árnyékkúpjába, így erősen elsötétül, de nem tűnik el teljesen, inkább titokzatos vöröses-barnás színben pompázik. A vöröses színt a Föld légkörében szóródó fény okozza, ugyanaz a jelenség, amely a naplementét is vörösre színezi.

Ha a fogyatkozás elég világos lesz, szabad szemmel is megfigyelhető majd a sejtelmes, sötét, vöröses-barnás holdkorong. A teljes fogyatkozás 20:53-ig tart, így összesen 82 percig tartózkodik a Föld teljes árnyékában. Mivel a Föld légkörében szóródó fény ilyenkor már erősödik, a teljes fázis végéhez közeledve szabad szemmel is jól látható lesz a Hold.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Holdnak ezután még 1 órára és 4 percre lesz szüksége, hogy látványosan levonuljon róla a földárnyék, a részleges holdfogyatkozás így 21:57-ig tart. Ezután már csak a félárnyék figyelhető meg a fényesen vakító teliholdon az éles szeműek számára. A fogyatkozás megfigyeléséhez tiszta, kitakarásmentes keleti látóhatárra van szükség. A teljes fázis, ha fényes lesz, szabad szemmel is jól látszik majd.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

600 éve elfeledett mélypincét találtak a Budai Vár alatt

Budavári Palota Nemzeti Hauszmann Program Budai vár

A Budapesti Történeti Múzeum régészei idén egy különleges középkori mélypincére bukkantak a Budai Várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az úgynevezett A-épület helyén. A felfedezés 600 évnyi titkot tár fel a vár történetéből, és újabb értékes darabokkal bővíti a Budai Vár régészeti kincstárát.

A Műemlékem.hu beszámolója szerint a feltárás 2023-ban kezdődött a Várkapitányság Zrt. megbízásából, amikor a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnyának területén, az 1960-as években épült nyugati toldalék eltávolításakor a szakemberek egy 14–15. századi nemesi ház mélypincéjére bukkantak. Bár a felszíni járószint erősen megváltozott az újkori bővítések során, a pincék – amelyek többnyire természetes sziklaüregek voltak, és szükség szerint vájtak belőlük – még mindig őrzik a középkori múlt titkait.

Lenyűgöző leletek a Budai vár alatt

„Egy kürtőre sikerült rábukkannunk az egykori A-épület helyén. Kézi erővel bontottuk a törmeléket, és csörlőkkel, létrákkal sikerült lejutnunk az aljára, amely a felszínnél hét méterrel mélyebben található” – mondta Magyar Eszter, a Budapesti Történeti Múzeum középkori főosztályának ásatásvezető régésze. A pince L-alaprajzú, egyik szárnyának szélessége 3 méter, hossza 5 méter, és feljárója a Szent György utca irányába nyílt.

A régészek eddig számos értékes leletet tártak fel: a pince földrétegeiből előkerült többek között egy gondosan megformált, 15. századi bronz fej, kék-fehér ónmázas kályhacsempék, valamint Luxemburgi Zsigmond, V. László és I. Ulászló uralkodása idejéből származó pénzérmék. Különleges felfedezés Hunyadi János ezüstdenárja, egy Zsigmond-korabeli kés pengéje, valamint faragott ablak- és ajtókeretek. Az állati maradványok között egy lócsontváz több darabja és egy épen megmaradt koponya is előkerült.

A mélypincét valószínűleg a 14. században alakították ki, és élelmiszer tárolására is alkalmas volt a 11–12 fokos hőmérséklet miatt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a királyi palota északi irányban bővült, ezért a környező nemesi otthonokat lebontották, ám pincéiket meghagyták, amelyek az évszázadok során háztartási hulladékkal és törmelékkel töltődtek fel. A pincéből előkerült érmék alapján a használat megszűnése legalább másfél évtizeddel Zsigmond halála után történt.

A feltárás még tart, és a szakemberek szerint a terület további meglepetéseket rejthet. Alig néhány teleknyire található az a pince, ahol több mint fél évszázada rábukkantak a világhírű budavári szoborleletre. A megújuló Budavári Palotanegyedben végzett régészeti munkák célja, hogy a múlt rejtett emlékeit napvilágra hozzák, és a legértékesebb leleteket a nagyközönség számára is bemutassák a Hauszmann-sztori kiállításon.

Ez a felfedezés újabb izgalmas fejezetet nyit a Budai Vár középkori történetében, és megmutatja, hogy még a legismertebb helyszínek is rejthetnek évszázadok óta elfeledett titkokat, bronzfejeket, érmeket és kályhacsempéket, amelyek mind a múlt gazdagságáról mesélnek.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Bezár egy népszerű európai repülőtér, budapesti járatokat is érint a változás

Hosszú évek után idén nyáron indult újra a közvetlen Budapest–Wrocław járat, amelyet a Wizz Air hetente több alkalommal is üzemeltetett. A magyar utazók így ismét könnyedén elérhették az alsó-sziléziai régió pezsgő központját. Az öröm azonban nem tart sokáig: a wrocławi Nicolaus Copernicus repülőtér ősszel több mint egy hónapra teljesen bezár.

Forgalmas repülőtér zár be több mint egy hónapra

A Turizmus.com szerint a reptér vezetése október 26. és december 4. között minden járatot leállít, mivel nagyszabású felújítási munkálatok zajlanak a kifutópályán és a forgalmi előtéren. A beruházás célja a biztonság növelése, valamint a jövőbeli forgalomnövekedés kiszolgálása. A fejlesztésre szükség is van, hiszen Wrocław az egyik leggyorsabban fejlődő regionális repülőtér Lengyelországban: 2024-ben már több mint 5 millió utas fordult meg itt.

A lezárás érzékenyen érinti a légitársaságokat és az utasokat egyaránt. A Wizz Air, a Ryanair és a LOT járatai a munkálatok idején kénytelenek lesznek más lengyel repterekre áthelyezni a forgalmat. A legkézenfekvőbb alternatívát a poznańi, katowicei és krakkói repülőterek jelenthetik azoknak, akik ebben az időszakban szeretnének a térségbe utazni.

Nem tart sokáig a szünet

A menetrend szerint a nyári szezon 2025. október 25-ig érvényes, a téli viszont csak december 5-én lép életbe – ekkor nyílik meg újra a felújított pálya, így a közvetlen budapesti járat is folytatódhat, számolt be a Roadster. Jó hír az utazni vágyóknak, hogy a karácsonyi vásárok idejére már ismét foglalhatók jegyek Wrocławba. A város adventi hangulata, a híres karácsonyi vásár és a mesebeli törpék szobrai így továbbra is vonzó célpontot kínálnak a téli időszakban.

Az ideiglenes bezárás ugyanakkor komoly kihívást jelent a turizmus és az üzleti utazások számára. Az őszi konferenciaszezonban és az adventi időszakban sokan kényszerülnek kerülőútra, ami megnövelheti az utazási időt és költségeket is. A repülőtér vezetése azonban hangsúlyozza: a mostani kényelmetlenségek hosszú távon megtérülnek, hiszen a korszerűsített kifutópálya és forgalmi előtér biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi majd a légikikötő működését.

Wrocław ideiglenes kiesése tehát kellemetlen ugyan, de a fejlesztésnek köszönhetően a jövőben még gördülékenyebb utazás vár azokra, akik a lengyel várost választják úti céljuknak.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Elfelejthetjük a 13%-os béremelést: ennyivel növekedhet a minimálbér 2026-ban

magyar forint nő pénztárcában kézben pénzügy minimálbér fizetés

Úgy tűnik, elmarad a korábban megígért 13 százalékos minimálbéremelés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben reálisan legfeljebb 10 százalékos növekedés várható 2026 januárjától. A kormány szerint ennek is örülni kell, hiszen a környező országokban alig mérhető növekedés, így szerinte a kétszámjegyű emelés már önmagában is jelentős előrelépésnek számít.

Hároméves megállapodás a háttérben

A jelenlegi béralku alapját a 2023-ban aláírt hároméves megállapodás adja, amely 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbéremelést írt elő. A számításokat akkor 3,4 százalékos GDP-bővülésre és 3,2 százalékos inflációra alapozták, valamint 8,7 százalékos átlagkereset-növekedéssel számoltak. Azóta azonban a gazdasági környezet gyökeresen megváltozott: idénre mindössze 1 százalékos GDP-növekedés és 4,7 százalékos infláció tűnik reálisnak, írja a Telex.

magyar forint nő pénztárcában kézben pénzügy — Elfelejthetjük a 13%-os béremelést jövőre. Kiemelt kép: deposiphotos.com

A megállapodásban egyébként eleve rögzítették, hogy a feltételek jelentős változása esetén újratárgyalható a béralku. Ezzel most él is a kormány, amely a vállalatok túlélési esélyeire és jövedelmezőségére hivatkozik. A túlzott béremelés ugyanis, ha nem párosul termelékenységi növekedéssel, könnyen csökkenti a profitrátát, főleg a különadókkal terhelt ágazatokban.

A szakszervezetek és a munkáltatók is engednek

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elismerte: bár a dolgozók természetesen minél nagyobb emelésnek örülnének, a realitásokkal számolni kell. Nem cél, hogy a cégek irreális terheket vállaljanak, majd bezárásra kényszerüljenek. A kormány emellett azzal is igyekszik segíteni a megállapodás elfogadását, hogy kész csökkenteni a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adót 13-ról 12 százalékra.

Politikai és gazdasági szempontok ütközése

A béremelés kérdése a gazdaságon túl politikai jelentőséggel is bír. A kormány számára fontos a reálbérek növelése a választások előtti időszakban. Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek: a bérek növekedésének ütemét a gazdaság teljesítőképességéhez kell igazítani. Magyarország ugyan jelentős bérfelzárkózást ért el az elmúlt évtizedben, de továbbra is csak Bulgáriát előzi meg az uniós rangsorban.

A jegybank is óvatosságra int

A Népszava beszámolója szerint Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a csütörtökön tartott Közgazdász-vándorgyűlésen rámutatott: az infláció lassulása megtorpant, a lakossági várakozások továbbra is 8 százalék körül mozognak. Ez nehezíti az árstabilitás elérését, és hosszabb távon fékezi a beruházásokat és a növekedést. A jegybankelnök szerint a magas infláció az egyik legkárosabb gazdasági jelenség, amelyet szigorú monetáris politikával kell visszaszorítani.

Varga hozzátette: az elmúlt három évben hét negyedévben zsugorodott a magyar gazdaság, ami a 2008-as válság óta nem fordult elő. Ezért szerinte illúzió azt gondolni, hogy a gyenge forint vagy a mesterségesen magas béremelés önmagában képes növekedést hozni.

Messze még a 400 ezer Ft-os minimálbér

Bár a kormány korábban 400 ezer forintos minimálbért és egymillió forintos átlagkeresetet tűzött ki hosszú távú célként, ezek elérése még távoli. Az elmúlt években ugyan a bérek nominális emelkedése jellemzően meghaladta az inflációt, így a reálbérek nőttek, de a mostani bizonytalan környezetben minden ígéretet felülír a gazdasági realitás. Így tehát, jelen állás szerint a dolgozók 2026-ban is számíthatnak kétszámjegyű emelésre, de az ígért 13 százalék helyett valószínűleg 10 százalékkal kell beérniük.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Kihagyhatatlan: Budapestről indulva három fővárost fedezhetsz fel egyetlen hajóúton!

Két új hajóval indít járatokat a Dunán és a Rajnán a Celebrity Cruises 2027-től. Az úticélok között Budapest, Bécs, Pozsony, Nürnberg és Amszterdam is szerepel. A vállalat közlése szerint a hajók kialakítása a korábbi tengerjárók dizájnját idézi, de a folyami környezethez igazítva. A tervek között városnéző és ünnepi programok is szerepelnek. Laura Hodges Bethge, a társaság elnöke szerint a céljuk, hogy a lehető legközelebb vigyék az utasokat a látványosságokhoz. A magyar utasok számára Budapest, mint kiindulópont is elérhető lesz.

A Celebrity Cruises 2027-től folyami hajóutakat is kínál, még pedig Európa két híres folyóján, a Dunán és a Rajnán. Új hajóik, a Celebrity Compass és a Celebrity Seeker a tengerjárókról ismert Edge-széria dizájnját hozzák a kontinens belvizeire, melyekre a nyitott fedélzetek, tágas kabinok és változatos gasztronómia a jellemző.

„A Celebrity River Cruises hajói a leginnovatívabb közlekedési eszközök a folyókon, melyeken több hely van a kikapcsolódásra és még közelebb hozza az utasokat a célpontokhoz” – mondta Laura Hodges Bethge, a Celebrity Cruises elnöke. Hozzátette: a hajók kialakítása szabadalmi oltalom alatt áll, és céljuk, hogy a lehető legzökkenőmentesebb élményt nyújtsák a vendégeknek.

Budapest mellett Bécs és a Wachau

A dunai programok Budapestet különleges fényben mutatják meg: az utasok éjszakára is a városban maradnak, így átélhetik a főváros esti hangulatát is. A hajók azonban nemcsak itt állnak meg. Bécs klasszikus kávéházai és koncerttermei, valamint a Wachau-völgy UNESCO világörökségi borvidéke is a megálló helyek között van. A Pozsonyban tett séta pedig közép-európai kitekintést ad a vendégeknek.

„A dunai utak vonzereje, hogy rövid időn belül három európai fővárost és számos kulturális látnivalót fel lehet fedezni. A magyar utasoknak ez különösen kényelmes, hiszen akár Budapestről is becsatlakozhatnak” – hangsúlyozta Szabados Zita, a Tengerjáró.hu utazási szakértője.

Német karácsony, holland szilveszter

A téli szezonban a Rajna- és Duna-útvonalak is ünnepi színt kapnak. Nürnberg és Regensburg karácsonyi vásárai, a bécsi adventi fények és a pozsonyi óváros ünnepi díszei teszik varázslatossá a hajóutakat. A Rajnán Amszterdam szilveszteri programjai és a Rajna-vidék várai kínálnak felejthetetlen élményt.

Szabados Zita szerint a magyar utazóknak ezek a programok is vonzóak lehetnek: „Egy folyami hajóúton akár több vásár is bejárható anélkül, hogy szállodát kellene váltani. Ez az, ami igazán különlegessé teszi az ünnepi menetrendeket.”

Prémium élmény a fedélzeten

A két hajó koncepciója a szabadtéri életérzés köré épül. A folyó fölé nyúló étkezőpodok, a végtelenített medence és a körbejárható felső fedélzet biztosítják, hogy a táj mindig a középpontban maradjon. A kabinokban a márka védjegyének számító Infinite Balcony hozza be a folyót a szobába, a suite-utazóknak pedig személyes inasszolgáltatás is jár.

A gasztronómiai kínálatban nyolc étterem és bár szerepel, köztük a Celebrity kedvencei, a Martini Bar és a Café Al Bacio. A menük régióról régióra változnak, és a vendégek a folyami piacon egyedülálló módon 0–24 órás étkezési lehetőséget is kapnak.

A 2027-es utakra már most elindult a Priority Booking Access: 500 dolláros, teljesen visszatéríthető előleggel lehet kabint igényelni. A részletek az rccl.hu weboldalon érhetők el magyar nyelven.

Érdemes elolvasni:

2025.09.06.

Nemzeti konzultáció dönthet arról, hogy emeljék-e 140–150 km/h-ra a sebességhatárt az autópályákon

Lázár János autópálya sebességhatár növelés nemzeti konzultáció KRESZ 2025

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint ideje szembenézni azzal, hogy a magyar autópályákon a gyakorlat rég túllépett a 130 km/h-s sebességhatáron.

Hétfőn, a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott KözlekedésInfó sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány konzultációt indít, amelyben a lakosság véleményét kérik a sebességhatárokról és közúti kérdésekről.

Gyakorlatban magasabb a sebesség

A tárcavezető elmondta, hogy a valós forgalomban sokszor 140–150 km/h körüli a sebesség, így a jelenlegi 130 km/h-s jogi határ elmarad a gyakorlattól. Szerinte bizonyos autópályaszakaszokon emelhető lenne a sebességhatár, de a társadalmi elfogadás kulcsfontosságú.

„A szakma álláspontja szerint erre van technikai lehetőség, azonban az eddigi lakossági vélemény ezt ellenzi” – mondta a közlekedésügyi miniszter a sajtótájékoztatón.

Kitért arra is, hogy a buszok és a teherautók sebességkorlátját is emelnék: a buszok 100 helyett 110 km/h-val, a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók pedig 80 helyett 90 km/h-val közlekedhetnének. Hozzátette, hogy személy szerint azt támogatná, ha a városi forgalomban lassabban, az autópályákon viszont gyorsabban haladnának a járművek, így javítva a közlekedés biztonságát és folyamatosságát.

Lázár János autópálya sebességhatár növelés nemzeti konzultáció KRESZ 2025 M3 — Magyarországon a legtöbb autópálya sebességhatára 130 km/h, de a valós forgalmi tempó gyakran gyorsabb ennél. Kép: Wikimedia Commons

Nemzeti konzultáció indul

A kormány átfogó nemzeti konzultációt tervez, amelyben a lakosság kifejezheti véleményét az autópályák sebességhatáráról és a KRESZ fontosabb kérdéseiről. „Online felületet indítunk, ahol a lakosság véleményét várjuk a különböző témákban – mondta a miniszter. – A konzultáció a teljes KRESZ-tartalomjegyzékre kiterjed, és a legfontosabb kérdéseket érinti.”

Az átlagsebesség-mérés kérdésére is kitért: személy szerint nem támogatja annak bevezetését, szerinte ez „kellően genyó rendszer”, amely túlzottan szigorú lenne a sofőrökkel szemben. Mégis hangsúlyozta, hogy az emberek véleménye fontos, ezért a konzultáció során a gyorshajtás szabályozásának részleteit is fel fogják tárni.

Érdemes követni a német példát?

A miniszter a német autópályák szakaszos sebességkorlátozásait is említette példaként. Ott bizonyos szakaszokon nincs fix sebességhatár, csak dinamikus szabályozás van, amely a forgalomhoz és az útviszonyokhoz igazodik, így a személyes felelősség kerül előtérbe. Lázár szerint azonban Magyarországon ezt nehéz lenne elfogadtatni, a közlekedési kultúra és az autópark állapota miatt.

„Ennek a rendszernek a kilakítására Magyarországon nincs társadalmi befogadókészség.”- mondta a közlekedési miniszter.

Ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy a városi utakon a lassítás létfontosságú a balesetek megelőzésében. A statisztikák szerint a súlyos vagy halálos balesetek körülbelül egyharmadáért a nem megfelelő sebességválasztás felelős, a leggyakoribb ok azonban továbbra is az elsőbbség meg nem adása.

Szakértők, köztük Tóth Csaba a Levegő Munkacsoport szakértője is arra figyelmeztetnek, hogy a sebességhatár emelése nem csupán technikai kérdés. „A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog – mondta Tóth Csaba a 444.hu-nak. – Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Hozzátette: az, hogy a közlekedési miniszter bizonyos szakaszokon megengedhetőnek tartja a gyorshajtást, más utakra is hatással lehet, és a gyorsabb haladásra ösztönözheti az autósokat. A kormány álláspontja szerint viszont a felelősségvállalás és a valós helyzet figyelembevétele a legfontosabb szempont.

Gyilkosságnak minősítette a gázolást

A miniszter a sajtótájékoztató után kedden a Facebookon is a közúti közlekedésről írt. Kiemelte az Árpád hídi gázolás kapcsán:

„Aki a közutat versenyzésre használja, aki – nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy átlépje a biztonságos közlekedés határait – kikapcsolja a jármű vezetéstámogató rendszereit, vagy aki másokkal szembeni türelmetlenségből veszélyeztet másokat, (…) az a többi közlekedő életére tör. Az ilyen ember kezében a jármű fegyver, ami emberi életek kioltására alkalmas. Ezért tekintem gyilkosságnak az Árpád hídi gázolást” – írta.

Lázár hozzátette, hogy a KRESZ új tervezetét a teljes közlekedési szabályrendszer felülvizsgálata kíséri, így a gyorshajtás és a biztonságos közlekedés kérdése is a konzultáció és a jogszabály-módosítás középpontjában marad.

Ez is érdekelhet:

Autópálya bővítés: hatalmas dugók várhatók Ausztria felé, az érintetteknek olcsóbb lesz a matrica
A szeptember 1-jével életbe lépő legfontosabb változások: lakástámogatás, SZÉP-kártya, autópályadíj és még sok más
Változnak a BKK menetrendjei az iskolakezdéssel

Kiemelt kép: PrtSc / YouTube – Lázár János

2025.09.06.

Figyelmeztették több iskola tanárát, hogy kizárólag az állami kiadású tankönyveket használhatják

Figyelmeztetés iskola tanár állami tankönyvek használata

A tanárok mozgástere továbbra is szűkös: nem választhatnak szabadon, milyen tankönyvből tanítanak, ami az oktatás minőségét is befolyásolja.

Csak a hivatalos tankönyvlistáról lehet választani

A tanév indulása előtt több iskolában is jelezték a pedagógusoknak, hogy a tanórákon kizárólag a hivatalosan engedélyezett tankönyvlistáról választhatnak, amelynek túlnyomó részét állami kiadványok teszik ki. A Népszava beszámolója szerint volt, ahol az intézményvezetés az Oktatási Hivatal utasítására hivatkozott, máshol pedig odáig mentek, hogy a tanároknak azt is megtiltották, hogy a szülőknek magánkiadású könyveket ajánljanak.

A pedagógusok és szakszervezetek régóta kifogásolják az állami tankönyvek színvonalát. Több esetben előfordult, hogy hibás szövegek, vitatható értelmezések vagy ideológiailag terhelt megfogalmazások kerültek a kiadványokba. A tanárok gyakran próbáltak más kiadók anyagaiból pótolni, de a hivatalos keretek között erre egyre kevésbé van lehetőség. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az új szigorítás gyakorlatilag megszünteti a szakmai szabadságot, és az oktatás minőségét is kockáztatja.

A tanárok alternatív megoldásokat keresnek

Az elmúlt években sok tanár és szülő saját költségen szerzett be alternatív tankönyveket, amelyek jobban illeszkedtek a diákok igényeihez. Előfordult, hogy az osztályban hivatalosan az állami könyvet osztották ki, de a tanórákon a pedagógus más anyagból tanított.

„A törvények szerint valóban csak a hivatalos jegyzéken szereplő könyvekből taníthatnánk, de ‘fű alatt’ vannak más lehetőségek is. Például, hogy egyáltalán nem használom a tankönyveket, ezt tanárként megtehetem. A felkészüléshez használhatok bármit, fénymásolhatok bármit, és bevihetem az osztályba, mondjuk gyakorló feladatsorként.” – nyilatkozta a Népszavának Pest megyéből egy középiskolai tanár.

Most már erre sincs biztos lehetőség: több intézményben is jelezték, hogy a tanórákon a hivatalos tankönyveket kell használni.

A központosított tankönyvpiac előnyei és hátrányai

Az állami központosítás egyik leggyakrabban emlegetett pozitívuma az ingyenes tankönyvprogram. A kormány minden diák számára térítésmentesen biztosítja a kiadványokat, ami jelentős anyagi könnyebbséget hoz a családoknak. A 2025/2026-os tanévre például 13 millió tankönyvet rendeltek meg, amelyek több mint 1,2 millió diákhoz jutnak el. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy korábban egy tankönyvcsomag ára akár több tízezer forintos kiadást is jelenthetett egy háztartásnak.

Figyelmeztetés iskola tanár állami tankönyvek használata tanszerek — A tanszerek így is jelentős költséggel járnak, ezért az ingyenes tankönyvek könnyebbséget jelentenek a családoknak az iskolakezdésnél. Kép: Pixabay

Ez a program tehát kétségtelenül előrelépés a hozzáférhetőség szempontjából. Viszont nem oldja meg a rendszer egyik legnagyobb vitatott pontját: a tanárok tankönyvválasztási szabadságának korlátozását. A központosított tankönyvfejlesztés és -elosztás miatt a pedagógusok kizárólag a hivatalos listán szereplő állami kiadványokból dolgozhatnak, még akkor is, ha más kiadók anyagai jobban illeszkednének a diákok igényeihez.

A helyzet így kettős: egyfelől minden gyerek biztosan megkapja a szükséges tankönyveket, másfelől viszont a pedagógusok szakmai autonómiája csorbul, ami hosszú távon a tanítás minőségét is gyengítheti.

Ez is érdekelhet:

Románia került Magyarország helyére egy olasz földrajzkönyvben!
Egy új tanulmány szerint alapos módosításra van szükségük a biológiakönyveknek
Drágulnak a tanszerek, változnak a családi adókedvezmények – így alakul a 2025-ös iskolakezdés

Kiemelt kép: Pixnio.com

2025.09.06.

Az idegenrendészet kiutasította volna a fülöp-szigeteki anyát, a bíróság mentette meg a családot

Renát hazaküldenék a magyar hatóságok fülöp-szigetek

Jogerősen pert nyert egy Fülöp-szigeteki nő Magyarországon, akit korábban annak ellenére akartak kiutasítani az országból, hogy férje és újszülött fia magyar állampolgárok. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében a család együtt maradhat: a hazai idegenrendészeti szabályozás szigorú előírásai nem írhatják felül az uniós jogot.

Várandósság, munkavesztés és kiutasítás

Korábban beszámoltunk Renáról, aki Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkásként az országba, és egy autóalkatrész-gyárban dolgozott gépkezelőként. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, a magyar informatikus Gulyás Péterrel. A pár összeházasodott, Rena pedig hamarosan várandós lett. Orvosai veszélyeztetett terhesnek minősítették, ezért nem folytathatta a munkáját a gyárban.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint korábban is előfordult, hogy egy baleset miatt átmenetileg nem dolgozott, akkor ez nem okozott problémát. Ezúttal azonban a hatóság visszavonta tartózkodási engedélyét, majd két hónappal kisfiuk születése után kiutasította a nőt az országból. A döntés értelmében Renának vagy egyedül, vagy újszülött gyermekével együtt kellett volna visszatérnie a Fülöp-szigetekre, és onnan kezdeményezni a családegyesítést: egy olyan folyamatot, amely a valóságban akár évekig is elhúzódhat.

Uniós jog a magyar szabályok felett

A család a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult segítségért. Az érdekvédelmi szervezet arra hivatkozott, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a hazaival szemben, és az ilyen ügyekben figyelembe kell venni a körülményeket.

A jogi érvelés középpontjában a három hónapos Peti állt. Az anyatejjel táplált csecsemő az uniós jog fogalmai szerint “függőségi viszonyban” áll édesanyjával, akitől való elszakítása súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekkel járt volna. Az uniós előírások pedig világosan kimondják: az ilyen helyzetben lévő uniós polgárok szüleit nem lehet eltávolítani az EU területéről.

Bírósági döntés a család egységéért

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az idegenrendészeti hatóság határozatát. A bíró indoklásában kiemelte, hogy fennáll a gyermek és édesanyja közötti függőségi viszony, ezért Renának mindenképpen tartós tartózkodási jogosultságot kell biztosítani Magyarországon.

Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje úgy fogalmazott: a bíróság döntése megakadályozott egy súlyos jogsértést és egy család szétszakítását. Mint mondta, így “Petike remélhetőleg majd önként és a szüleivel döntheti el, hogy mikor és hogyan ismeri meg anyukája országát, nem pedig kényszerből, és nem 3 hónapos korában”.

Rena és férje a jövőben is Magyarországon szeretnék felnevelni kisfiukat, és bíznak abban, hogy a mostani döntés után a fiatal édesanya mihamarabb újra munkába állhat.

Érdemes elolvasni:

Kiemelt kép: depositphotos.com

2025.09.05.

Magyarország tovább növelte függőségét Oroszországtól: már a behozott olaj 92 százaléka orosz

Miközben az Európai Unió célja az orosz energiahordozóktól való teljes leválás legkésőbb 2027 végéig, Magyarország épp az ellenkező irányba halad: az ország olajimportjának aránya Oroszországból az idei év első felében elérte a 92 százalékot. Ez a szám drámai emelkedést jelent, hiszen 2021-ben még csak 61 százalék volt az orosz nyersolaj részesedése. Az új adatok szerint Magyarország nemhogy csökkentené, hanem folyamatosan növeli energiafüggőségét a háborút vívó Oroszországgal szemben.

Ez a tendencia nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is, hiszen az így befolyó összegek az orosz állam költségvetését gazdagítják, és mivel Moszkva a katonai kiadásaira minden eddiginél többet fordít, elég nagy segítség nekik a magyar pénz. Elemzések szerint az orosz költségvetés bevételeinek mintegy fele már a háborús költségeket fedezi, így nagy szívességet tesz nekik az Orbán-kormány.

A közvetítő cég, amelynek szálai Putyin köréhez vezetnek

A G7 beszámolója szerint a magyar-orosz olajüzletekben kulcsszerepet játszik egy kevéssé ismert közvetítő vállalat, a Normeston. A cég mögött bonyolult, ciprusi, belize-i, svájci és dubaji céghálók állnak, de orosz tényfeltáró újságírók kimutatták, hogy a szálak rendre Vlagyimir Putyin környezetéhez vezethetők vissza. A vizsgálatok szerint a Normeston kapcsolódott például Gennagyij Timcsenkóhoz, Putyin egyik legismertebb bizalmi emberéhez, aki korábban az orosz olajkereskedelem óriáscége, a Gunvor mögött állt.

Gennagyij Timcsenko Oroszország — Gennagyij Timcsenko. Fotó: Wikimedia Commons/Пресс-служба Президента Российской Федерации

A Normeston magyar kapcsolatainál Fazakas Imre neve merül fel, aki korábban a Videoton moszkvai kereskedelmi részlegét vezette, és részben maga is tulajdonos volt a cégben. Az orosz oldalon pedig egykori Lukoil-vezetők, raliversenyzőből lett üzletemberek, illetve Putyin kémmúltjához kötődő személyek is felbukkannak a hálózatban.

A Mol és a Normeston szimbiózisa

Az adatok alapján a Normeston szinte kizárólag a Mol-csoportnak szállít olajat Magyarországra és Szlovákiába, ahol a pozsonyi finomító ugyancsak a Mol érdekeltsége. 2012 és 2023 között az orosz kőolaj ötödét ezen a cégen keresztül importálták, ami mintegy 1550 milliárd forintos forgalmat jelentett. A 2010-es évek közepén különösen virágzott a kapcsolat, majd a háború 2022-es kitörése után új erőre kapott az üzlet.

Uniós szankciók megkerülése

Szakértők szerint a közvetítő cégek beiktatása Moszkvának is előnyös: a Normeston svájci bejegyzésű társaságán keresztül lehetőséget kapnak arra, hogy az európai pénzügyi rendszerben dollár- és eurómilliárdokat mozgassanak meg, ez pedig közvetlenül Oroszországból a szankciók miatt gyakorlatilag lehetetlen lenne. Ez akár titkosszolgálati műveletek finanszírozásához is eszközt adhat Putyin körei kezébe.

Meddig tartható fenn a “különutas” magyar stratégia?

A helyzet kettőssége nyilvánvaló: az EU egyre szigorúbban szorgalmazza a leválást az orosz energiahordozókról, miközben Magyarország rekordmértékben támaszkodik azokra. A Barátság vezetéket ért támadások, az uniós irányvonal és a Normeston kétes háttere azonban kérdésessé teszik, meddig tartható fenn az ország jelenlegi energiastratégiája. Egy biztos: a 92 százalékos függőség nemcsak gazdasági kitettséget, hanem súlyos politikai sebezhetőséget is jelent, különösen akkor, amikor Európa nagy része éppen ettől próbál megszabadulni.

Érdemes elolvasni:

Kiemelt kép: Facebook/Orbán Viktor

2025.09.05.

Óriási dinoszauruszfajt találtak Kínában: íme a Huashanosaurus qini

Egy eddig ismeretlen új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel Kína déli részén, a Guangxi tartományban. A növényevő állat a becslések szerint 12 méter, vagyis 12 méter hosszú lehetett, és mintegy 200–162 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt. Íme a Huashanosaurus qini:

Kína új dinoszaurusz óriása: felfedezték a Huashanosaurus qini fajt

Az újonnan azonosított faj a Huashanosaurus qini nevet kapta: a “Huashan-hegy gyík”-nak lett elnevezve (Huashanosaurus), a fajnév pedig a felfedező, Jian Qin tiszteletére qini.

Csontmaradványait – köztük csigolyákat, bordákat és végtagcsontokat – a Shiwandashan-medencében, a Mingjiang folyó közelében találták meg az Acta Geologica Sinica folyóiratban megjelent cikk szerint.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a csontok több olyan jellegzetességet mutatnak, amelyek más sauropodáknál nem fordulnak elő. Az orsócsont például kampós alakú nyúlvánnyal rendelkezett, a szárkapocscsonton pedig egy különleges barázda futott végig, ami feltehetően segítette az állat hatalmas testének teherbírását. A becslések szerint a testtömege valószínűleg néhány tonna körül lehetett, jellemzően 5-10 tonna közötti tartományban, de az ilyen becslések nagy bizonytalansággal járnak, mert a leletek részlegesek.

A paleontológusok szerint a dinoszaurusz erdős, folyó- és tóparti élőhelyeken élhetett. A lelőhelyen talált halpikkelyek és plesiosaurus-fogak azt jelzik, hogy akkoriban nedves, gazdag ökoszisztéma uralkodott a térségben.

Sauropodák evolúciója

A kutatások alapján a Huashanosaurus qini Dél-Kína legkorábbi ismert sauropodája, amely körülbelül 30 millió évvel előzi meg a régióból korábban előkerült hasonló leleteket. Ez a felfedezés fontos mérföldkő a sauropodák evolúciójának megértésében. Különbségek anatómialiag is vannak, hiszen a Huashanosaurus qini az alkarcsont (ulna) hátsó nyúlványa horgas alakú, a közeli ulna rész keresztszelvénye pedig félhold alakú. Emellett a lábszárcsont (fibula) hátsó-dista végén barázdaszerű szerkezet található. Ezek az autapomorfiák (önálló különbségek) egyértelműen megkülönböztetik a Huashanosaurust a Shunosaurustól. Ráadásul a Huashanosaurus a későbbi, modernebb euszaurópodos csoportba tartozik, míg a Shunosaurus egy korábbi elágazás. Ez azt jelenti, hogy a Huashanosaurus fejlettebb evolúciós vonalat képvisel.

A most azonosított faj ráadásul mindössze a második eusauropoda a térségből: az első, a Jingia dongxingensis, 2024-ben került leírásra a Dongxing Formációból.

A kutatásban a Guangxi Természettudományi Múzeum, a Ningming megyei Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Őslénytani és Paleoantropológiai Intézetének szakemberei vettek részt.

A sauropodák – amelyekhez az új faj is tartozik – a dinoszauruszok legismertebb növényevői közé tartoztak, hosszú nyakukkal, hosszú farkukkal és oszlopszerű lábaikkal.

Ez is érdekes lehet:

Még a 19. században is élhettek óriáskrokodilok, sikerüket magyar kutatók vizsgálták

183 millió (!) éves szörnyet fedeztek fel egy évtizedek óta porosodó kövületben

Olvass még többet ebben a témában: dinoszaurusz

2025.09.05.

Tudtad, hogy a neandervölgyieknek volt egy titkos szuperétele a mamutsült mellett?

A neandervölgyieket sokáig vérszomjas vadászokként képzelte el a tudomány és a popkultúra: emberevő barbárok, akik mamutokat döfködtek lándzsával, majd nyersen falták fel áldozataikat. Bár kétségtelen, hogy az ősemberek étrendjének központi eleme volt a hús, a legújabb kutatások alapján sokkal változatosabban étkeztek: sőt, időnként egészen meglepő fogások is kerülhettek az asztalukra.

A paleodiéta mítosza

A modern paleodiéta hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy úgy kellene étkeznünk, mint őseink, még az agrárforradalom előtti időkben. Ez általában sok húst, zöldséget, gyümölcsöt, magvakat jelent, gabonák, tejtermékek és feldolgozott élelmiszerek nélkül. A gond csak az, hogy a valódi paleodiéta közel sem volt ennyire egységes.

Az IFLScience beszámolója szerint a Belgiumban talált neandervölgyiek fogkövét elemezve kiderült, hogy étrendjük szinte teljesen húsból állt: gyapjas orrszarvút és vadjuhot ettek. A dél-spanyolországi El Sidrón barlang lakóinak fogkövét viszont alig terhelte állati fehérje: gombák, magvak, zuzmók és erdei növények tették ki a menü nagy részét. A tengerparton élők pedig igazi rajongói voltak a tenger gyümölcseinek bizonyultak: Portugáliában talált nyomok szerint rákokat, halakat, sőt delfint és fókát is fogyasztottak, sokszor tábortűz felett megsütve őket.

A hús tárolása és a kukacok szerepe

A Guardian által ismertetett friss kutatás szerint a neandervölgyi csontokban olyan magas nitrogénszintet találtak, amely alapján korábban “hiperhúsevőnek” hitték őket, a csúcsragadozó oroszlánokhoz vagy kardfogú tigrisekhez hasonlóan. Csakhogy az emberi szervezet képtelen lenne ennyi tiszta fehérjét feldolgozni.

A magyarázat a hús tárolásában rejlik. A zsákmányt gyakran hónapokig elrakták, és inkább a zsírosabb részeket részesítették előnyben, a bomló húsban pedig hamarosan megjelentek a lárvák. Kísérletek kimutatták, hogy a kukacokban sokkal magasabb a nehéz nitrogén (heavy nitrogen) szintje, mint magában a húsban, vagyis valószínű, hogy a neandervölgyiek rendszeresen fogyasztották ezeket a fehérjedús “kiegészítőket”.

neandervölgyiek homo sapiens ember — Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Mai szemmel ez meghökkentőnek tűnhet, de valójában számos őslakos közösség világszerte ma is eszik lárvákat, rovarokat. Tápértékük kiemelkedő: fehérjében, zsírokban és esszenciális aminosavakban gazdagok. Egy neandervölgyi számára pedig egyszerű és megbízható élelemforrást jelentettek.

A neandervölgyiek táplálkozásának öröksége

A kép tehát árnyaltabb, mint ahogy sokáig hittük: a neandervölgyiek nem csak vadászok, de gyűjtögetők, halászok és, ha kellett, kukacevők is voltak. Nem voltak sem hiperhúsevők, sem vegetáriánusok, hanem alkalmazkodó túlélők, akik a környezetük nyújtotta minden lehetőséget kihasználtak.

A “valódi” paleodiéta tehát nem egyetlen receptet jelentett, hanem a sokszínűséget, és ez talán ma is hasznos tanulság: az egészséges táplálkozás nem feltétlenül azon múlik, hogy mennyi húst eszünk, hanem azon, mennyire tudunk változatosan és környezetünkhöz igazodva étkezni.

Kattints gasztronómia archívumunkért.

Érdemes elolvasni:

2025.09.05.

Késes támadás Németországban: Tanárnőre támadt egy diák, a rendőrség meglőtte a támadót

Péntek délelőtt sokkoló késelés történt a németországi Essenben, egy szakközépiskolában. A hatóságok tájékoztatása szerint egy 18 éves diák a Nordviertel városrészben található iskolaépületben hasba szúrta tanárnőjét. Az áldozatot azonnal kórházba szállították, ahol sürgősségi műtétet hajtottak végre rajta. Sérülései súlyosak, de az orvosok szerint nincs életveszélyben.

Nagyszabású rendőri akció

A támadás után nagyszabású rendőrségi művelet indult. A helyszínre különleges egységeket, felfegyverzett rendőröket és helikoptert vezényeltek. Az iskola épületét lezárták, a diákokat pedig az előírásoknak megfelelően tantermeikben barikádozták el, amíg a biztonsági erők ki nem kísérték őket.

Az intézménybe mintegy 1700 diák jár, de nem tudni, hányan tartózkodtak bent a támadás idején. Több tanulót a mentők láttak el, legalább tízen sokkos állapotba kerültek, miután szemtanúi voltak a késelésnek, vagy megpróbáltak segítséget nyújtani a sérült tanárnőnek, írja az Index.

Lövöldözés és letartóztatás

A gyanúsított a késelés után elmenekült a helyszínről. A Bild információi szerint az elkövető egy koszovói származású, 18 éves diák, aki szintén az iskola tanulója volt. Röviddel 11 óra előtt egy közeli parkban azonosították, körülbelül három kilométerre az iskolától.

Amikor a különleges egység (SEK) tagjai megpróbálták igazoltatni, a fiatal férfi késsel rontott a rendőrökre, akik ekkor tüzet nyitottak. A támadó megsérült, de elfogták, és jelenleg kórházi ellátásban részesül, rendőri őrizet alatt.

Reakciók és vizsgálat

Thomas Kufen, Essen polgármestere személyesen ment a helyszínre, hogy tájékozódjon az eseményekről. A rendőrség közölte: a nyomozás még tart, és további részleteket csak később ismertetnek. Egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a lakosságra további veszély leselkedne.

Kattintson bűnügy archívumunkért.

Érdemes elolvasni:

2025.09.05.