Két magyar állampolgárt tartóztattak le szerdán Bosznia-Hercegovinában kémkedés gyanújával – erősítette meg több hírportál, köztük a Klix és a horvát Index. Az eset a kelet-boszniai Tuzla környékén, Banovići városában történt, miután egy helyi lakos értesítette a rendőrséget két gyanúsan viselkedő idegenről.
A Tuzlai Kanton Belügyminisztériumának közlése szerint a hatóságok október 22-én azonosították a két személyt: a 73 éves G. B.-t és a 63 éves J. G.-t, akik azt állították, hogy két nappal korábban, október 20-án léptek be az országba.
A gyanúsítottakat röviddel ezután átadták a boszniai Belbiztonsági Minisztérium Külföldiekért Felelős Szolgálatának helyi központjának, és az ügybe bekapcsolódott a Bosznia-Hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Ügynökség (OSA) is – számolt be a Klix. A hatóságok jelenleg azt vizsgálják, hogy az érintettek legálisan tartózkodtak-e az országban, illetve valóban kémtevékenységet folytattak-e.
Volt magyar kémelhárító a gyanúsítottak között
A boszniai és horvát sajtó információi szerint az egyik őrizetbe vett férfi a 73 éves G. B., aki 1975 és 1979 között hivatásos katonaként szolgált a Magyar Néphadseregben – írja a magyar Index a Klix nem megerősített információi alapján. Később a Belügyminisztérium katonai elhárítási, majd kémelhárítási osztályán (BM III/IV, illetve BM III/II) dolgozott. A rendszerváltás után a Magyar Köztársaság Információs Hivatalában több beosztást is betöltött, később pedig biztonsági tanácsadóként és magánnyomozóként tevékenykedett. Saját ügynöksége biztonsági tanácsadással és magánnyomozással foglalkozik.
A horvát Index és a boszniai Raport forrásai szerint a férfiaknál hangrögzítőket és minikamerákat találtak, amelyek állítólag a baseballsapkáikba voltak beépítve. A nyomozásban részt vevő ügynökségek vizsgálják, mire használták ezeket az eszközöket, és van-e kapcsolatuk bármilyen hírszerzési tevékenységgel.
Jelena Miovčić, a Bosznia-Hercegovinai Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) szóvivője szerint amennyiben bebizonyosodik, hogy a cselekmény kimeríti a boszniai büntetőtörvénykönyv valamely tényállását, az ügynökség is közvetlenül részt vesz a nyomozásban.
A vizsgálat még tart
Hivatalos részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra sem a gyanúsítottak pontos tevékenységéről, sem arról, hogy valóban kémkedtek-e. Az ügyben minden érintett boszniai titkosszolgálati szervezet értesítve lett, a nyomozás pedig továbbra is folyamatban van.
Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára több mint három évtizeden át irányította Magyarországot, ám volt egy dolog, amitől sosem tudott megszabadulni: az utazás félelmétől. A repüléstől rettegett, a hajózástól rosszul lett, és még az autóban sem érezte magát biztonságban. Csak egy közlekedési eszközben bízott feltétel nélkül: a vonatban.
A vasút szerelmese: az Ezüstnyíl legendája
Kádár gyakran hangoztatta: „A repülő lezuhanhat, a hajó elsüllyedhet, de a vonat mindig a talpán marad.” Ezt az elvet annyira komolyan vette, hogy különvonatot is építtetett magának. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár által 1969-re elkészített Ezüstnyíl a korszak technikai csúcsa volt – és Kádár mozgó birodalma.
Kívülről puritánnak tűnt, a vasutasok „szürke szamárként” emlegették, belül azonban luxus uralkodott. Volt benne telefon, világvevő rádió, légkondicionáló, zuhanyfülke, konyha, sőt sakk- és kártyaszoba is. A tárgyalóban tizenhatan fértek el, a hálófülkében kényelmesen pihenhetett az ország vezetője, akit saját személyzet szolgált ki. A Blikk beszámolója szerint a 120 km/órás sebességre képes szerelvénnyel évente akár 7 ezer kilométert is megtett, elsősorban Közép- és Kelet-Európában.
Az utazások részletei szigorú államtitoknak számítottak. A vonat előtt mindig egy előfutó kocsi haladt, hogy ellenőrizze a pályát és kizárja az esetleges merényleteket. A vasúti átjárókat előre lezárták, a mozdonyvezető pedig minden induláskor „pilótaként” közölte a várható érkezési időt és az időjárási körülményeket.
A levegőben Kádár kifejezetten rosszul érezte magát. A légnyomás-változás miatt fájt a füle, és csak akkor mert repülőre szállni, ha vele tartott Nagyváthy Sándor repülőmérnök, aki a Malévnál dolgozott. Ő volt az, akiben Kádár vakon megbízott, és nem véletlenül.
Egy alkalommal, amikor a pártelitet szállító Tu-134-es géppel utaztak, a repülő háromszor is veszélyesen ereszkedni kezdett. Nagyváthy időben észrevette, hogy a szárnyaknál meghibásodott a fűtésrendszer, és sikerült elhárítania a hibát. Az incidens után a főtitkár még inkább megerősödött abban, hogy a vasút az ő igazi terepe.
1987-ben, amikor Kínába kellett utaznia, Kádár számára ez valódi rémálom volt. Több átszállással és hosszú repülőúttal járt az út, amit csak Nagyváthy jelenléte tett elviselhetővé.
A hajózás sem tartozott Kádár kedvencei közé. 1960-ban a Baltika nevű szovjet óceánjárón tengeribetegség gyötörte, miközben az ENSZ közgyűlésére tartott New Yorkba. A tengerészek és amerikai dokkmunkások tiltakozásai, valamint az emigránsok tüntetései csak fokozták a kellemetlen élményeket.
Itthon azonban a hajózás fontos diplomáciai eszköz volt számára. Használta Horthy Miklós korábbi hajóját, az Artúrt, amelyről külföldi vendégeinek is megmutatta a budapesti látképet. A Balatonon is gyakran hajózott, különösen az aligai üdülőből indult útnak. Saját kishajója, a Hullám egy 130 lóerős motorral felszerelt, radaros, ötszemélyes jármű volt, amelyről szívesen horgászott feleségével – írja az Index.
Bár Kádár nem volt autórajongó, az utat Aligára rendszerint a fekete Mercedes W116-os modelljével tette meg. Az ajtóiba ólombetéteket építettek, így a jármű golyóálló volt. A hetvenes évek elején ezzel a döntéssel szakított a szovjet ZIL-111-esek korával, miközben a pártelit még mindig ezeket a monstrumokat használta.
Korábban Hruscsovtól örökölt egy ritka, nyitható tetejű Csajkát (GAZ-13V), amelyből mindössze 15 darab készült. Érdekesség, hogy a másik példány Jurij Gagariné volt – halála után ez is Kádárhoz került, ám 1989 után az autók az Egyesült Államokba kerültek.
Trump elnök legfontosabb szövetségese, Marco Rubio tett megdöbbentő kijelentést az amerikai nukleáris bázisok kapcsán.
Az Egyesült Államok regnáló külügyminisztere váratlan őszinteséggel vallott arról, hogy „valami” rendszeresen megjelenik az amerikai nukleáris létesítmények felett, és senki sem tudja, honnan jött, derül ki egy új dokumentumfilm előzeteséből. A Daily Star beszámolója szerint az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az ufó-jelenség „éjszakánként nem hagyja aludni”.
Számos bennfentes megszólal a filmben
A The Age of Disclosure („A közzétetel kora”) című, hamarosan bemutatásra kerülő dokumentumfilmben Rubio mellett több tucat volt és jelenlegi kormányzati, katonai és hírszerzési vezető szólal meg. A film legalább három, korábban titkosított ufó-felvételt is bemutat, amelyeket az amerikai védelmi minisztérium tett közzé. Ezeken a felvételeken a haditengerészet pilótái 2004 és 2015 között ismeretlen, elképesztő sebességgel és manőverezéssel közlekedő objektumokat rögzítettek.
Marco Rubio külügyminiszter egy 2015-ös képen. Forrás: Flickr/Gage Skidmore
Trump külügyminisztere a trailerben ismerteti: jelentések érkeztek arról, hogy valami olyan dolgozik az amerikai légtérben a szigorúan őrzött nukleáris létesítmények felett, ami nem amerikai eredetű. Hozzátette, hogy a témáról még az elnökök is csak annyit tudnak, amennyit feltétlenül muszáj. Néhány potenciális informátor pedig komoly figyelmeztetést kapott: „az életükbe kerülhet”, ha megszólalnak az ügyről. Rubio elismerte, hogy az egész rejtély éjszakánként ébren tartja.
Globális eltussolási kísérlet?
Az Emmy-díjas Dan Farah által rendezett dokumentumfilm azt vizsgálja, vajon valóban létezik-e egy 80 éve tartó, globális eltussolási kísérlet, amely a földönkívüli intelligencia bizonyítékait rejtegeti. A történet egészen a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a szövetséges pilóták „foo fighterekről” számoltak be – izzó gömbökről, amelyek titokzatosan követték repülőiket Európa és a Csendes-óceán felett.
A „foo fighterek” mozgása már akkor is megmagyarázhatatlan volt, sokan azonnal fejlett kémtechnológiát sejtettek mögöttük. Emlékezetes történt, hogy 1947-ben a Roswell melletti katonai támaszpontnál a hadsereg előbb „repülő csészealj” lezuhanásáról adott ki közleményt, majd gyorsan visszavonta, mondván, „csak egy meteorológiai léggömb” volt.
Nyilvánosságra hozza Trump az aktákat?
A film kiemelten foglalkozik az 1967-es Malmstrom légibázis esetével, ahol állítólag ufók hatástalanították a nukleáris rakétákat. Robert Salas kapitány, aki a föld alatti silókat felügyelte, arról kapott jelentést, hogy „egy fénylő korong lebeg a bázis fölött”. Néhány másodperccel később mind a tíz Minuteman rakéta működésképtelenné vált, pedig mindegyiket a legfejlettebb biztonsági rendszer védte. Salas később azt mondta, a jelenség meghaladja az emberi technológiát, és talán földönkívüliek üzenhettek vele.
A Pentagon 2019-es jelentése is említ „azonosítatlan és engedély nélküli repülőeszközöket” katonai zónákban, ami miatt új, gyorsított jelentési rendszert vezettek be a haditengerészetnél.
Ha pedig mindehhez hozzátesszük, hogy második beiktatása előtt nem sokkal Donald Trump bejelentette, hogy minden ufó-aktát nyilvánosságra fog hozni, akkor már teljes joggal érezhetjük, hogy feltűnően sok a gyanús jel.
Egy igazi mesebeli világ: több mint százötven káprázatos fényinstalláció és milliónyi színes LED ragyogja be ismét a Palatinus fürdő területét. Október 22-én, szerdán megnyílt a Lumina Park idei szezonja, a „Varázsvilág – Magic Adventure”.
A látogatók a Margitsziget fái között kígyózó ösvényen sétálhatnak végig, ahol a fényből szőtt mesék életre kelnek. Az egy-másfél órás út során bejárható a Jégvarázs csillogó birodalma, Tarzan vad dzsungele, Pocahontas erdeje és Versailles tündöklő pompája is – számolt be a SzeretlekMagyarország. A Palatinus így újra fényben úszik: méghozzá szó szerint.
Fotó: Facebook/Lumina Park Budapest
A természet és a technológia találkozik a Margitszigeten
Az idei év legkülönlegesebb attrakciója az Élet fája, amely több kultúrában is az örök körforgást és megújulást jelképezi. A Lumina csoport saját fejlesztésű, modern fényinstallációja a Palatinus egyik hatalmas japánakácán kapott helyet, ahol a természet és a technológia különleges egységbe olvad.
A park megvalósításához több mint 10 kilométernyi vezetéket és milliónyi környezetbarát LED-fényt használtak fel, a háttérben szóló zene pedig teljes élménnyé teszi a varázslatos sétát. A szervezők szerint az idei szezon minden korosztály számára felejthetetlen kikapcsolódást ígér.
A Lumina Park története 2022-ben kezdődött, amikor a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a lengyel Lumina sp. z o. o. közösen életre hívták a téli fényparkot. Azóta a budapesti helyszín a legnépszerűbb a nemzetközi Lumina-rendezvények között: ami nem is csoda, hiszen a Margitsziget és a Palatinus különleges atmoszférája önmagában is mesébe illő.
A park célja kezdetektől az volt, hogy a hidegebb hónapokban is élményekkel teli úti cél maradjon a Margitsziget. A Lumina Park mára nemcsak turisztikai látványosság, hanem közösségi élménytér, ahol gyerekek és felnőttek is feledezhetik a fény és fantázia világát.
A Lumina Park minden nap sötétedéstől 21 óráig tart nyitva, a kiemelt időszakokban pedig 22 óráig is látogatható. A fénypark 2026. március 1-jéig marad nyitva.
Belépőjegyek (2025/26-os szezon):
Kedvezményes (kedd–csütörtök): 4 200 Ft
Kedvezményes (péntek–vasárnap, ünnepnapok): 4 600 Ft
Normál (kedd–csütörtök): 4 900 Ft
Normál (péntek–vasárnap, ünnepnapok): 5 200 Ft
Családi jegy (kedd–csütörtök): 16 500 Ft
Családi jegy (péntek–vasárnap, ünnepnapok): 17 600 Ft
2 éves kor alatt a belépés ingyenes.
A hétvégi jegyek péntektől vasárnapig érvényesek a 2025. december 25. és 2026. január 4. közötti időszakban.
Az idei ünnep történelmi jelentősége mellett az ellenzéki és kormánypárti erők látványos demonstrációival, párhuzamos felvonulásaival telt Budapesten. Délelőtt a Fidesz Békemenete, délután pedig a Tisza Párt Nemzeti Menete töltötte meg a várost. Mindkét párt az 1956-os forradalom hőseire emlékezett (ki-ki a maga módján), és saját politikai üzeneteit hangsúlyozta.
Békemenet Fidesz-módra: Béke, Brüsszel, Gripenek
A Békemenetet idén is Bayer Zsolt vezette, az Elvis Presley térről indultak, majd megtelt a Margit híd. A Kossuth téren a résztvevők látványos katonai tisztelgést láthattak: három Gripen vadászgép repült át a tér felett kétszer. Az ünnepi műsort Rákay Philip nyitotta, a színpad mögött a Fidesz influenszerei sorakoztak fel. Orbán Viktor beszédében békét sürgetett és Brüsszelt bírálta, hangsúlyozva, hogy párbeszédet kell folytatni „a megtévesztett magyarokkal” is – számolt be a Telex.
Nemzeti Menet a Tisza Párttal: Forradalom, választás, változás
Délután fél háromkor indult a Tisza Párt Nemzeti Menete Magyar Péter vezetésével, éppen Orbán Viktor beszéde közben. Az esős Hősök terétől a Deák térig hömpölygött a tömeg, megtöltve az Andrássy utat. Magyar Péter egyórás beszédében magabiztosan nyilatkozott a Tisza Párt választási esélyeiről: „Ezt a választást a Tisza meg fogja nyerni, nem kicsit, nagyon!”
A beszédben hangsúlyosak voltak a közös nemzeti értékek, az emberséges Magyarország ígérete és az 1956-os forradalom szellemiségével való azonosulás. Magyar több konkrét vállalást tett: az országgyűlési választások után adócsökkentés, nyugdíjemelés, a közmédia függetlenségének visszaállítása, az EU és NATO-tagság megerősítése, a milliárdosok vagyonadójának bevezetése, valamint az ügynökakták megnyitása, a nemzeti megbékélési törvény és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozása szerepel a tervben.
Magyar Péter bejelentette, hogy november 5-én új országjárást indít útjára, „Út a Győzelembe!” mottóval.
Egy Reddit-felhasználó egy éppen érkező Ryanair-gépről fotózta le a Magyar Péter Nemzeti Menetén részt vevő óriási tömeget:
Mindkét eseményen felidézték az 1956-os forradalom hőseit és fő üzeneteit. A Tisza Párt meghatározó gondolata: ne csak ünnepeljünk, hanem cselekedjünk, a változás elkezdődött, a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Magyar Péternél elhangzott: „Nem nézői, hanem főszereplői és alakítói vagyunk a változásnak. (…) Nem fideszesek vagy tiszások vagyunk, hanem ma magyarok vagyunk.”
A Békemeneten Fidesz-influenszerek emlékeztették a résztvevőket a béke fontosságára. A beszédek alatt mindkét oldal közös motívumai voltak a nemzeti egység, a szabadság, a magyar nép független döntési jogainak hangsúlyozása.
A Mi Hazánk Mozgalom a Corvin közben tartotta megemlékezését, Toroczkai László beszédében az elnyomás és globalizáció ellen szólalt fel, a Szózat és a Székely himnusz éneklésével zárták a rendezvényt. Hadházy Ákos Hatvanpusztán, Dobrev Klára pedig a Nagy Imre-háznál hajtott fejet az 1956-os hősök előtt.
Súlyos problémát okozott, hogy az osztrák hatóságok csütörtökön nem engedték be Ausztriába a Ferencváros szurkolóit szállító különvonatot. A Fradi-drukkerek a csapatuk esti, Salzburg elleni Európa-liga mérkőzésére indultak Budapestről, ám Hegyeshalomnál megállították őket, és a vonat végül nem léphette át a határt.
Nem mehettek át a Fradi-drukkerek a határon
A Telex szerint a szurkolók kora reggel, nyolc óra körül indultak útnak, ám az osztrák rendőrség a határnál megállította a szerelvényt. Szemtanúk beszámolói szerint felfegyverzett és rohamsisakos osztrák rendőrök szálltak fel a vonatra, az utasokat leszállították és mindenkit átvizsgáltak. Az intézkedés okát azonban sem a rendőrök, sem a vasúti hatóságok nem közölték.
Szijjártónak beszéde van a nagykövettel
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán közölte, hogy a magyar diplomácia azonnal közbenjárt az ügyben. Elmondása szerint a bécsi magyar nagykövetség és a konzulok segítségével sikerült elérni, hogy magyar rendőrök kíséretében a vonat továbbindulhasson. Az ügyben személyesen is egyeztetett az osztrák külügyminiszterrel, Beate Meinl-Reisingerrel, aki támogatásáról biztosította.
A helyzet azonban nem oldódott meg: délután két óra után a vonat továbbra is vesztegelt a határon, majd kiderült, hogy Ausztria mégsem engedi be a szerelvényt. A Fradi szurkolói kénytelenek voltak visszafordulni Magyarországra. Kubatov Gábor, az FTC elnöke a közösségi médiában azt írta, hogy a hatóságok „mondvacsinált indokokkal” akadályozták meg a belépést. Az FTC hivatalos oldalán kétnyelvű nyilatkozatban tiltakozott az osztrák hatóságok eljárása ellen.
Szijjártó Péter délután bejelentette: a történtek miatt bekérette Ausztria budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba, hogy kifejezze a magyar kormány tiltakozását. A külügyminiszter „felháborítónak és botrányosnak” nevezte, hogy a Fradi-szurkolókat nem engedték be az országba. Hozzátette: az osztrák vasúttársaság és a rendőrség egymásra mutogatott, miközben a magyar hatóságokat és a szurkolókat is hitegették.
A konzulok végig a helyszínen tartózkodtak, és folyamatosan próbáltak közbenjárni. Szijjártó azt is hozzátette, bízik benne, hogy a Fradi játékosai a pályán „egy nagy győzelemmel vesznek elégtételt a történtekért”.
1957-ben az ENSZ öt országból álló bizottsága titkos meghallgatásokat tartott, hogy kiderítse, mi történt Budapesten 1956 őszén. A tanúk vallomásai feltárták a forradalom igazi arcát – azt, amit a szovjet propaganda elhallgatni próbált.
1957 januárjában az ENSZ létrehozta a Különbizottságot Magyarország ügyében – az úgynevezett „Ötök Bizottságát” –, hogy feltárja a forradalom és a szovjet beavatkozás körülményeit. A testület tagjai – Ausztrália, Dánia, Ceylon, Tunézia és Uruguay képviselői – 111 magyar tanút hallgattak meg, köztük
Kéthly Annát, a Nagy Imre-kormány szociáldemokrata miniszterét
Király Bélát, a Nemzetőrség főparancsnokát
Kővágó Józsefet, Budapest korábbi főpolgármesterét
A bizottság 1957 nyarán tette közzé jelentését, amely egyértelműen kimondta:
„A magyar események nem voltak szervezett összeesküvés eredményei, hanem egy elnyomott nemzet spontán, demokratikus felkelése a szabadságért.”
A dokumentum a szovjet katonai akciót külső agressziónak minősítette, megsértve az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Az ezután megalakuló Kádár-kormányt pedig lényegében „bábkormánynak” nevezte, amely idegen fegyverek árnyékában jutott hatalomra.
A propaganda és a valóság két arca
A forradalom hírei 1956 októberének végén órák alatt bejárták a világot, ezzel párhuzamosan a Szovjetunió azonnal elindította a maga kommunikációs csatornáit. A moszkvai Pravda és a magyarországi pártsajtó egymást túllicitálva írta, hogy „reakciós bandák” próbálják megdönteni a népi demokráciát, és a „munkás-paraszt hatalom” védelmében vonultak be a szovjet csapatok Budapestre.
A hivatalos szovjet állásfoglalás, amelyet 1956. október 30-án sugárzott a Moszkva Rádió, így hangzott:
„A Szovjetunió külpolitikájának megingathatatlan alapja a békés együttélés, a baráti együttműködés és a testvéri szocialista országok közötti kölcsönös segítség.” (Forrás: Soviet Government Statement on Hungary, 1956, Soviet History Archive, Michigan State University)
Miközben a szovjet harckocsik Budapest utcáin küzdöttek, Moszkva a „békés együttélés” jelszavával próbálta elfedni a beavatkozás valódi természetét. A szovjet sajtó és a propaganda teljesen más képet festett: „fasiszta csőcselékről”, „nyugati ügynökökről” és „ellenforradalmi lázadásról” írtak.
Budapest, Kossuth Lajos utca és Károly (Tanács) körút sarka, 1956 októbere. Forradalmárok és civilek éltetik a magyar katonákat a főváros utcáin. Kép: Fortepan / Pesti Srác2
A Pravda és az Izvesztyija néhány nappal később már arról számolt be, hogy „Budapesten helyreállt a rend, a magyar nép támogatja a kormányt, és soha nem is akart forradalmat.”
Eszerint az olvasat szerint Magyarországon nem népfelkelés tört ki, hanem külföldről irányított zavargás, amelyet a szovjet hadsereg „testvéri segítséggel” fékezett meg. A történet gyorsan végigfutott a keleti blokk lapjain, a csehszlovák, keletnémet és román újságok szó szerint vették át a moszkvai hírügynökségek közleményeit.
A Nyugat felháborodott, de nem mozdult
A nyugati világ gyorsan és hevesen reagált. Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság élesen elítélte a szovjet beavatkozást, az ENSZ pedig napokon belül napirendre tűzte a „magyar kérdést”. De a diplomáciai szavak mögött nem volt valódi erő.
A Szuezi-válság éppen akkor robbant ki, amikor a forradalom zajlott, így Nagy-Britannia és Franciaország hadművelete Egyiptomban lekötötte a nyugati hatalmak figyelmét. Katonai beavatkozás szóba sem jöhetett, a hidegháborús egyensúly pedig megkötötte az amerikaiak kezét.
Európa és Észak-Amerika városaiban tüntetések zajlottak, újságok címlapon követelték a szovjet csapatok kivonását, és mintegy 200 ezer magyar menekült talált új otthonra Ausztriában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban.
Holland tüntetők vonulnak a magyar forradalom támogatására 1956 novemberében, antikommunista jelszavakat és „Szabadságot Magyarországnak” feliratokat tartva a magasba. Kép: Rossem, Wim van / Wikimedia Commons
A rádiók – a BBC, a Voice of America és a Szabad Európa Rádió – a magyar forradalom napjaiban reményt keltő hangon tudósítottak, de a felkelők által várt segítség sosem érkezett meg. Az amerikai kormány nem kockáztatta meg a közvetlen konfrontációt a Szovjetunióval.
A bizottság iratait később a magyar származású ENSZ-tisztviselő, Claire de Héderváry mentette meg a megsemmisítéstől. Az ENSZ-archívum szabályai szerint az anyagokat három év után el kellett volna égetni, ő azonban engedéllyel megőrizte őket. Az általa megőrzött 30 ezer oldalnyi anyag ma a Nemzeti Széchényi Könyvtárban található, és digitálisan is elérhető. Ezekből tudjuk, milyen erőfeszítéssel próbálta a világ megérteni, mi történt Budapesten 1956 őszén – akkor, amikor a vasfüggöny mindent eltakart.
A forradalom leverése után a szovjet sajtó még évekig „ellenforradalomról” beszélt, az ENSZ viszont már 1957-ben kimondta: a magyar nép szabadságharca a történelem egyik legtisztább felkelése volt.
Hétfő este tűz ütött ki a Mol százhalombattai olajfinomítójában, amelyet csaknem száz tűzoltó közreműködésével sikerült keddre eloltani. Bár a lángok miatt az üzem egy részét le kellett állítani, a szakértők szerint a magyarországi üzemanyag-ellátás továbbra is biztonságban van, és komolyabb áremelkedés sem várható.
Szakértők is kifejtették a véleményüket a százhalombattai tűz miatt
A tűzeset egy olyan egységben történt, amely a motorhajtóanyagok előkészítésében játszik kulcsszerepet. Bár a Mol hivatalos tájékoztatása szerint a nagy karbantartás idején és az újraindításkor sem folytak nyílt lánggal járó munkák, belső források szerint speciális tevékenységet végeztek az üzemben. A tűz pontos okát még vizsgálják, de Holoda Attila energetikai szakértő szerint a hasonló ipari meghibásodások hátterében legtöbbször emberi mulasztás áll, írja a Szeretlek Magyarország.
A szakértő kizárta, hogy szabotázs vagy terrorcselekmény történhetett volna, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a finomítóban működő automatikus biztonsági rendszerek nélkül sokkal súlyosabb is lehetett volna a helyzet. A Mol finomítója egyébként az ország legnagyobb ilyen létesítménye, és saját, speciálisan kiképzett tűzoltóegységgel rendelkezik, amely azonnal megkezdte az oltást. A munkát a környékbeli egységek is támogatták.
A károk felmérése még nem kezdődhetett meg, mivel az üzemnek előbb ki kell hűlnie. Az első információk szerint egy desztillációs torony környezetében keletkezett a tűz, ám a legfontosabb berendezések nem szenvedtek maradandó sérülést. Ha ez beigazolódik, a javítás néhány hét alatt elvégezhető, de súlyosabb károk esetén akár fél évig is eltarthat a helyreállítás.
A Mol már bejelentette, hogy szükség esetén a stratégiai üzemanyagkészletekhez is hozzányúlhat. Ezek a tartalékok jelenleg 96 napra elegendőek, és feldolgozott üzemanyagot, valamint nyersolajat is tartalmaznak, írja a Blikk. A szakértők szerint emiatt az ellátásban nem várható fennakadás. A vállalat ráadásul a pozsonyi és rijekai finomítókkal közösen működik egy összehangolt ellátási rendszerben, így a kieső kapacitást más országokból pótolni tudják.
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán arról számolt be, hogy egyeztetett a Mol vezetőivel és a belügyminiszterrel, és biztosította: Magyarország üzemanyag-ellátása nincs veszélyben, a tűzeset körülményeit pedig szigorúan kivizsgálják.
A szakértők szerint a finomítóban működő biztonsági és tűzvédelmi rendszerek magas színvonalúak, de a mostani incidens rávilágít arra, hogy a jövőben további fejlesztésekre is szükség lehet. A globális olajiparban már elérhetők olyan automatikus habbal oltó technológiák, amelyek hatékonyabban kezelhetik a hasonló vészhelyzeteket – ezek azonban Európában még nem terjedtek el széles körben.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre átmenetileg kevesebb kerozin érkezik, ezért a légitársaságokat arra kérték, hogy Budapesten csak a minimálisan szükséges mennyiséget tankolják – közölte a Budapest Airport. A repülőtér ugyanakkor hangsúlyozta: a járatok menetrendszerűen közlekednek, fennakadások vagy törlések nincsenek.
Átmeneti intézkedés október végéig
A repülőtér üzemeltetője közölte, hogy az ellátási láncban fellépett fennakadások miatt a kerozinkészletek csökkenésének elkerülése érdekében szükségessé vált a tankolási szabályok ideiglenes módosítása. Az üzemanyag-kiszolgálók a légitársaságokat arra kérték, hogy járataikat úgy tervezzék, hogy a kiinduló repülőtereken több üzemanyagot vegyenek fel, Budapesten pedig csak minimális mennyiséget tankoljanak.
A korlátozásról a repülőtér NOTAM (Notice to Airmen) formájában értesíti az érintett üzemeltetőket. Az intézkedés október 31-ig lesz érvényben – írja az AIRportal.hu. A Budapest Airport tájékoztatása szerint a repülőtér jelenleg zavartalanul működik, és mindent megtesz azért, hogy az utasforgalomra ne legyen hatással a helyzet.
A légi közlekedési szakértők szerint a mostani intézkedés mögött nem üzemanyaghiány, hanem logisztikai és piaci tényezők állnak. Varga G. Gábor, az Egek Ura Blog alapítója szerint a budapesti repülőtéren versenyképes árakon érhető el a Jet A1 repülőgép-üzemanyag, ami az európai mezőnyben is kedvezőnek számít – írja az Index.
Ez a helyzet azt eredményezheti, hogy egyes légitársaságok kereskedelmi megfontolásból is „túltankolják” gépeiket Budapesten – vagyis az adott járathoz szükséges mennyiségen túl további üzemanyagot is felvesznek, amit későbbi repülésekhez használnak fel. Ezt a szaknyelvben tankeringnek nevezett gyakorlatot azonban most ideiglenesen korlátozzák, hogy minden járat számára biztosított legyen a szükséges üzemanyag-ellátás.
Hasonló helyzet legutóbb idén nyáron, júliusban alakult ki a Liszt Ferenc repülőtéren, amikor szintén ellátási nehézségek miatt kellett átmeneti korlátozásokat bevezetni. Akkor augusztus elejére sikerült visszaállítani a normális üzemmenetet.
Most a Budapest Airport célja, hogy az utasok számára a működés zavartalan maradjon, és a légitársaságok is biztonságosan, menetrend szerint tudjanak közlekedni. A reptérüzemeltető bízik abban, hogy a készletek néhány héten belül helyreállnak, és novembertől ismét a megszokott ütemben érkezhet a kerozin.
Az 1956-os forradalom évfordulójához kapcsolódó rendezvények miatt október 22. és 26. között jelentős forgalomkorlátozásokra és lezárásokra kell számítani Budapesten – figyelmeztetett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a rendőrség. Az ünnepségek, felvonulások és politikai rendezvények több kerületet is érintenek, így a közösségi közlekedés és az autósforgalom is módosul.
Változások a budapesti közösségi közlekedésben
A BKK közlése szerint október 22-én és 23-án több busz-, villamos- és trolijárat terelt útvonalon közlekedik, ezért a belvárosi közlekedéshez a metróvonalak használatát javasolják. A pontos menetrendi módosítások a BKK online felületein érhetők el.
A MÁV az ünnepi hétvégére megerősített menetrendet vezet be: az InterCity-járatokat több kocsival indítják, hogy minden utas kényelmesen eljuthasson úti céljához. Október 22-én a pénteki, 23-án a szombati, 24-én és 25-én az ünnepnapi, 26-án pedig már a vasárnapi menetrend lesz érvényben. A Volánbusz járatai október 23-án és 26-án ünnepnapi, míg 24-én és 25-én szabadnapi menetrend szerint közlekednek.
Már szerdán délelőtt megkezdődtek a lezárások: 18:00-tól október 24. hajnaláig az Andrássy úton, a Dózsa György út és a Szív utca között lezárták az Oktogon irányába haladó forgalmi sávot.
Október 23-án egész napos korlátozások várhatók Budapesten
A nemzeti ünnep napján a belváros több pontja gyalogosövezetté alakul:
Egész nap zárva lesz a II. kerületi Lövőház utca,
8:00-tól estig a Margit körút külső sávja a Kis Rókus utca és a Széna tér között,
10:00–17:00 között az Alkotmány utca, a Garibaldi utca, az Akadémia utca, a Szalay utca, a Balassi Bálint utca, a Széchenyi rakpart és a Honvéd utca,
12:00–22:00 között a Dózsa György úton a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum környéke,
14:00–22:00 között lezárják az Andrássy utat az Oktogon és a Hősök tere között, továbbá a Hősök terét és környékét, beleértve az Állatkerti körutat és a Kós Károly sétányt is.
Felvonulások és politikai rendezvények
A Békemenet 11 órakor indul a Margit híd budai hídfőjétől, és a Margit híd–Szent István körút–Nyugati tér–Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca útvonalon halad a Kossuth tér felé, ahová várhatóan 13 órakor érkezik.
Délután Magyar Péterék Nemzeti Menete miatt 14 órától lezárják a Deák Ferenc tér–Bajcsy-Zsilinszky út–Andrássy út szakaszát; a rendezvény a Hősök terén folytatódik, ahol 19 óráig tart a program.
Hosszabb távú lezárások október 26-ig
A rendőrség közlése szerint a forgalomkorlátozások egy része egészen október 26-ig érvényben marad. A főváros több pontján – különösen a belvárosban és a Városliget környékén – ideiglenes lezárásokra, parkolási tilalmakra és tömegközlekedési módosításokra kell számítani.
A hatóságok azt kérik, hogy aki teheti, az ünnep idején válassza a közösségi közlekedést, és indulás előtt tájékozódjon a BKK és a rendőrség aktuális információiról, mivel a lezárások és útvonalváltozások a nap folyamán is módosulhatnak.
Úgy néz ki, a Nobel-békedíj már nem elegendő: a mennybemenetel lehet Trump célja a béketeremtő akciókkal.
Az Egyesült Államok 79 éves elnöke nemrégiben talán minden eddiginél erősebb kijelentést tett a fegyveres konfliktusok megfékezésére tett erőfeszítései kapcsán, hívja fel rá a figyelmet a Daily Star. A republikánus politikus – aki hosszú ideje próbálkozik a béketeremtéssel, és úgy tűnik, a Közel-Keleten végre siker koronázta törekvéseit – ugyanis arról beszélt, hogy talán mégsem fog a mennybe jutni.
„Ha hetente 7.000 ember életét tudnám megmenteni, azt hiszem, az elég jól hangzana. Szeretnék a mennybe jutni, ha lehetséges” – mondta Donald Trump, miközben újságírók kérdéseire válaszolt a háborús helyzetről. De az amerikai elnök folytatta is a furcsa gondolatmenetet: „Nem hiszem, hogy bármi is a mennybe juttathatna”. Az interjút magasan a levegőben, az Air Force One fedélzetén adta, így azt is megjegyezte, hogy tulajdonképpen jelen pillanatban is a mennyben érezheti magát.
Trump szerint Biden a hibás
Kicsit komolyabbra fordítva a szót Donald Trump igyekezett aláhúzni, hogy valójában nem a saját hibájából halad a vártnál nehezebben a háborús konfliktusok megoldása. Talán meg sem lepődünk, hogy szerinte mindenért elődje, Joe Biden a felelős, ugyanis a korábbi amerikai kormányzat külpolitikai lépései megnehezítik a jelenlegi diplomáciai tárgyalásokat. „Az izraeli kérdés rendezését nagyban nehezíti az előző adminisztráció tevékenysége” – emelte ki.
A politikus nem sokkal később azt a kérdést is megkapta, hogy véleménye szerint a közel-keleti tűzszüneti megállapodás tartós marad. „Mindenki boldog, és szerintem ez így is marad-e. Jó vagyok a háborúk megoldásában, jó vagyok a békekötésben” – jelentette ki a rá jellemző magabiztossággal.
Ukrajnában nagyobb a baj
Kevésbé ad okot magabiztosságra és viccelődésre az ukrajnai helyzet. Közismert, hogy Trump hatalomra jutását követően 24 órán belül békét ígért, azonban a békének minden erőfeszítés ellenére sincs nyoma kilenc hónap eltelével sem. A megoldás felé vezető következő lépés talán egy közvetlen található lehetne Vladimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, azonban mintha erre egyik félnek sem lenne valós szándéka.
Így az orosz–ukrán konfliktus továbbra is a legkomolyabb geopolitikai válság, amely valós veszélyt jelent térségünk, és az egész világ biztonságára. Az invázió 2022 februárja óta tart, és bár a nemzetközi közvélemény egyre nagyobb része hajlana a tárgyalásos rendezés felé, sem Moszkva, sem Kijev nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra. Egy esetleges Trump-féle közvetítéshez valódi politikai akarat és mindkét fél részéről engedmények kellenének – ezeknek azonban egyelőre nyomuk sincs.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik legdicsőbb, ugyanakkor legtragikusabb fejezete. A mai napig sokan teszik fel a kérdést: miért nem segített a Nyugat? Miért nem avatkozott be az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, amikor a magyarok a szovjet tankokkal szemben küzdöttek szabadságukért?
A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák
A numizmatikamagyarország.hu szerint a második világháborút követő jaltai egyezmények kijelölték Európa hatalmi övezeteit. A kontinens kettészakadt: Nyugat a NATO, Kelet pedig a Szovjetunió befolyása alá került. Magyarország a szovjet érdekszféra része volt, és a nemzetközi diplomácia hallgatólagosan elfogadta a status quót.
A nyugati hatalmak retorikájukban hirdették a „felszabadítás politikáját”, de valójában tisztában voltak azzal, hogy a keleti blokkban történő katonai beavatkozás könnyen egy nukleáris világháborúhoz vezethetne. Az Egyesült Államok stratégiája ekkor már a feltartóztatás politikájára épült: célja a kommunizmus terjedésének megállítása volt, nem pedig a már elfoglalt országok felszabadítása.
Szovjet tank Budapest utcáján 1956-ban. Forrás: Wikipédia
1956 októberében Magyarország fellázadt a sztálinista diktatúra ellen. A diákok és munkások követelései – a szovjet csapatok kivonása, a sajtószabadság, a többpártrendszer visszaállítása – hamar nemzeti szabadságharccá váltak.
A világ döbbenten figyelte a magyar eseményeket, a nyugati sajtó hősként ünnepelte a forradalmárokat, és a Szabad Európa Rádió adásai is reményt keltettek: mintha a Nyugat készülne közbelépni. A valóságban azonban egyetlen NATO-hadosztály sem mozdulhatott, hiszen a vasfüggöny átlépése a Szovjetunió megtámadását, és a harmadik világháború kezdetét jelentette volna.
A nemzetközi figyelmet rövidesen megosztotta, hogy a világ másik végén épp zajlott a szuezi válság, amelynek során Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia katonai akciót indított Egyiptom ellen.
Az Egyesült Államok ekkor a közel-keleti stabilitás megőrzésére összpontosított, és nem akart újabb fegyveres konfliktust kockáztatni. Amikor november 4-én a szovjet hadsereg elsöprő erejű támadást indított Magyarország ellen, Washington és London már nem tettek semmit – a forradalom sorsa megpecsételődött.
A szovjet beavatkozás következményei tragikusak voltak: több mint 2500 magyar vesztette életét, tízezrek sebesültek meg, és közel kétszázezer ember menekült külföldre. A Nyugat katonailag nem segített, de humanitárius téren példátlan összefogást mutatott. Ausztria, Svájc, Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok tízezrével fogadták be a magyar menekülteket.
Csak az USA-ban több mint 35 ezer magyar talált új otthont, és az amerikai kormány 30 millió dollárt fordított a magyar diákok tanulmányainak támogatására. Camp Kilmer menekülttáborában a magyarok új életet kezdhettek – sokan közülük tudósok, mérnökök, művészek lettek, akik később a befogadó országok gazdaságát és kultúráját is gazdagították.
A Nyugat hallgatása tehát nem árulás volt, hanem kényszerűség: a nukleáris fegyverek árnyékában a beavatkozás a világpusztulás kockázatát hordozta volna. Mégis, a magyar forradalom erkölcsi ereje bejárta a világot. Albert Camus francia író szavaival:
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármely nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.
A hivatalos indoklás szerint a magyar gazdaságnak azért van nagy szüksége külföldi, zömében délkelet-ázsiai vendégmunkásokra, mert a hazai vállalatok igényei hazai forrásból nem pótolhatók. Ám egy most megjelent rendelet következtében sok tízezer magyar zúdulhat a munkaerőpiacra, ami sok tízezer vendégmunkástól veheti el a megélhetését.
Nem könnyű a Magyarországon dolgozó vendégmunkásoknak
Vendégmunkásnak lenni Magyarországon nem egyszerű. Egyfelől a szabályozási környezet úgyszólván lehetetlenné teszi a letelepedést és a magyar állampolgárság megszerzését még akkor is egyébként, ha az illető itt házasodik meg és alapít családot. A fülöp-szigeteki Rena történetét ezzel kapcsolatban még augusztusban megírtuk, hiába született már gyermeke is magyar férjétől, vendégmunkásként a hatóságok elvárnák tőle, hogy menjen haza és onnan kérvényezze a családegyesítést, ami szoptatós kisbabával úgyszólván lehetetlen.
A vendégmunkások számára a munkakörülmények sem olyanok általában, mint amiket otthon ígérnek. Jellemzően nem abban a pozícióban dolgoznak, mint ami az otthoni reklámban szerepelt, ám sokkal fájdalmasabb számukra, hogy nem is azt a pénzt keresik, amit megígértek. A legtöbben eladósodva érkeznek hazánkba és ahelyett, hogy segíteni tudnák otthon maradt családtagjaikat, azért küzdenek, hogy ne haljanak éhen nálunk. És ezt is csak úgy tudják megvalósítani, ha szinte aszketikusan élnek és szinte semmire sem költenek, csak élelemre és ruhára.
Sok tízezer magyar kerülhet hirtelen a munkaerőpiacra
A vendégmunkások számára is változás lehet, ám a magyar munkaadók is új helyzetbe kerülhetnek a kormány új rendelete után. Az Orbán-kabinet ugyanis arról döntött nemrég, hogy csupán egyedi vizsgálat után maradhatnak továbbra is közfoglalkoztatottak azok a személyek, akik már legalább 10 éve csak közmunkásként dolgoznak.
A kormány szerint ezzel megnyílhat az út a munkaerőpiacra való belépésükre, írja a portfolio.hu. A vizsgálatot az állami foglalkoztatási szerv fogja lefolytatni és csak akkor engedélyezi a közmunkaprogramban maradást, ha bizonyítást nyer, hogy máshol nincs esélye a munkavállalónak. Ez vélhetően keveseket fog érinteni. A vizsgálat kiterjed majd számos aspektusra kezdve az iskolai végzettségtől egészen a képességek felméréséig vagy a térségbeli álláshelyek számának vizsgálatáig.
A megbízhatóság, terhelhetőség, munkamorál döntő lehet
Sokan évtizedek óta közmunkásként dolgoznak, mivel az ott eltöltött időnek nem volt felső korlátja, ám a kormány szerint nem jó, ha a program a tartós megélhetés egy formájává válik.
Munkamorál, megbízhatóság miatt a vendégmunkásokat fogják majd választani a hazai cégek? Forrás: depositphotos.com
Az új rendszerben csupán egy kivétel marad. Ha valakit csak 3 év vagy annál kevesebb választ el a nyugdíjtól, vizsgálat nélkül maradhat a közmunkaprogramban.
Hazánkban a legutóbbi, 2025 februári statisztika szerint 65.100 közfoglalkoztatott dolgozott, ami hosszabb ideje stagnál. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik és 50 év fölötti. 15 ezren Szabolcs-Szatmár-Bereg, 14 ezren pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében laknak közülük.
Kérdés, hogy ha ez a sok tízezer munkavállaló a munkaerőpiacra zúdul hogyan fognak reagálni a cégek és hány vállalat fog úgy dönteni, hogy hazaküldi a vendégmunkásokat. A munkaadók számára a döntő szempont vélhetően a megbízhatóság és a munkamorál lesz.
Rákosi Mátyás a Moszkvából hazatért kommunista frakció vitathatlan vezetője volt 1944-ben, hatalmát pedig véres küzdelemben, a bimbódzó magyar demokráciát letörve építette ki 1944-1948-ban. Segítői közül azonban sokakkal szembekerült, így a “demokratikus időszakban” házelnöki posztot betöltő Nagy Imrével is. Nagy, szintén moszkvai kapcsolatainak köszönhetően Sztálin halála után szerezte meg a hatalmat és tett szert népszerűségre a sztálinizmus megannyi vadhajtásának letörésével, ám 1955-ben elfogyott körülötte a levegő. Rákosi azonban nem végeztette ki.
Rákosi “könnyelmű” döntése
Ahogy Szerencsés Károly történész, egyetemi tanár egy előadásán fogalmazott, megbocsáthatatlan könnyelműség ez egy sztálinista diktatúrában. Nagy Imre ugyanis 1953 és 1955 között jelentős népszerűségre tett szert a magyarországi sztálinizmus, az erőltetett iparosítás, a személyi kultusz vagy éppen a kollektivizálás vadhajtásainak lenyesegetésével és a politikai foglyok egy részének szabadon bocsátásával. A végig bosszút forraló Rákosi 1955 elejére érte el, hogy Nagyot leváltsák, ám a korábbi miniszterelnök nem volt hajlandó önkritikát gyakorolni és levonulni a politikai porondról.
Ez merőben új volt a Hruscsov alatt puhuló szovjet táborban, Rákosi pedig furcsamód nem lépett fel fizikailag pártbeli legnagyobb ellenfelével szemben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Nagy Imre ekkor már két infarktuson is túl volt (egy kisebben és egy nagyobbon), így megtörténhet, hogy a kommunista vezér úgy ítélte meg, már nem jelent számára fenyegetést a stresszes nagypolitikában.
Rákosi Mátyás választási naggyűlésen 1953-ban. Nem volt kérdés a győzelem. Forrás: Fortepan / Horváth József
Nagy Imre, az emberarcú szocialista
Nagy Imre így visszavonulhatott budapesti villájába, sétálgathatott a Váci utcán, sőt írhatott is. Bár írásai nem jelentek meg a széles nyilvánosság számára, az elit hozzájutott és olvasta. Olyano témákról értekezett, mint a szocialista országok közötti egyenjogúság (a Szovjetunióval szemben is), vagy éppen a szocialista gazdaságirányítás. Kör szerveződött köréje, 60. születésnapjára pedig százak zarándokoltak el lakásához mintegy némat tüntetésként a Rákosi-rendszerrel szemben, köztük Illyés Gyula vagy Kodály Zoltán.
Nagy Imre miniszterelnök hazatérőben moszkvai útjáról 1953-ban (Wikipédia)
Személye szimbólummá vált, az emberarcú szocializmus, az elviselhető, a Kádár-érában megvalósuló “legvidámabb barakk” szimbólumává. Sokan olyat is beleláttak személyébe, amit ő nem képviselt, ám rövid miniszterelnöksége olyan cezúra volt a korábbi kommunista uralommal szemben, hogy sokan tovább fűzték az akkora született gondolatokat.
Kádár már nem volt engedékeny
Ezért is fordulhatott elő, hogy amikor az események sűrűjébe, a rendszer élére került, hirtelen nem találta a hangot, nem találta a programot és október 23-án este még elvtársaknak titulálta a Parlament előtt tüntető tömeget. Emberi és talán politikusi nagysága abban keresendő, hogy bár sodródott az eseményekkel, végül nem tagadta meg a forradalom és szabadságharc napjaiban elhangzott követeléseket és november 4-e után sem tartott önvizsgálatot, mint ahogyan a nyilvános önkritikát is elutasította.
Kádár János azonban már nem követte el elődje hibáját. Ahogyan Rákosi Mátyást is távol tartotta Magyarországtól (Hruscsovval kötött paktuma állítólag rövid volt: a szovjet csapatok maradjanak itt, Rákosi pedig ott), úgy Nagy Imrének sem engedte meg azt, hogy élő emberként személyében tüntessen rendszere ellen akár Budapesten, akár kitelepítve hazánkban. Romániai fogságot és hazai koncepciós pert követően kivégeztette ellenfelét.
Kádár János Csillebércen 1973-ban. Nem ilyen vidáman kezdte uralmát, bár előtte még ő is megszenvedte Rákosi börtönét. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
A 444 új információkat közölt Orbán Viktor egyik nyári magánrepülős útjáról, amelyről eddig semmit sem lehetett tudni. A lap szerint a miniszterelnök augusztus 19-én tért haza Brač szigetéről egy 17 millió dolláros, Bombardier Challenger típusú luxusgéppel, amelyet egy külföldi cég biztosított számára.
A repülőgép a NetJets nevű, Portugáliában bejegyzett magángépbérlő vállalat flottájába tartozik. A cég hirdetései szerint ez a típus tágas és fényűző kabinnal rendelkezik, a repülési adatok alapján pedig a CS-CLA lajstromjelű gép valóban megtette az útvonalat Brač és Budapest között aznap délben.
A 444 birtokába került egy fénykép is, amelyen Orbán Viktor látható, amint egy drága magángép lépcsőjén áll, azonban forrásvédelmi okokból ezt nem hozták nyilvánosságra.
A lap leellenőrizte a forrás hitelességét, és a Flightradar adatain keresztül megerősítette, hogy a repülés valóban megtörtént.
Ezek szerint Orbán Viktor hamarabb indulhatott nyaralni Horvátországba, mint ahogyan eddig tudni lehetett, majd két nappal később — már egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó repülőgéppel — visszatért a szigetre.
A miniszterelnök augusztus 19-én délután az uniós állam- és kormányfők rendkívüli videókonferenciáján vett részt, amelyet az előző napi alaszkai Trump–Putyin-találkozó után hívtak össze. A gép három perccel az értekezlet kezdete előtt szállt le Budapesten, így Orbán valószínűleg késve, farmerben és pöttyös ingben csatlakozott be a megbeszélésre.
Az Európai Tanács által közzétett képek is azt mutatják, hogy a budapesti videókapcsolat eleinte nem volt aktív, majd csak később, 13:23 körül jelent meg a képernyőn a miniszterelnöki helyszín háttere.
A titkolózás folytatódik
A 444 cikke szerint a magyar kormány ezúttal is zárkózottan kezelte az ügyet: a lap sem Szijjártó Pétertől, sem a Miniszterelnökségtől nem kapott választ arra, ki fizette a Bombardier-gép bérleti díját, amely az iparági becslések alapján akár óránként 16 ezer dollárba — vagyis mintegy 5,4 millió forintba — kerülhetett.
Érdekesség, hogy a brači repülőteret részben a dubaji üzletember, Mohamed Alabbar érdekeltségébe tartozó Sunce Hotels birtokolja. Alabbar neve ismerősen csenghet a magyar olvasóknak: ő tervezte a Rákosrendező területére álmodott „mini-Dubajt”, és üzleti kapcsolatban áll Jászai Gellért 4iG cégével is.
A 444 összegzése szerint az elérhető adatok alapján Orbán Viktor sietősen, egy luxusjet fedélzetén tért haza a horvát nyaralásról, majd néhány nappal később ugyanoda repült vissza – immár a NER egyik ismert szereplőjének magángépével.
Több mint nyolcvan installációból, kétszázötvenezer izzóból és öt kilométernyi fényfüzérből épülő fénypark fogadja hatezer négyzetméteren a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet sötétedés után felkereső látogatókat október 24. és február 1. között – tájékoztatta a létesítményt működtető Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kedden az MTI-t.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
Fénypark nyílik Pécsett
Közleményük szerint a Fények elvarázsolt erdeje elnevezésű projekt a Decoled Story of Lights fénykiállítás-sorozat pécsi állomásaként valósul meg a kultnegyed udvarain és terein. A kiállítás különlegessége, hogy a Zsolnay gyár ikonikus, harminc méter magas kéménye is fénybe borul, miközben a látogatók programozható, okos LED-technológiával készült fényalkotásokat is megcsodálhatnak.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
A Story of Lights fénykiállítás-sorozatnak első alkalommal ad otthont a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, ahol fényalagutat, erdei állatokat és a tündérfigurákat, valamint homlokzati vetítéseket láthatnak majd az érdeklődők.
Fénydísz, fényrajz okostechnológiával
A projektet tizenkét fős csapat építette fel körülbelül egy hét alatt, a kivitelezésben nagyjából kilencszáz munkaóra sűrűsödik, miközben a tervezésben és a logisztikában húsznál is több szakember működött közre. A helyszínhez illesztett látványvilág tudatosan a pécsi karaktert emeli ki: a negyed harminc méter magas gyárkéményének csúcsa klasszikus alpintechnikával kapott fénydíszt, de a látogatók “twinkly” (okos LED) technológiával megvalósított sokszínű fényrajzokat is láthatnak – emelték ki.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
A közleményben idézték Eva Poláčkovát, a Decoled ügyvezető igazgatóját, aki szerint azért keltenek életre Pécsen egy mesebeli erdőt, mert a Zsolnay a kreativitás és az alkotás bátorságának szimbóluma, és hogy a látogatók ne csak fotókat, hanem különleges érzéseket is hazavigyenek magukkal.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
A Zsolnay Kulturális Negyed fénykiállítása október 24. és február 1. között, minden nap 17 és 21 óra között látogatható, kivéve október 30-án, 31-én, november 1-jén, december 24-én, 25-én és 31-én.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
Így látogasd a fényparkot
A Zsolnay Negyed oldalán megosztott poszt szerint a fénypark nyitvatartása 2025. október 24-től 2026. február 1-ig:
hétfő – vasárnap: 17:00 – 21:00
Utolsó belépés: 20:30
Halloweeni rendezvény miatt zárva lesz a fénypark az alábbi napokon: október 30., 31., továbbá november 1-jén, december 24., 25. és 31-én.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
A jegyek 2900 és 3800 forint között érhetők el, de 2 éven aluli gyermekek számára a belépés ingyenes. Nyitvatartási időben a helyszínen, egyébként online szerezhetők be a belépők.
Forrás: FB/Zsolnay Negyed
Olvass tovább nálunk:
A Margitsziget nappal a harmóniájával, sötétedés után fénymúzeumával várja a látogatóit: a Lumina Park
Bár futurisztikusan hangzik, kis amerikai moduláris atomreaktorok (SMR-ek) fognak ellátni számos magyar várost és iparterületet hamarosan, legalább is ez a magyar kormány szándéka az új amerikai-magyar energetikai megállapodással. De vajon veszélyes lesz-e, ha minden magyar város mellett lesz egy kis atomerőmű.
Miközben az oroszok a paksi atomerőmű bővítésére kaptak hatalmas összegű szerződést a magyar kormánytól (bár a projekt nehezen halad), az amerikaiak a kis méretű moduláris reaktoraikkal törhetnek be a magyar piacra. Ezek működési elve hasonló a nagy atomerőművekéhez, ám könnyen skálázhatók és olyan területeken is működőképesek, ahova atomerőművek telepítése nem praktikus. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a technológia városok, iparterületek ellátását biztosíthatja majd hamarosan hazánkban, írja az MTI. Időpontot azonban erre nem adott meg.
Kis moduláris reaktorok segíthetnek be a hazai energiaellátásba
A magyar kormány erőteljesen felháborodott az Európai Unió REPowerEU-rendeletén, amelynek lényege, hogy 2028. január 1-től már senki se importáljon és használjon orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázt (LNG-t). Amellett, hogy az Orbán-kormány szerint csalással született a rendelet, az előterjesztés veszélybe sodorja Magyarország energiabiztonságát és a rezsicsökkentés eredményeit is, mert szerintük csak Oroszország segítségével lehet diverzifikálni a beszerzést és alacsonyan tartani a beszerzési árakat.
A paksi atomerőmű orosz bővítése mellett (két új atomerőműblokk építésével, amely projekt azonban nagyon lassan halad) ezért amerikai kis moduláris atomreaktorokat (SMR) szeretne a kormány telepíteni, amivel egy-egy város vagy iparterület ellátása megoldható volna. Mit kell tudni e reaktorokról?
teljesítményük jellemzően 300 MW vagy ennél kisebb;
önállóan működő egységek;
hatékonyabbak, gazdaságosabbak;
egy-egy telephelyre több egység is telepíthető, így teljesítményük könnyen skálázható;
elszigetelt vagy nehezen elérhető területekre is telepíthetők;
magasabb a biztonsági szintjük;
támogatják a digitális iker technológiákat, így a reaktorok működése virtuálisan modellezhető.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az SMR-ek egy-egy iparterület vagy város olcsó, stabil és környezetkímélő energiaellátását végezhetik majd. Erről egyébként nemrég megállapodást is aláírtak az Egyesült Államokkal, mivel a technológia fejlesztése ott a leginkább előrehaladott. “És remélem, néhány éven belül amerikai technológiával gyártott kis moduláris atomerőművek fognak hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon a háztartások és a családok mellett a vállalatok, a gazdaság szereplői is Európa legalacsonyabb energiaköltségeit fizethessék, és ez lesz a magyar gazdaság jövőbeni versenyképességének egy nagyon fontos záloga” – fogalmazott.
Ezért lényegesnek nevezte, hogy minél gyorsabban haladjon a paksi bővítés és minél előbb használatba lehessen venni kis méretű moduláris reaktorokat is Magyarországon.
“Mi most úgy látjuk, hogy az amerikai technológia a legelőrehaladottabb ebben a tekintetben, így tehát az amerikai technológiának van esélye arra, hogy leghamarabb kis moduláris atomerőművek képében tudjuk használni ezt a technológiát. Az erről szóló megállapodást már aláírtuk. Ma pedig tisztázzuk a továbblépésnek a feltételeit” – összegzett.
A magyar útlevél a világ egyik legerősebb úti okmánya lett a Henley & Partners tanácsadó cég legfrissebb, negyedévente megjelenő rangsora szerint. A magyar állampolgárok jelenleg 186 országba utazhatnak vízum igénylése nélkül, ami a lista hatodik helyére emelte Magyarországot.
Európa továbbra is dominál a top 10-ben
A Henley Passport Index a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) exkluzív adatai alapján méri az útlevelek „erejét”, vagyis azt, hány országba biztosítanak vízummentes belépést tulajdonosaiknak.
A 2025-ös lista élén Szingapúr áll, amelynek állampolgárai 193 országba utazhatnak vízum nélkül. Őt követi Dél-Korea (190 ország) és Japán (189 ország). A negyedik helyen több európai ország (Németország, Olaszország, Luxemburg, Spanyolország és Svájc) osztozik, mindegyikük 188 vízummentes úti célt kínál.
A magyar útlevéllel megegyező pontszámot ért el Görögország, Új-Zéland, Norvégia, Portugália és Svédország, amelyek szintén a hatodik helyen szerepelnek. (Érdekesség: idén júliusban a magyar útlevel még a 7. helyet foglalta el a listán.)
Az Egyesült Arab Emírségek látványosan javított pozícióján
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikertörténete az Egyesült Arab Emírségek: az ország tíz év alatt 34 helyet javított, és a 42.-ről a 8. helyre ugrott a listán. Ez jól mutatja, hogy a diplomáciai kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés mennyire befolyásolhatja egy útlevél erejét.
A lista másik végén továbbra is Afganisztán áll, amelynek útlevele mindössze 24 országba biztosít vízummentes belépést. A második leggyengébb útlevelet a szíriaiak (26 ország), a harmadikat pedig az irakiak (29 ország) birtokolják. A különbség drámai:
a szingapúriak 169-cel több országba utazhatnak vízum nélkül, mint az afganisztáni állampolgárok.
Az Egyesült Államok kikerült a top 10-ből
Meglepő fordulat, hogy az Egyesült Államok először a rangsor történetében kikerült a top 10-ből, és jelenleg a 12. helyen áll Malajziával holtversenyben.
A visszaesés okai között szerepel, hogy Brazília idén áprilisban megszüntette az amerikai, kanadai és ausztrál állampolgárok vízummentességét a viszonosság hiánya miatt – írja az Origo. Ezzel párhuzamosan Kína több európai ország számára (köztük Németország és Franciaország) vízummentességet biztosított, miközben az Egyesült Államok nem került fel a kedvezményezettek listájára.
A CNN elemzése szerint az amerikai útlevél gyengülése nem pusztán statisztikai kérdés, hanem a globális mozgástér és a „soft power” csökkenésének jele.
Magyarország továbbra is az élmezőnyben szerepel, és a vízummentes úti célok száma alapján megelőzi többek között az Egyesült Királyságot, Kanadát és az Egyesült Államokat is.
A Henley Passport Index adatai szerint a magyar útlevél nemcsak az európai, hanem a globális mobilitási listákon is kiemelkedő helyet foglal el, köszönhetően a nemzetközi kapcsolatrendszer erejének és stabilitásának.
