Amikor Ukrajna orosz inváziója miatt a Visa és a Mastercard felfüggesztették a szolgáltatásaikat az országban, Oroszország arra számított, hogy a kínai UnionPay fizetési rendszerre átállva ellensúlyozhatja ennek negatív hatásait. Ám most úgy tűnik, hogy teljesen magukra maradtak.
A Fortune magazin szerint az UnionPay is beszünteti Oroszországi tevékenységét – a szerdai döntést követően az orosz ügyfelek tegnap már nem is tudták használni az ilyen típusú kártyáikat.
Oroszországban a belföldi pénzügyi tranzakciók a Nemzeti Fizetési Kártyarendszeren keresztül történnek, függetlenül azok fajtájától, ám a nemzetközi utalások mind valamely globális rendszert használják.
Azzal, hogy mostantól mind a három nagy szolgáltató bojkottálja az orosz fizetéseket, gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítették külföldi globális pénzügyi kapcsolataikat.
A 2002-ben indult UnionPay egy állami vezetésű pénzügyi szolgáltatási hálózat, amelyet a kínai központi bank, a People’s Bank of China üzemeltet és a Nilson Report 2020-as adatai szerint a világ második legnagyobb kártyamárkája 32%-os piaci részesedésével.
A háború kitörése után a Visa és a Mastercard szinte azonnal kivonult az orosz piacról, ami miatt – bízva a hagyományos kínai-orosz barátságban – Oroszország nemzetközi kereskedelmi bankjai átálltak a UnionPay rendszerére.
Kína döntése azonban ezt az utat is lezárta az ország elől, aminek oka a szankcióktól való félelemben keresendő.
A UnionPay székhelye ugyanis az Egyesült Államokban található és a fizetési rendszer USA dollárt használ, annak ellenére, hogy magát a hálózatot Kínában hozták létre. Ez a tényező pedig lehetőséget ad arra, hogy az Egyesült Államok szankcióit kiterjesszék a szolgáltatóra.
A kínaiak erősen aggódnak, hogy a nemzetközi embargó célpontjává válhatnak, ha együttműködnek az orosz bankokkal. Ezek a szankciók magukban foglalhatják az amerikai magánszemélyekkel vagy cégekkel folytatott üzleti tevékenység megtiltását, vagy árucikkek az USA-ba történő importálását és exportálását.
Ez ténylegesen elszakíthatja az UnionPay-t a globális pénzügyi rendszertől – ami sokkal jövedelmezőbb, mint önmagában az orosz piac.
Néhány hete Amerika egyértelmű figyelmeztetést küldött a kínai vezetésnek arra vonatkozóan, hogy ha kereskedelmi tevékenységükkel továbbra is segítik Oroszországot, annak komoly következménye lesz az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokra.
Peking figyelmeztette a három nagy kínai állami olajtársaságot, hogy kerüljék az új oroszországi befektetéseket, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a múlt hónapban az állami tulajdonú Sinopec olajtermelő felfüggesztette a tárgyalásokat egy jelentős oroszországi vegyes vállalatról a Siburral, az ország legnagyobb petrolkémiai vállalatával.
Mind a Bank of China, mind az Industrial and Commercial Bank of China, Kína két legnagyobb hitelbankja szintén felhagyott azzal, hogy az ügyfeleknek finanszírozási lehetőségeket kínáljanak orosz nyersanyagok vásárlásához – írja a Bloomberg.
A Huawei Technologies pedig – ami a Nokia és az Ericsson februári kivonulása után egyike volt a kevés még megmaradt, az 5G technológiát kiszolgálni képes technológiai beszállítónak – felfüggesztette az új hálózati berendezések eladását orosz ügyfelek számára – jegyzi meg az Izvesztyia orosz kiadó.
Hivatalosan Kína megtagadta az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz való csatlakozást és úgy ítélte meg, hogy ezek ellentétesek a békére való törekvésekkel. Kínai tisztviselők az Egyesült Államokat és a nyugati szervezeteket, például a NATO-t hibáztatták az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség fokozódásáért.
A gyakorlatban azonban Kína megpróbálhatja egyensúlyba hozni mind Oroszországgal mind a Nyugattal fenntartott gazdasági kapcsolatait.
“Peking nem akar a nyugati országoknak semmiféle okot adni bármiféle szankcióra, tilalomra vagy bojkottra”
– mondta Bruce Pang, a China Renaissance Securities makro- és stratégiai kutatási részlegének vezetője.
Read alsoKína mégsem vásárolja fel az Európában “szankcionált” vált orosz olajat
Forrás: