„Putyin megpróbál váltságdíjat szedni a világtól”

Moszkva azt üzente a Nyugatnak, hogy szüntesse meg az ukrajnai háború miatt az Oroszországgal szemben foganatosított szankciókat. A Kreml ezzel próbálva áthárítani a felelősséget a növekvő élelmiszerválságért, amelyet tovább súlyosbított, hogy Kijev az Ukrajnát ért támadások miatt változatlanul nem tud több millió tonna gabonát és más mezőgazdasági termékeket exportálni.

Nagy-Britannia azzal vádolja Oroszországot, hogy „megpróbál váltságdíjat szedni a világtól” és ragaszkodott ahhoz, hogy az embargót ne enyhítsék, egy magas rangú amerikai diplomata pedig az invázió „barbárságát, szadista kegyetlenségét és törvénytelenségét” rótta fel az oroszoknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette Mario Draghi olasz miniszterelnöknek, hogy Moszkva „kész jelentős mértékben hozzájárulni az élelmiszerválság leküzdéséhez gabona- és műtrágyaexportjával azzal a feltétellel, hogy feloldják a Nyugat által bevezetett politikailag motivált korlátozásokat”.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és napraforgóolaj-beszállítója, de a háború és az orosz kikötői blokád jelenleg lehetetlenné teszi a kivitelt, veszélyeztetve a világ élelmiszerellátását.

Oroszország szintén jelentős gabonaexportőr és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője éppen erre hivatkozott azon kijelentése során, miszerint a Nyugatnak „törölnie kell azokat a jogellenes döntéseket, amelyek akadályozzák a hajók bérlését és a gabonaszállítást”. Szavaival párhuzamot vont az orosz és az ukrán helyzet között, mondván, hogy Oroszország gazdaságát is nehéz helyzetbe kényszeríti a kialakult helyzet.

Nyugati tisztviselők elutasították ezeket az állításokat. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten megjegyezte, hogy az élelmiszerek, a műtrágyák és a vetőmagok mentesülnek az Egyesült Államok és az EU által bevezetett szankciók alól. Mint mondta, Washington azon dolgozik, hogy az országok számára világos legyen, hogy ezen árucikkek szabad áramlását nem szabad befolyásolni.

A Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala szerint körülbelül 25 millió tonna ukrán gabona van a raktárakban, és további 25 millió tonnát takaríthatnak be a következő hónapban.

Az európai országok azzal próbálták enyhíteni a válságot, hogy vonatok segítségével próbálják áthozni a gabonát a határon, de a vasúti szállítás csak a szükséges mennyiség töredékét bírja el, az export zöméhez feltétlenül szükség lenne a teherhajókra.

Ezzel egy időben az orosz védelmi minisztérium olyan tengeri szállítási folyosókra tett javaslatot, amelyeken a külföldi hajók elhagyhatnák a Fekete-tengeri kikötőket, valamint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt.

Mihail Mizincev, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője elmondta, hogy 16 ország 70 külföldi hajója tartózkodott a Fekete-tenger hat kikötőjében, köztük Odesszában, Herszonban és Mikolajivban. Azt nem részletezte, hogy ezek közül hány lehetne alkalmas élelmiszer-szállításra.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy országa elvileg kész megállapodni ezekről a „biztonságos folyosókról”, de attól tartanak, hogy Oroszország – ugyanúgy, mint a városok humanitárius folyosóinak biztosítása alkalmával – megbízhatatlannak bizonyul és félő, hogy az alkalmat kihasználva hadihajókat vezényel Odessza megtámadására.

Liz Truss brit külügyminiszter azt mondta, Putyin „megpróbál váltságdíjat szedni a világtól” azzal, hogy bizonyos szankciók feloldását követelte, mielőtt engedélyezné az ukrán gabonaszállítás újraindítását.

„Lényegében fegyveres konfliktust generál a világ legszegényebb, éhező emberei között” – mondta Truss a bosznia-hercegovinai látogatása alkalmával.

“Amit nem tehetünk, az épp a szankciók feloldása, ami hosszabb távon egyszerűen csak erősebbé teszi Putyint.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még szigorúbb retorziók bevezetését sürgette Oroszországgal szemben, beleértve azt is, hogy az Európai Unió tiltsa be az orosz olajat és gázt.

„Az Oroszországra való nyomásgyakorlás szó szerint életmentés kérdése” – mondta éjszakai videóbeszédében.

„És minden nap, amikor késlekedünk vagy gyengeséget mutatunk, amikor vitázunk vagy az agresszor megnyugtatására irányuló javaslatokat fontolgatunk, újabb ukrán embereket gyilkolnak meg. Ezek fenyegetést jelentenek kontinensünkön mindenki számára.”

Putyin azt mondta, „lehetetlen, teljességgel irreális a modern világban”, hogy elszigeteljék Oroszországot. A több volt szovjet nemzetet tömörítő Eurázsiai Gazdasági Fórum tagjainak tett videós nyilatkozatában azt mondta, hogy akik megpróbálják, „elsősorban maguknak ártanak”.

Michael Carpenter, az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetének nagykövete bécsi útján arra buzdította tagjait, hogy biztosítsák Ukrajnának azt, amire szüksége van, hogy megvédje magát Putyin „revansista téveszméitől”.

Ha Oroszország sikert érne el Ukrajnában, „több szörnyűséget, több kitelepítést, több kivégzést, több kínzást, több nemi erőszakot és több fosztogatást” jelentene – mondta Carpenter.