Moszkva állítólag szabad utat ad a tengeri gabonaszállításnak

Oroszország közölte, hogy elindítja a gabona és különböző olajos magvak exportját Ukrajnából az Azovi-tengeren lévő orosz kézben lévő tranzitpontokon keresztül.

Arról azonban nem esett szó, hogy ki biztosítja a kivitelre szánt élelmiszereket.

Ukrajna, aki – akárcsak Oroszország – a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, azzal vádolta Moszkvát, hogy gabonát lop Ukrajna azon területeiről, amelyeket erői elfoglaltak.

Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes a Reutersnek adott interjújában visszautasította a vádat, mondván: “Oroszország nem szállít gabonát Ukrajnából”.

“Oroszország “biztonságos folyosót” biztosít a gabonafélék és más élelmiszerek, például az olajos magvak számára Melitopolon vagy Berdianszkon keresztül, hogy azok Ukrajnából akadályok nélkül exportálhatóak legyenek.”

Az, hogy Ukrajna nem tudja használni legnagyobb tengeri kikötőjét, Odesszát az orosz invázió miatt, a globális élelmiszerárak megugrásához vezetett. Emiatt az Egyesült Nemzetek Szervezete a szegényebb országokban kialakuló élelmiszerhiányra figyelmeztetett, ugyanis ezen államok erősen támaszkodnak az import gabonára.

Abramcsenko megismételte Oroszország álláspontját, miszerint Ukrajnának kell megnyitnia az elaknásított tengeri utakat Odessza környékén.

Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy robbanószerkezeteket helyeztek el a vízszint alatt, hogy akadályozzák a kikötőbe való bejutást. Ukrajna attól tart, hogy Oroszország tenger felőli támadással próbálja elfoglalni a várost.

“Nem tudunk zöld folyosót biztosítani Odessza számára, mivel Ukrajna mindent megtett azért, hogy ez a kikötő ne működjön” – mondta Abramcsenko.

Ukrajna exportja jelentősen visszaesett idén, mivel csak nehézkes közúti, folyami és vasúti utakon tudja mozgatni az élelmiszerszállítmányokat.

Kijev azt mondta, hogy a gabonatermés a korábbi 86 millió tonnáról idén valószínűleg 48,5 millió tonnára esik vissza Oroszország bevonulása miatt.

A miniszterelnök-helyettes, Oroszország éghajlat- és mezőgazdasági vezető tisztviselője elmondta, hogy Oroszország 2023-ban körülbelül 130 millió tonna gabona betakarítására számít. Továbbá a kormány nem tervezi módosítani a gabonakiviteli vámot, amely szerinte a hazai piac védelmét szolgálja.

Oroszország, amely főként az Európai Unióval és Ukrajnával versenyez a Közel-Kelet és Afrika búzaellátásában, 2021 óta korlátozza exportját adókkal és exportkvótával a hazai élelmiszerinfláció lassítása érdekében.

Abramcsenko szerint Oroszországnak két évvel el kell halasztania néhány éghajlatvédelmi projekt megvalósítását a külföldi berendezések behozatalára vonatkozó korlátozások miatt, de marad a párizsi klímaegyezményben.

A közelmúltbeli szankciók előtt Oroszország azt tervezte, hogy legkésőbb 2060-ra szén-dioxid-semleges lesz. Az elképzelés „tesztterülete” a fosszilis üzemanyagokban gazdag csendes-óceáni sziget, Szahalin, amelyet 2025-re tervezett karbonmentessé tenni.

“Oroszország mélyen integrálódott a globális gazdaságba, és vannak olyan berendezések, technológiák, amelyekkel Oroszország nem rendelkezik, tehát importálnia kell” – mondta.

“Amerika és Európa azt mondta, hogy nem kereskedik velünk – időre van szükségünk a diverzifikációhoz.”

Érdemes elolvasniUkrán terményszállítmányok: Ezzel az új tengeri útvonallal sikerült kikerülni az oroszok kikötői blokádját