A volt ukrán elnököt is utolérték a nyugati szankciók
Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra – döntött az Európai Tanács csütörtökön.
Az EU szerint az oroszbarát volt elnök szerepet játszott Ukrajna területi épségének aláásásában, veszélyeztetve az ország szuverenitását, valamint az állam stabilitását és biztonságát. Janukovicsot azért helyzete szankciós listára az unió, mert azt feltételezik, hogy ügyleteket folytatott az ukrajnai Donbasz régióban működő szeparatista csoportokkal.
A vonatkozó jogi aktusokat az EU hivatalos közlönyében tették közzé. Tudatták: Viktor Janukovics azt tervezi, hogy visszatér a hatalomba, ha az orosz katonai hadműveletnek sikerül megbuktatnia Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az idősebb és ifjabb Janukovics a szankciók értelmében nem léphet az EU területére és befagyasztják az unión belül birtokolt vagyonukat.
Viktor Janukovics 2010-től 2014 februárjáig volt Ukrajna elnöke. A kijevi Majdan téren 2013. november 21-én több hónapon keresztül tartó tüntetések kezdődtek, amelyek kiváltó oka az volt, hogy Janukovics visszalépett az Európai Unióval való társulási szerződéstől.
A tüntetések végül Janukovics menesztéséhez vezettek, aki közben Oroszországba menekült. Nem sokkal utána Oroszország önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, majd fegyveres konfliktus robbant ki a Kijevhez hű erők és az oroszbarát szakadárok között a Donyec-medencében.
Eközben az orosz külügyminisztérium szóvivője naivnak nevezte az amerikai politikusokat, ha azt hiszik, saját jogszabályaiknak a “nemzetközi joggal ellentétes alkalmazásával” rákényszeríthetik Oroszországot arra, hogy az Egyesült Államok által kitalált szabályokon alapuló világrend szerint éljen.
Az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezethet, ha az Egyesült Államok terrorizmust támogató országnak minősíti Oroszországot, jelentett ki Marija Zaharova, keddi, Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján.
„Minden hatás ellenhatást vált ki. Egy ilyen lépés logikus következménye lehet a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is. Ezen túl Washington azt is kockáztatja, hogy átlépi a pontot, ahonnan nincs visszaút” – mondta Zaharova.
“Ezzel Washingtonnak tisztában kell lennie. Mi készen állunk a helyzet bármilyen alakulására, és ha Washington úgy dönt, hogy teljesen leállítja a Moszkvával való együttműködést, mi túléljük” – tette hozzá.
A szóvivő azt mondta, hogy az amerikai törvényhozók úgy érzik, már minden szankciós eszközt kimerítettek, ezért kezdeményezték, Oroszország átminősítését terrorizmust támogató országgá.
„Washingtonnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy fellépjen a saját maga által terroristának minősített rezsimek ellen” – közölte.
Az amerikai szenátus július 27-én határozatban szólította fel a külügyminisztériumot, hogy Oroszország kerüljön fel a terrorizmust támogató országok listájára. Korábban Kijev kezdeményezte ugyanezt.
Az amerikai politikusok felszólításukat Oroszország ukrajnai, csecsenföldi, grúziai és szíriai beavatkozásaival indokolták. Július 28-án amerikai képviselők jelezték, hogy hasonló kétpárti kezdeményezésre készülnek az alsóházban.
A terrorizmust támogató országok listáján olyan államok szerepelnek, amelyek Washington szerint több alkalommal támogattak nemzetközi terrorcselekményeket.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/04/yale-putyin-fel-kell-adja-a-haborut-oroszorszag-tonkremegy/” ][/hm_embed]
Source: MTI
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy budapesti épület is bekerült Európa 6 legszebb látnivalója közé
Putyin szerint mindent be fognak vetni Ukrajna ellen, ha atomfegyverre tesznek szert
4 gólt szerzett, kiütéses győzelmet aratott a Fradi az Európa-ligában – VIDEÓ, KÉPEK
Vasco da Gama híres felfedező egyik hajójának maradványát találhatták meg
Újabb izgalmas jel a Marson: tényleg megtalálták az élet nyomait?
Hogyan voltak képesek a rómaiak térképek nélkül hatalmas távolságokat megtenni?