Durván sok pénzt keresnek a lengyel és cseh fegyvergyárak az ukrán háborún

A Kieli Világgazdasági Intézet szerint október elejéig az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldte a legtöbb fegyvert és katonai felszerelést Ukrajnának, ám két volt szocialista ország nem sokkal marad el mögöttük: ebben az összesítésben Lengyelország a harmadik, Csehország pedig a kilencedik helyet foglalja el.

Ennek magyarázata, hogy az egykori Varsói Szerződés majd’ minden tagállama regionális biztonsági kérdésnek tekinti Ukrajna megsegítését.

A Reutersnek nyilatkozó közel egy tucat kormányzati és vállalati tisztviselő és elemző szerint azonban a konfliktus új lehetőségeket is kínál a régió fegyveriparának is, tehát a kelet-európai harcászati cégeknek háború egyszersmind üzlet, mégpedig igen jövedelmező üzlet.

„Figyelembe véve az Ukrajnában zajló háború realitását és számos ország látható hozzáállását a védelmi költségvetések terén a kiadások növelésére, reális esély van új piacokra lépésre és az exportbevételek növelésére a következő években” – mondta Sebastian Chwalek, a lengyel PGZ vezérigazgatója.

Az állami tulajdonban lévő PGZ több mint 50, fegyvert és lőszert gyártó céget irányít – a páncélozott szállítóeszközöktől a pilóta nélküli légi rendszerekig –, és több tucatban birtokol részesedést.

A következő évtizedben 8 milliárd zloty (1,8 milliárd dollár) befektetését tervezi, ami több mint kétszerese a háború előtti összegnek, ismertette Chwalek.

Más gyártók is növelik a termelési kapacitást és egymással versenyeznek az új munkavállalókért, közölték a lengyel, szlovák és csehországi cégek és kormánytisztviselők.

A növekedést jól jelzi, hogy a már említett PGZ 2023-ban 1.000 hordozható Piorun manpad légvédelmi rendszert fog gyártani – nem mindegyiket Ukrajna számára –, szemben a 2022-es 600-zal és a korábbi évek 300-350-jével.

A cég, amely tüzérségi és aknavető rendszereket, tarackokat, golyóálló mellényeket, kézi lőfegyvereket és lőszereket is szállított Ukrajnának, valószínűleg jóval túllépi a háború előtti, 2022-es 6,74 milliárd zloty bevételi célt.

A kommunizmus idején Csehszlovákiában, a szocialista blokk második legnagyobb fegyvergyártójában, Lengyelországban és a régió más részein hatalmas üzemekben folyt a termelés, főként Moszkva érdekeit szem előtt tartva. Az összes szovjet szabvány birtokában most egyszerű az ukrán hadsereg számára a régi típusú fegyverekhez bármilyen alkatrészt vagy lőszert legyártaniuk, illetve az általuk jól ismert fegyverekből nagy készlettel rendelkező vállalatok kisöpörték a raktáraikból ezeket a harcászati eszközöket és értékesítették Kijevnek.

“A Cseh Köztársaság a fegyverexportőrök egyik nagyhatalma volt, és rendelkezésünkre áll a kapacitás növeléséhez szükséges személyzet, anyagi bázis és gyártósorok” – mondta Jakub Landovsky NATO-nagykövet.

“Ez egy nagyszerű lehetőség a csehek számára, hogy bővítsék a modern fegyverek gyártását, miután átadták az ukránoknak a régi szovjet korszak készleteit. Ez megmutathatja más országoknak, hogy megbízható partnerek lehetünk a fegyveriparban.”

A Szovjetunió 1991-es összeomlása és a NATO terjeszkedése a régióba modernizációra késztette a vállalatokat, de “még mindig gyorsan tudnak olyan dolgokat gyártani, mint például a szovjet rendszerekhez illeszkedő lőszer” – mondta Siemon Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatója.

Ukrajnába például „keleti” kaliberű tüzérségi lövedékeket, 152 mm-es tarackhoz való lőszert és 122 mm-es rakétákat szállítottak..

“A kelet-európai országok jelentős mértékben támogatják Ukrajnát” – mondta Christoph Trebesch, a Kieli Intézet professzora. “Ugyanakkor ez egy lehetőség is számukra, hogy kiépítsék katonai termelési iparukat.”

Ukrajna közel 50 milliárd korona (2,1 milliárd dollár) értékű fegyvert és felszerelést kapott cseh cégektől, ennek mintegy 95 százaléka kereskedelmi szállítás volt – mondta Tomas Kopecny cseh védelmi miniszter-helyettes. A cseh fegyverexport idén a legmagasabb lesz 1989 óta, az ágazatban számos vállalat új munkahelyeket teremt és kapacitást növel.

“A cseh védelmi ipar számára az ukrajnai konfliktus és az általa nyújtott segítség egyértelműen olyan lökést jelent, amelyet az elmúlt 30 évben nem tapasztaltunk” – mondta Kopecny.

David Hac, a cseh STV csoport vezérigazgatója felvázolta, hogy új gyártósorokkal bővítenék a kis kaliberű lőszereket előállító üzemet, és azt mondta, hogy fontolóra veszi a nagy kaliberű lőszerrészleg bővítését is. A cég a szűkös munkaerőpiacon a lassuló autóiparból igyekszik elcsalni a dolgozókat.

A védelmi eladások révén az Excalibur Army, a Tatra Trucks és a Tatra Defence cégeket birtokló csoport az egy évvel korábbihoz képest csaknem kétszeresére, 13,8 milliárd koronára növelte első félévi bevételeit.

A cég felpörgette a 155 mm-es NATO és a 152 mm-es keleti kaliberű töltények gyártását, valamint felújítja a gyalogsági harcjárműveket és a szovjet kori T-72-es harckocsikat – mondta Andrej Cirtek szóvivő.

Szerinte Ukrajna ellátása több, mint jó üzlet.

“Miután az orosz agresszió megindult, megsokszorozódtak az ukrán hadseregnek szánt szállításaink” – mondta Cirtek.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/24/ukrajna-atomenergetikai-fonoke-az-orosz-tamadasok-katasztrofaveszelyt-teremtenek/” ][/hm_embed]