Vajon mihez értett és mihez nem egy majdnem ötezer esztendővel ezelőtt élt egyiptomi orvosnő? Egyáltalán lehettek nők orvosok? Tanulhattak? Kiket gyógyítottak és mire tudtak gyógymódot azok közül a betegségek közül, amelyekkel mi is küzdünk nap mint nap? Sok minden kiderül a Peszeset életéről készült rövid videóban, ami a történelem első ismert orvosnőjének egy napját mutatja be.
A világtörténelem első orvosnője
A videóhoz szerencsére magyar feliratot is készítettek, így az angolul nem vagy keveset értők is figyelemmel követhetik Peszeset életének egy napját. Nem akarunk sokat szpojlerezni, ám annyit elárulhatunk, hogy néha meglehetősen varázslatos megoldásokat használt a gyógyításhoz és bizony volt olyan betegség, ahol megállt a tudománya és csak az istenek kegyeire tudta bízni betegét. Ráadásul ehhez a betegséghez a modern kori tudomány is nagyjából ugyanúgy áll, mint 5.000 éve álltak.
Annyit még elöljáróban érdemes elmondani, hogy Peszeset esete valószínűleg nem volt egyedi. Mármint, hogy nőként orvosként dolgozhasson a piramisok korában, Egyiptomban. Kevesen tudják, de az ősi Egyiptomban a nők meglehetősen szabadon élhettek. Dolgozhattak, lehetett saját vállalkozásuk, tulajdonuk lehetett, a bíróságon tanúskodhattak, sőt az esküdtszék tagjai közé is beülhettek.
Férfiak társaságában is meglehetősen szabadon mutatkozhattak, sőt, ha rossz volt a házasságuk, el is válhattak és harmadát a férjük vagyonának vitték is ezzel. Nem véletlen, hogy több híres fáraónő is uralkodott az ország fölött. Az Aljazeera szerint több mint egy évezredig az egyiptomi nők a férfiak jogilag egyenrangú társai voltak.
Összességében tehát nem volt annyira egyedülálló Peszeset esete, bár az igen, hogy ilyen magas szintű tanulmányokat folytasson, ahogy az ki is derül az alábbi videóból:
Így néztek ki az ősi egyiptomiak
És hogy honnan tudunk ennyi mindent erről a több mint 5.000 éve élt orvosnőről? Nos, onnan, hogy gyermeke, Akhethotep, aki a papok vezetője és királyi hivatalnok let hatalmas sírhelyet építtetett, ami fenn is maradt. Ráadásul e sírhely egyik falán megörökítette anyja történetét is a sakkarai nekropoliszban, írja a Science Alert.
Érdekelnek az egyiptomiak? Rekonstruálták egy egyiptomi fiatalember arcát, aki 30.000 évvel ezelőtt élt a Nílus völgyében. ITT találod a cikket és a fotókat is. Megdöbbentő. A rekonstrukciót egyébként két brazil tudós készítette egy 1980-as években talált majdnem teljesen ép csontváz alapján. A tinédzserévei végén, húszas évei elején járó ember 165 centi volt, kognitív képességei pedig megegyeztek a mai emberével. Állkapcsa azonban nagyobb volt a mai emberénél. Persze azt senki sem tudhatja, hogy pontosan hol és hogyan haladtak az izmok és a bőr a csonton, de a kép nagyjából jelzi az akkor élt emberek fizimiskáját. Az egyiptomiak akkor még halászó-vadászó életmódot folytattak, csak Kr.e. 6000 körül telepedtek le.
Ez érdekelhet Egyiptom témában:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban