Több tízmillió évvel azelőtt is létezhettek már többsejtűek, mint azt eddig hittük

Megközelítőleg 1,6 milliárd éves fosszíliákra leltek a kutatók, melyek többsejtű eukarióták megkövesedett maradványai. A Kínában feltárt, úgynevezett Q. magnifica kövületek arra engednek következtetni, hogy többsejtű szervezetek már azelőtt is létezhettek, mint ahogy azt a tudósok eddig vélték. A most talált fosszíliák, melyek fotoszintetizálásra képes algáké, a legrégebbi ismert eukarióták lehetnek.

A Science Advences című folyóiratban publikált tanulmány 1,6 milliárd éves maradványokat említ, ez pedig azt jelenti, hogy nagyjából 70 millió évvel korábban keletkezhettek, mint azok, melyeket tudósok eddig a legrégebbi fosszíliáknak tartottak – írja a Live Science.

Egysejtűek, többsejtűek, Q. magnifica

A kutatók úgy gondolják, hogy ezek a Qingshania magnifica maradványai, melyek úgy néznek ki, mint szálas csövek, körülbelül 20 egymásra helyezett hordó alakú sejtből állva. Egyes mintákon spórák voltak, ez pedig azt bizonyítja, hogy a Q. magnifica valószínűleg ivartalanul szaporodott – írták a szerzők.

„Mivel változatos megjelenéssel rendelkeznek, így elmondható, hogy bizonyos fokig összetettek ezek a filamentumok” – mondta nyilatkozatában a tanulmány társszerzője, Lanyun Miao, a Kínai Tudományos Akadémia Nanjing Geológiai és Őslénytani Intézetének kutatója.

Az első prokarióták, azaz külön sejtmaggal nem rendelkező, mikroszkopikus egysejtű szervezetek, vélhetőleg 3,9 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. Ám az első egysejtű eukarióták csak 1,65 milliárd éve jelentek meg, melyeket Észak-Kínából és Észak-Ausztráliából származó üledékekben fedezhettünk fel. Ezek a Föld összes növényi valamint állati élőlényét magában foglaló csoportként ismertek.

Az újonnan megjelent tanulmány alapján a Q. magnifica nem sokkal ezután jelenhetett meg. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az eukarióták ága evolúciós történetének korai szakaszában többsejtűvé vált.

„Mivel a többsejtűség feltétele a modern, összetett élet bármely meghatározásának, ezért az, hogy innentől átértelmezzük ennek a jelentős eseménynek az idejét, gyökeresen megváltoztathatja gondolkodásunkat arról a folyamatról, mely végül saját fajunk létrejöttét váltotta ki!” – tette hozzá Jack Craig, a Temple University egyetemi adjunktusa.

Evolúciónk felfejtése a cél

A kutatás azokat az 1989-es eredményeket vette alapjául, melyek a Q. magnifica első kínai felfedezésekor, jellemzésekor keletkeztek.

„Sajnos akkoriban nagyon gyenge minőségű képeket tettek közzé, ráadásul egy nehezen elérhető folyóiratban, így aztán az akkor napvilágot látott eredmények kevés figyelemben részesültek” – írták a tanulmány szerzői.

Így a kutatók 2015-ben úgy döntettek, felkeresik a területet. Ekkor 279 mikroszkopikus kövületet fedeztek fel, amelyek közül egy kivételével mindegyik Q. magnifica volt. További elemzéseik azt is kimutatták, hogy a mai algákhoz hasonlóan ezek is fotoszintetizálhattak.

A tanulmány rávilágít arra, hogy az ősi organizmusok elemzése segíthet a földi élet evolúciós történetének feltárásában.

Ez is érdekelheti:

Eddig ismeretlen, madárszerű dinoszauruszfajt találtak Amerikában

Ősi emberi civilizációk rejtőzhetnek az Antarktisz jege alatt?

Source: livescience.com