Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy valóban csak a modern ember volt-e képes meghódítania a hatodik kontinenst vagy eljutottak oda esetleg mások is? Netán valamilyen ősi civilizációt is kialakítottak dacolva az elemekkel, a hideggel, a viharokkal? Erre adhat választ a legutóbbi kutatás.
Az Antarktisz (vagy inkább Antarktika, ha csak a szárazföldet tekintjük) Földünk hatodik kontinense, melyet csak a modern korban sikerült felfedeznie és többé-kevésbé meghódítania az emberiségnek. Jelenleg nincs lakója, csupán kutatóexpedíciók szakemberei élvezik ott a különleges éghajlati viszonyokat. Az ő kemény életükről EBBEN a cikkünkben írtunk részletesebben.
A zord körülmények ellenére azonban egyáltalán nem vehetjük biztosra, hogy a modern civilizációk előtt nem vetődtek erre őseink. Vagy mégis?
Volt amikor egész jó hely volt az Antarktisz
Az iflscience.com cikke szerint az Antarktika nem volt mindig ennyire borzalmas hely 250 km/h-es orkánerejű szelekkel és mínuszt 50 fokos hőmérséklettel. Sőt. A kréta időszakban (amikor a dinoszauruszok népesítették be a Földet) még nagyon is élhető és meleg hely volt, esőerdők borították a partjait és bár a telek hosszúak voltak, éltek itt dínók bőven.
Csakhogy ezt követően a kontinensek tovább mozogtak és az Antarktika a déli pólushoz került, a hatvanadik szélességi kör alá. És hát ekkor még mindig nem voltak emberek a Földön.
Na, de mi a helyzet az örök felfedező, a kíváncsi Homo Sapiens különféle környékbeli közösségeivel? Hisz eljutottunk mi sokfelé, például rögtön benépesítettük Amerikát, Ausztráliát, de később például a viking hajósok meg sem álltak Észak-Amerikáig. Hát akkor miért ne vetődhetett volna el valaki an Antarktikára is?
Polinéz vagy tűzföldi hajósok az Antarktiszon?
Semmi bizonyítékunk nincs ilyesmire. Ősi civilizációkra a jég alól legalább is biztosan nincs. A polinéz hajósok például szerették a kihívásokat, el is jutottak a Hawaii-szigetekig Ausztráliától, ami nem kis teljesítmény, igaz ez beletellett pár száz évbe.
Az Otagoi Egyetem kutatója, Dr. Priscilla Wehi azt vizsgálta meg, hogy esetleg a maorik eljuthattak-e a déli kontinensre. Már csak azért is, mert ők is nagy bálnavadászok voltak. Volt egy Hui Te Rangiora nevű halász, akiről fennmaradt, hogy 1400 éve elvetődött a befagyott óceánra is. Az azonban ebből nem derül ki, hogy esetleg szárazföldet is megpillantott-e a déli sarkkör átlépése után.
A tűzföldi emberek is kíváncsiak voltak, de nem távolodtak túl messzire Dél-Amerika partjaitól. Legalább is eddig így gondoltuk. Aztán találtak arra bizonyítékot, hogy a Falkland-szigetekre is elhajózhattak a 14. században, sőt, akár évezredekkel korábban is.
Ha ez igaz, akkor előfordulhat, hogy dél felé is hajóztak és átlépték a Drake-szorost. Dél-Amerika legdélibb része ugyanis “csak” 800 kilométerre van a Déli-Shetland-szigetektől, ami kétszer akkora távolság, mint a Falkland-szigetek. És onnan már csak egy ugrás szinte a déli kontinens.
Persze mindez csak spekuláció, hisz semmilyen megbízható forrás nem áll rendelkezésre. Így marad az, amit biztosan tudunk: a 19. és 20. századi felfedezések.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
Új négycsillagos hotel nyílt Budapest szívében, a Lánchíd mellett – KÉPEK
Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk
Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről
Még a kínaiakat is meglepte: központi utasításra rúgtak ki magyarokat a debreceni CATL-gyárból, helyükre vendégmunkások jöhetnek
