9 ezer éves bizonyíték van rá, hogy a korai emberek tudtak a dinoszauruszokról
Brazíliai kutatók egy elképesztő felfedezést tettek, ugyanis több mint 9 ezer éves ősi sziklarajzok mellett találtak dinoszauruszlábnyomokat.
A leletre a Sousa-medencében bukkantak, és a kutatást a Scientific Reports című folyóiratban tette közzé a Leonardo P. Troiano, Heloísa B. dos Santos, Tito Aureliano és Aline M. Ghilardi által vezetett csoport, akik szerint Brazíliában az őskori vadászó-gyűjtögetők kreáltak titokzatos sziklarajzokat a dinoszauruszok lábnyomai mellett.
A tanulmány megjegyzi, hogy bár a kutatók 1975-ben azonosították először a kőzetrajzokat, csak nemrég fedezték fel ezeket a véseteket a hatalmas dinoszauruszok lábnyomai közelében. A felfedezést a drónok használata segítette elő. A nyomok szerintük a körülbelül 66 millió évvel ezelőtt véget ért kréta időszakból származó dinoszauruszokhoz tartoznak, és a kutatók szerint szándékosan helyezték ezeket a véseteket a lábnyomok mellé, megjegyezve, hogy egyes kőrajzok mindössze 5-10 centiméterre vannak tőlük, és magukat a lábnyomokat ábrázolhatják.
Ez arra utal, hogy a korabeli emberek kíváncsiak voltak a lábnyomokra. Leonardo Troiano, a tanulmány vezető szerzője szerint „azok az egyének, akik a sziklarajzokat készítették, nagyon is tudatában voltak a lábnyomoknak, és valószínűleg éppen ezek miatt választották ki a helyszínt. Lehetetlen lett volna figyelmen kívül hagyni a jelenlétüket. Troiano szerint ezek az ősi emberek nagy érdeklődést mutattak a lábnyomok iránt, és valamilyen módon jelentőségteljesnek tartották őket. Ráadásul Serrote do Letreiro, ami portugálul „Jelzőtábla-hegynek” fordítható, közel van a Dinoszauruszok Völgyéhez, amely több száz megkövesedett dinoszauruszlábnyomról híres.
Troiano és kutatótársai középiskolás diákok egy csoportjával végezték a kutatást, akik tavaly mérték fel a helyszínt és fényképeket is készítettek. A csapat megállapította, hogy a nyomok különböző típusú dinoszauruszokhoz tartoznak, húsevő theropodákhoz, hosszú nyakú sauropodákhoz és kétlábú ornithopodákhoz. A feltárt petroglifák főként vonalakkal és más geometriai vonásokkal kitöltött körökből álló faragványok voltak. Ezeket a műalkotásokat olyan embereknek tulajdonítják, akik 9400 és 2620 évvel ezelőtt éltek a térségben. A csapat szerint félnomád vadászok és gyűjtögetőkről van szó, akik társadalmakba rendeződtek, és kőeszközöket használtak.
„A perforálás során egyfajta kőkalapácsot használunk, hogy a felületen mélyedéseket hozzunk létre, amelyek hasonlítanak a stippeléshez, míg a kaparás során egy követ dörzsölünk a felülethez, amíg az a kívánt vésetet nem alakítja ki” – magyarázta Troiano. A petroglifák kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltatnak a történelmi lakosságról, és fényt derítenek az akkori rituálékra és szokásokra. Troiano úgy véli, hogy a sziklarajzok készítése egy rituálé része lehetett.
Troiano hipotézisét megerősítve Jan Simek, a Tennessee Egyetem antropológia professzora a CNN-nek elmondta, hogy „a tanulmány új példát mutat arra, hogy az ősi emberek hogyan figyelték meg és építették be a tájban található kövületeket hitvilágukba”. Szerinte ez az eset egy újabb régészeti példája annak az „emberi hajlamnak, hogy a képzeletben létrehozott spirituális világot a körülöttünk lévő világ megmagyarázhatatlan dolgaihoz kössük”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy vad tanulmány szerint az emberiség 900 ezer évvel ezelőtt majdnem örökre eltűnt
Aranyból készült nyelveket találtak ókori egyiptomi múmiákban
Olasz város van Magyarország közepén?
9 ezer éve kísérti az emberiséget a szifilisz, most pedig végre kiderülhetett, honnan származik
Különleges leletet találtak az agyaghadsereg katonái között, Kína első császárának sírjánál
Apró fekete lyuk nyelt el egy csillagot, a csillagászok pedig az egészet végignézték