Oroszország újabb hatalmas gyomrost kapott Kínától
A legújabb információk szerint Kína jóval kevesebb szenet vásárolt Oroszországtól, mint tavaly, így a két ország egyre kevesebbet kooperál egymással.
A Newsweek jelentése szerint Kína orosz szénvásárlásai január és november vége között 21%-al csökkentek az előző év azonos időszakához képest a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) intézete szerint. Vaibhav Raghunandan, a CREA EU-Oroszország-elemzője szerint az orosz szénipar 2024-ben nagy csapást szenvedett el. Moszkva szélsőséges mértékben függ a Kínába irányuló eladásoktól, amelyek – annak ellenére, hogy idén csökkentek – még mindig az összes orosz szénkivitelből származó bevétel 45%-át teszik ki.
Kína csőbe húzza Oroszországot?

Vlagyimir Putyin és Vang Ji kínai külügyminiszter. Fotó: Oroszország elnöki hivatala/Wikimedia Commons
A szakértő továbbá kifejtette, hogy az orosz szénágazat a szén árának csökkenésével párhuzamosan növekvő termelési költségekkel szembesült. A logisztikai kihívások, például korlátozott vasúti hozzáférés és a terminálokon keresztül történő veszteséges szállítás hozzájárult a nyereség csökkenéséhez. Szerinte azáltal, hogy Kína vámokat vezetett be az orosz szénre, csökkent a versenyképessége, mivel más beszállítókat, például Indonéziát és Ausztráliát – amelyek a Kínával közös szabadkereskedelmi övezet tagjai – nem érintik ezek a vámok. Raghunandan szerint Kína teljes tengeri szénimportja 8,6%-al nőtt idén, de a Moszkvától vásárolt mennyiség ezzel együtt is jelentősen csökkent. „Az orosz széniparban a beruházások visszaesése idén várhatóan mintegy 30%-al körül alakul, ami meglehetősen borús kilátás.
Öngyilkosság lenne egy kereskedelmi háború Kínával
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is büszkélkedett országa Kínával való gazdasági kapcsolatával, miután a piacok kiszáradtak az ukrajnai invázióból eredő, nyugati vezetésű szankciókat követően. Az orosz szén kínai vásárlásainak csökkenése azonban tovább növeli az országok „határok nélküli” partnerségével kapcsolatos növekvő kérdéseket a 2023-as rekordméretű, 240 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom után. Moszkva nehezen tudja eladni földgázát a szomszédjának, és a kínai bankok egyre idegesebbek a szankciókkal sújtott oroszországi pénzintézetekkel való együttműködést illetően, miután az amerikai pénzügyminisztérium legutóbb több mint 50 orosz hitelintézetet szankcionált.
Oroszország 55,65%-os vámot vetett ki a kínai gyártású bútoralkatrészekre is a Kínához közeli Vlagyivosztok vámhivatalnokainak döntése után. Vaszilij Asztrov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének orosz gazdasági szakértője azonban úgy vélte, hogy a kereskedelmi háborúra vonatkozó feltételezés „némileg túlzó”, hiszen Oroszország eleve nem akarja, mert minden kétséget kizáróan elveszíti. Kína olyan sok fronton nyújt nekik mentőövet, hogy ezeket a kapcsolatokat kockáztatni öngyilkosság lenne Putyinék számára.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Valóban létezett a legendás Bábel tornya? Most bizonyítékot találhattak rá!
Magyar tudósok segítségével fejtették meg a madarak repülésének titkát
Leonardo da Vinci robotlovagjától valószínűleg eldobtad volna az agyad
Kötelező program a lengyeleket kedvelőknek: hamarosan jön a Lengyel Filmtavasz
Ez történne veled, ha csobbannál egy nukleáris reaktor pihentető medencéjében
A kutatók szerint ez az egy földi életforma képes lenne megélni a Marson