Budapest “legütősebb”, legrégebbi szakrális hagyatékai. Mennyit ismersz közülük?

Napjaink Budapestjének területéről olyan, ma is megtalálható szakrális emlékhelyeket kerestünk fel, melyek méltósággal hirdetik az egykor mély keresztény világ dicsőségét. Ezeknek a középkori templomoknak, kápolnáknak, kolostoroknak pompázatossága abban rejlik, hogy nem újraépítve, átértelmezve maradtak ránk, hanem a maguk romos egyszerűségében káprázatosak. Több közülük eldugott és csendes helyen található még akkor is, ha a közvetlen környezetük közismert és felkapottnak számít. A teljesség igénye nélkül megmutatunk néhányat közülük.

A Margit-szigeti ferences kolostor, Fotó: Mayer J.

A középkori Buda a Magyar Királyság egyik legfontosabb központjának számított. Kiépítése a tatárjárás után komoly lendületet vett, majd az ország fővárosává vált. A török háborúk, az 1848-1849-es szabadságharc és a II. világháború hadmozdulatai mind folyamatos pusztulását eredményezték, és mindig újabb arculatváltozást hoztak magukkal.

Budapest szakrális terei: a budai vár

A királyi palota kápolnája

A budai vár első kápolnája a 14. században épült és Nagy Lajos uralkodásához köthető. Zsigmond király alatt a régi Anjou-palotát alaposan átépítették a 15. század első évtizedeiben, és egy kétszintes pompás gótikus templomot emeltek az egykori kápolna helyére. A felső templom 1686-ban Buda visszafoglalásakor pusztult el. A kápolna alsó részét végül 1963-ban rekonstruálták, és 1990-ben újraszentelték. Ma a Budapest Történeti Múzeumon belül tekinthető meg.

Királyi kápolna 14. sz., Fotó: Mayer J.

Domonkos kolostor a Hilton udvarán

A budavári domonkos szerzetesrend Szent Miklósról elnevezett templomának és kolostorának alapját egy négyszög alapú kápolna képezte, melynek kibővítése 1254-ben készült el. Ekkor a rend itt tartotta a legmagasabb szintű vezetői nagygyűlését a „capitulum generale”-t, mely egyben ellenőrizte a domonkosok magyarországi működését is.

A kolostorban működött a rendtartományi főiskola. A ma is látható Szent Miklós-tornyát a 15. század elején építették. Buda 1530-as ostroma során az épület megsérült, a szerzetesek elhagyták. A török hódoltság idején egy ideig még álltak a maradványai, de Buda visszavétele előtt elbontották, alapfalait és pincéit betemették. Ma a középkori falmaradványok fölé épült Hilton Szálló sajnos ritkán tud látogatási lehetőséget biztosítani anélkül, hogy nagy forgalmukban ne okozzon ez fennakadást.

A dominikánus szentély (13. sz.) és a Parlament, Fotó: Mayer J.

A Mária Magdolna-templom

A Mária Magdolna-templom a budai vár egyik legrégebbi temploma, mely a hegy északi részén áll. A 13. században  épült gótikus stílusban, 1400 körül háromhajósra bővítették. A többször átépített épületet 1944-1945-ös ostrom során több bombatalálat érte: a tornyon repedések keletkeztek, több emelet leomlott. A restaurálható templomot a politika számolta fel, mely után a hajó alapfalai és torony maradhattak csak meg. A Magyar Nemzeti Levéltár szomszédságában található a Kapisztrán téren.

Mária Magdolna-templom

A Margit-sziget

A Margit-szigeti domonkos rendi apácakolostor

A Boldogasszonyról elnevezett zárda a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, legjelentősebb és leggazdagabb szerzetesi épülete volt. IV. Béla király alapította Szűz Mária tiszteletére. A kolostor elsősorban leghíresebb lakójához, lányához, Szent Margithoz köthető, de rajta kívül még számos hercegnő és főúr lánya is itt élte szerzetesi életét. Forgalom elől elzárt romkertje a sziget ékessége.

Az apácák temploma a 13. századból, Fotó: Mayer J.

A ferencesek kolostora

A ferencesek faragott ablaka (13. sz.), Fotó: Mayer J.

A 13. századi gótika kecsességét láthatjuk a domonkosokétól nem mesze található kolostor tekintélyes maradványain. Az oszmán jelenléttel a barátok is távoztak, azonban Buda visszafoglalásakor (1686) a templom falai még magasan álltak, helyreállítható lett volna, mint a sziget harmadik szerzetesi közösségéé, a premontreieké is. A ferencesek azonban Budán és Pesten építették föl új kolostorukat a 18. században.

A premontrei templom, Fotó: Mayer J.

A II. kerület erdeinek szakrális terei

A budaszentlőrinci pálos kolostor

Az 1200-1300-as évek fordulóján épült a János-hegy és a Hárs-hegy közti nyeregben. A kolostornak egyhajós temploma volt, melytől északra 10×15 méteres kerengő épült 2 méter széles folyosóval. A kerengő keleti szárnyához kisebb méretű perjeli kápolna csatlakozott. Itt őrizték Remete Szent Pál mumifikálódott maradványait, kinek környezetében számos gyógyulást jegyeztek fel. Pusztulását a törökök okozták. Ma a Szépjuhászné erdei rejtik el jelentős alapfalait, de tekintélyes hajója ma is turisták, zarándokok közkedvelt helyszíne.

Budaszentlőrinc, Fotó: Mayer J.

Gercse

Gercse egykor falu volt, amely jelenleg Budapest II. kerületének a része, Pesthidegkút község szomszédságában található. A templom eredetileg román stílusban épült, falai a 12-13. századból származnak; patkó alakban kiépített szentélye ritkaságnak számít Magyarországon, csak a Felvidéken találni elvétve hasonló megoldásokat. Nyolcszáz éve épült, többször leégett, falai félig leomlottak, a körülötte lévő falu négyszáz éve elpusztult. Ma magányosan őrzi a rá bízott csendet.

Gercse temploma, Fotó: Mayer J.

A Cella Trichora a III. kerületben

A IV. századból származó ókeresztény sírkápolna, a Cella Trichora, az egyik legrégebbi, kereszténységgel kapcsolatos építmény a főváros területén. A maradványok jól mutatják az ókeresztény építészetben gyakori, háromkaréjos terű kis kápolna jellegét. A kápolna három karéja a Szentháromságot jelképezi: az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. A Körte és a Raktár utcák kereszteződésében látogathatóak az ókeresztény sírkápolna maradványai.

Ókeresztény kápolna a 4. századból, Fotó: Mayer J.