Magyarország harmada elsivatagosodhat egy új kutatás szerint

Magyarország egyharmada sivataggá válhat – hangzott el az Országgyűlésben a 2026-os állami költségvetés vízgazdálkodási kereteinek vitáján.

Az ország egyharmada kiszárad, figyelmeztetnek az ellenzéki képviselők

A Infostart beszámolója szerint Varga Ferenc független országgyűlési képviselő nem látja a költségvetési törvényjavaslatban a megnövelt vízvisszatartási, a talajvíz-védelemre és a vízgazdálkodás ösztönzésére irányuló támogatásokat. Szabó Rebeka, a Párbeszéd politikusa figyelmeztetett: az ország egyharmada sivataggá válik, és a jelenlegi költségvetési ráfordítás alapján 200-300 évbe telne a hazai víziközmű-hálózat felújítása.

Hozzátette, hogy a vízvisszatartás még fogalmi szinten sem jelenik meg a javaslatban, miközben az ország folyamatosan kiszárad. A teljes vízhelyzetet tragikusnak nevezte. Szabó szerint a kormánynak szakszerű megoldásokat kellene finanszíroznia az elsivatagosodás megelőzésére. Elismerte az árvízvédelem fontosságát, de hangsúlyozta, hogy jelenleg a sivatagosodás jelenti a nagyobb problémát.

Sokkoló különbség. Fotó: Időkép/Facebook

A kormány szerint elegendő forrás szerepel a költségvetésben

Bányai Gábor országgyűlési képviselő védelmébe vette a javaslatot, kiemelve, hogy 54 milliárd forintot irányoznak elő vízgazdálkodási feladatokra. Szerinte az éghajlatváltozás miatt már nincsenek igazi tavaszok és telek Magyarországon. Nem képződnek hókészletek a magas hegységekben, így ha árvíz jön, az gyors és kiszámíthatatlan. Tavasszal és nyáron már nem, de ősszel továbbra is fenyegetnek az áradások – ha egyáltalán bekövetkeznek.

A költségvetés ezért pénzt különít el a folyók gátjainak megerősítésére, új szivattyútelepek kialakítására, víztartalékokat létrehozására, valamint korszerű megfigyelő eszközök és rendszerek kiépítésére. Bányai kiemelte: a kormány nem engedi, hogy az árvíz veszélyeztesse az emberi életeket vagy a mezőgazdasági területeket, és az elmúlt évek folyamatos munkájának köszönhetően Magyarországon nem történtek olyan súlyos árvizek, mint a szomszédos országokban.

A politikus hozzátette, hogy ma már nem az a cél, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk az árvíztől, hanem ellenkezőleg: minél többet meg kell tartani belőle – ott, ahol a földtulajdonosok ezt lehetővé teszik.

Magyarország, elsivatagosodás, vízgazdálkodás, költségvetési tárgyalás, környezetvédelem

A drónnal készült felvételen az aszálytól sújtott szántóföldön egy Rába-Steiger traktor tárcsáz Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én. MTI/Máthé Zoltán

A meteorológusok szerint teljesen átalakultak az évszakok Magyarországon

A legújabb kutatás szerint, amelyet az ELTE készített, 2025 a második legmelegebb év a mérések kezdete óta. Szabó Péter, a Másfélfok szerzője és az ELTE PhD-hallgatója elmondta: 2024 tavasza volt a valaha mért legmelegebb. Bár ehhez képest az idei tavasz hidegebbnek tűnhet, ez szubjektív megérzés.

Hozzátette, hogy az idei szokatlanul hűvös tavaszt a poláris örvény gyengülése okozta, amely lehetővé teszi, hogy hideg légtömegek jussanak el a délebbi régiókba. Ugyanez a jelenség történt 2021-ben is. Szabó szerint Magyarországon továbbra is meleg nyarak és hűvösebb telek lesznek jellemzőek. A két évszak között pedig „csatáznak” majd a meleg és a hideg időjárási rendszerek.

A ELTE friss kutatása szerint a tél időtartama jelentősen lerövidült az elmúlt 50 évhez képest, miközben a tavasz és a nyár egyaránt 25 nappal hosszabb. Ennek köszönhetően a tavasz korán kezdődik, de a hideg hullámok miatt el is húzódik. A nyár pedig egy héttel korábban kezdődik, és két héttel tovább tart – egészen szeptember közepéig.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat