Több százezer magyar nem jut a Revoluton tartott pénzéhez a kriptokereskedelem kriminalizálása miatt

Jelentős zavarokat okozott a magyar kriptovaluta-piacon a július 2-án hatályba lépett jogszabály-módosítás, amely kriminalizálta a kriptokereskedelmet. Az új szabályozás értelmében nemcsak a szolgáltatók, hanem a felhasználók is börtönnel sújthatók, elméletileg akár csak egy-egy adásvétel miatt is. A bizonytalanság miatt a Revolut, amely a legtöbb magyar kriptózó ügyfelet szolgálta ki, előbb részlegesen, majd teljesen felfüggesztette magyarországi kriptoszolgáltatását. Emiatt sok hazai felhasználó pénze és digitális vagyona elérhetetlenné vált.

Háromféle piaci reakció

A Telex beszámolója szerint a szabályozási sokk háromféle választ váltott ki a szereplőkből. A nagy nemzetközi cégek, mint a Binance, a Coinbase és a Kraken, változatlanul folytatják a működést, mivel meglévő uniós engedélyeik alapján nem érzik magukat érintettnek. Más szolgáltatók, például a magyar CoinCash, átmeneti időszakra hivatkozva korlátozásokkal működnek: új ügyfeleket nem regisztrálnak, de a meglévőket kiszolgálják. A legóvatosabbak – köztük a Revolut – viszont teljes leállással reagáltak.

A Revolut a ciprusi bejegyzésű Revolut Digital Assets Europe Ltd. (RDAEL) révén szolgáltatott, de a magyar szabályozási bizonytalanság miatt úgy döntött, teljesen szünetelteti a kriptós funkciókat. Július 7-től már a meglévő ügyfelek sem férnek hozzá a kriptotulajdonukhoz. A cég szerint a felfüggesztés ideiglenes, és a működés a MiCA-engedély megszerzése után folytatódik, ennek időpontja azonban továbbra is ismeretlen.

Zavaros jogi helyzet, menekülő cégek

A hazai piac jogbizonytalansága súlyos következményekkel járhat: több szolgáltató fontolgatja a kivonulást, vagy már el is költözött kevésbé szigorú szabályozású országokba, például a Seychelles-szigetekre vagy Szingapúrba. Miközben az EU célja éppen az volt, hogy egységes szabályozással elkerülje a szabályozási „vándorlást”, Magyarország épp ennek ellenkezőjét váltotta ki.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) szerint a cél a pénzmosás elleni fellépés és a kriptotranzakciók átláthatóságának növelése volt. Ugyanakkor azt még a háttérbeszélgetéseken sem tudták megmondani, miért kellett a Btk.-t is bevonni a szabályozásba: ez a lépés nemzetközi szinten is értetlenséget váltott ki.

Magyar tehetség nemzetközi sikerrel, itthon büntetéssel

Miközben hazai cégeket fenyeget a szabályozás, a magyar CryptoSoft nevű vállalat épp most nyert rangos európai fintechversenyt a Web3 kategóriában, számolt be róla szintén a Telex. Ez is jól mutatja, hogy az országban komoly szellemi tőke van a kriptoszektorban, de a jelenlegi jogi környezet inkább elriasztja, mint ösztönzi az innovációt.

A kérdés már csak az, hogy a szabályozás mikor és milyen formában tesz majd különbséget a bűncselekmények és a digitális pénzügyi innováció között. Mert az biztos, hogy a jelenlegi út hosszú távon csak veszteseket termel, köztük a magyar felhasználókat is.

Érdemes elolvasni:

• Már bűncselekmény lehet, ha kriptoval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
• Készpénzfelvétel külföldön: tippek, trükkök és rejtett költségek