Honfoglalás-kori, fegyverekkel eltemetett nő maradványait találták meg egy magyar temetőben
A magyarok a középkori Európa egyik legrettegettebb harcosai voltak, különösen a lovasíjászatban mutatott tehetségüknek köszönhetően. A honfoglalás idejéről származó férfi csontvázak mellett rendszeresen találnak íjakat, nyilakat és más fegyvereket.
Egy új tanulmány azonban egyedülálló felfedezésről számol be. Egy körülbelül 1100 éves női csontváz mellől is hasonló fegyverek kerültek elő. Ez a különleges sír pedig kérdéseket vet fel a nő személyazonosságával és a társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban.
Fegyvereket találtak a honfoglalás-kori nő sírhelyén
Az IFLScience szerint rendkívül ritka, hogy fegyverekkel eltemetett női csontvázat találjanak. Bár elsőre könnyű lenne azt feltételezni, hogy egy harcos nőről van szó, a kutatók óvatosságra intenek az elhamarkodott következtetésekkel. A Sárrétudvari–Hízóföld temetőben feltárt sírok többsége fegyverekkel és lovaglóeszközökkel volt tele, mivel ez a hely a 10. századi magyar honfoglalás idején volt használatban, abban az időszakban, amikor a magyar íjászok Európa-szerte pusztítást végeztek lovaikon vágtázva.
Az SH-63 jelzésű sír azonban különleges, mivel olyan tárgyakat találtak benne, amelyek hagyományosan férfiakhoz és nőkhöz is kapcsolódnak. A fegyverek között páncéltörő nyílhegyek, szarvasagancsból készült íjlemez és tegezmaradványok voltak, míg női ékszerek és egy hajgyűrű is előkerült. Ez a különös keveredés arra késztette a kutatókat, hogy részletes morfológiai és genetikai vizsgálatokat végezzenek a csontváz nemének meghatározása érdekében.
Milyen szerepe lehetett a korabeli társadalomban?
A rossz állapotú csontok elemzése nehézségeket okozott, de a rendelkezésre álló adatok egyértelműen megerősítették, hogy a maradványok egy nőhöz tartoznak. Ez az első ismert eset, hogy egy női csontvázat fegyverekkel együtt temettek el a honfoglalás kori Kárpát-medencében.
A következő kérdés természetesen az, hogy valóban harcos volt-e a sírban megtalált nő. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a „harcos” meghatározás egy adott társadalmi és jogi státuszt feltételez, amelyet írásos források nélkül nehéz igazolni. Ugyanakkor a női csontváz vizsgálata során felfedezett felső végtagi sérülések és ízületi elváltozások olyan jelek, amelyek általában a férfi csontvázaknál fordulnak elő, különösen azoknál, akiket fegyverekkel és lovaglófelszereléssel temettek el.
A kutatók szerint „az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy vajon ez a sír valóban harcosnőé lehetett-e. Sajnos a jelenlegi kutatási szinten ez továbbra is nyitott kérdés marad, de biztosan kijelenthetjük, hogy ez az egyén az első ismert női fegyveres temetkezés a honfoglalás korából a Kárpát-medencében.”
Érdemes elolvasni:
