Az Egyesült Államok az első világháborúban lett adósból hitelező, majd a második világégést követően bolygónk katonai-gazdasági szuperhatalma. Kína most egyszerre teljesítheti a kettőt: a fél világ neki tartozhat, miközben gőzerővel építi hadseregét, flottáját és atomarzenálját.
Kína mindenhol nyomul
A CNN közölt összefoglaló írást Kína gazdasági terjeszkedéséről, amely tulajdonképpen a világ minden szegletében észlelhető és jól versenyez az amerikai gazdasági expanzióval. Az amerikai lap megállapítása szerint az elmúlt évtizedben Kína előszeretettel kínált hiteleket infrastrukturális megaprojektekhez fejlődő államoknak Európában, Afrikában és Ázsiában, köztük egyébként hazánknak is, lásd az alsó hangon 700 milliárd forintba kerülő Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztési projektjét.
Ám most továbblépett Peking. Mára a világ egyik legnagyobb pénzügyi segítője is lett azon államok irányába, amelyek küzdenek adósságaik visszafizetésével. 2008 és 2021 között 240 milliárd dollárt költöttek 22 ország kisegítésére. Ezek az államok ráadásul mind az “Egy övezet, egy út” nevű kínai megaprogram keretein belül adósodtak el különféle főként infrastrukturális beruházások miatt.
Közöttük van Argentína, Pakisztán, Kenya, de a NATO-tag, sőt a katonai szövetség Egyesült Államok utáni legerősebb hadseregével rendelkező Törökország is. A kínai segítség ma még kisebb volumenű mint az USA-dominálta pénzügyi rendszer vezető intézményeinek és államainak támogatásai (maga az Egyesült Államok, vagy a nálunk sokat átkozott IMF), de már globálisan is érzékelhető összeg.
Drága a kínai hitel, de legalább nem dumálnak sokat
Ugyanezt tette az USA is a két világháborút követően, vagy 1980-as években csak Latin-Amerikában. Persze vannak különbségek is. A kínai kölcsönök titokzatosabbak, kevésbé transzparensek. A kínai nemzeti bank nem hoz nyilvánosságra adatokat kölcsönökről vagy valutamegállapodásokról más központi bankokkal.
Pedig a 240 milliárdos össz-segítségnyújtásból 170 milliárd dollárt ez az intézmény jegyez. Emellett az állami bankok sem közölnek semmi részletet arról, hogy mely országoknak és milyen típusú kölcsönöket biztosítanak. A maradék 70 milliárdot ők és állami vállalatok, zömmel energiahordozókkal kereskedő óriások jegyzik. Utóbbiak pláne nem közlékenyek a CNN szerint.
Ezért a kutatóknak mindenféle összehasonlításra alkalmas adatot kell felhasználniuk. Szakértők szerint ennek alaposabban utána kellene menni, mert a kínaiak kvázi egy saját pénzügyi segítségnyújtási rendszert hoztak létre.
A kínai segítség különösen a COVID-19 utáni periódusban jött jól sok országnak, köztük Argentínának és Pakisztánnak is. Utóbbi helyen például a nemzeti valuta omlott össze.
De a kínai segítség drága. Az IMF a kutatás szerint 2%-os kamatért segít, Kína viszont 5%-ért általában. Ráadásul ezt a pénzt is inkább a gazdagabb országok kapják, a szegényebbek maximum abban reménykedhetnek, hogy Peking engedélyezi adósságuk átstrukturálását.
Nyugati szakértők szerint az egész “Egy övezet egy út” kezdeményezés egy hatalmas csapda az országoknak, amelynek során infrastrukturális vagyonelemekre akarja rátenni a kezét a kínai kormány. Peking szerint persze igazságtalanul vádolják őket, miközben az USA kormánya szégyentelenül adósítja el a világot, így a szegény afrikai államokat is.
Olvass tovább nálunk:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Elveszett világot találtak 2 kilométerrel az Antarktisz jege alatt
Nero császár valóban végighegedülte Róma pusztulását?
Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek
Átfogó KRESZ-reform készül, minden közlekedőt érinteni fog
Végleg eltűnt Balatonfüred vitatott „görög faluja”
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg
