Ha ez az egy dolog bekövetkezik, Oroszország nem tudja folytatni a háborút
Vlagyimir Putyin nem lenne képes folytatni Ukrajna teljes körű invázióját, ha Oroszország exportbevételei visszaesnének a felfutó katonai költségvetés közepette. Ezt állítja egy gazdasági értékelés, amely Moszkva háborús képességét az olajárakkal hozza összefüggésbe.
A Putyin által indított háború több mint 19 hónapja tart, és az orosz pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy jövőre 10,8 billió rubelt (108 milliárd dollár) költene védelemre. Ez a félelmetes összeg a teljes tervezett kiadások 29 százaléka, és háromszorosa a 2021-ben a hadseregre szánt anyagiaknak, derül ki a Newsweek beszámolójából.
A Forbes Ukraine kiszámolta, hogy Oroszország számára az eddigi költségek körülbelül 167 milliárd dollárra rúgtak, és bár ez nem tartalmazott bizonyos védelmi kiadásokat, a háború becslések szerint évi 100-120 milliárd dollár közötti összegbe fog kerülni.
A Financial Timesnak írt véleménycikkében azonban Kirill Rogov, a Re: Russia. Expertise, Analysis and Policy Network igazgatója szerint ezt az összeget nagyrészt ellensúlyozta Oroszország fő exportcikke, a nyersolaj árának a háború kitörése miatti megugrása.
Mi lesz Oroszország sorsa, ha rendeződik a helyzet?
“Az orosz olaj vásárlói, és nem az orosz állam fizettek a konfliktusért”, írta. Megjegyezte, hogy a szankciók ellenére az orosz export tavaly 590 milliárd dollár, idén pedig 460 milliárd dollár volt. Magasabb, mint az elmúlt évtized 430 milliárd dolláros éves átlaga, amikor a Brent nyersolaj átlagos hordónkénti ára 67 dollár volt.
Ezek a magasabb exportbevételek azt jelentették, hogy Oroszországnak eddig nem kellett politikai feszültséget kockáztatnia az állami költségvetés más részeiből származó pénzek átcsoportosításával, de “ez hamarosan megváltozhat”.
Rogov azt írta, hogy az infrastruktúrába és a szociális kiadásokba való beruházás nehézségekbe ütközne, ha a bevételek a 2015-ös és 2020-as szintre esnének vissza, amikor az átlagos olajár mindössze 47 dollár volt hordónként, a külső bevételek pedig mindössze 330, illetve 340 milliárd dollárt tettek ki.
Ha az exportbevételek 350 milliárd dollárra csökkennének, Putyin nem valószínű, hogy folytatná a háborút, tekintettel a katonai kiadások és a belföldi stabilitás fenntartását célzó magas szociális kiadások kettős terhére.
Miközben a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára hétfőn 87 dollár volt, Oroszország másik nagy energiaexportja, a gáz ára visszaeséssel néz szembe.
A Gazprom közölte, hogy a szankciók miatt 2023 első félévében 179,45 milliárd köbméterre csökkent a gáztermelés. Ez éves szinten 24,7 százalékos visszaesést jelent, és 26,5 százalékkal csökkent a bel- és külpiacra irányuló gázszállítás.
Gabrielle Reid, az S-RM hírszerző cég társigazgatója elmondta, hogy a 350 milliárd dolláros exportbevételi számadat “vízválasztó ahhoz, hogy Oroszország folytatni tudja ukrajnai erőfeszítéseit. A valóság azonban ritkán ilyen egyszerű”.
“Bár az exportbevételek visszaesése természetesen hatással lenne a háború finanszírozására, ez egy olyan kard, amelynek két éle van. A közelmúltbeli izraeli események által kiváltott emelkedő olajárak potenciálisan jobb exportbevételekhez vezethetnek Oroszország számára. Ez pedig segíthet az orosz háborús gépezet finanszírozásában.
Ugyanígy az olajárak is stabilizálódhatnak, ha az izraeli-Hamász konfliktus enyhül, ami mérsékelné ezeket a bevételeket, és közelebb hozná Oroszországot a 350 milliárd dolláros vízválasztóhoz. Oroszország igyekszik majd kihasználni a megemelkedett olajárakat, amíg lehet, de a hosszú távú kilátások sokkal kevésbé biztosak.
Az olaj folyamatos eladása Indiának és Kínának, valamint a további olajembargók elkerülése miatt a Kreml bizakodhat, hogy a szankciók ellenére is talpra állhatnak. Azonban a kevesebb szociális kiadás és a magánvállalkozásokra kivetett adók növelése elnyomja a gazdasági növekedést.
“Ezek a tényezők a kormányellenes hangulat fokozódásához vezethetnek, és tovább ronthatják Putyin hírnevét az orosz üzleti vezetők körében.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Jól hangzik, de az ingyenes poggyászokról szóló új uniós szabályozás drágábbá teheti a fapados repülést
Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?
Magyarország legnagyobb spirituális fesztiválja 30 éves – így ünnepel a Krisna-völgy
A kínai Szucsou városa bemutatkozott Budapesten: stratégiai együttműködés kultúrában, gazdaságban és turizmusban
Ez az őrült kínzási módszer látszólag ártalmatlan, mégis tönkreteszi az elmét
Súlyos sérüléseket is okozhat: megjelent Magyarországon a kaukázusi medvetalp!
